SZFE, Index, ereszcsatorna: ezek voltak 2020 legmeghatározóbb belpolitikai eseményei

2020 az abszurd események éve volt itthon. Volt itt minden, mint a búcsúban: alkotmánymódosítás, önkormányzati szappanopera, saját maga ellenzékét is eljátszó fideszes, gyűlöletbeszéd ellen tüntető Bayer Zsolt, szélmalomharcot vívó színészpalánták, Index-kálvária, és persze az ereszcsatornázó Szájer József.

9. Győrben a régi Fidesz leváltotta az újat

A Borkai-botrányból a Fidesz végül duplán is profitált: Borkai Zsolt tavaly ősszel még megszégyenülten, Pornhub-videókkal megtűzdelve is hozta Győrben a polgármesteri széket és a közgyűlési többséget a Fidesznek, hogy aztán azonnal le is mondjon az Audi-város vezetéséről. Idén januárban pedig jött, látott, győzött a Fidesz új polgármesterjelöltje, a kormánypártban addig belső ellenzékinek számító Dézsi Csaba András, aki az azóta eltelt szűk egy évben lényegében csendes forradalmat hajtott végre a városban, úgy cserélte le a Borkai-éra összes fontos emberét, hogy közben még a Győrben azóta is totálisan súlytalan ellenzék munkáját is őmaga végezte el. 

Míg a város erőforrásait egy szűk kör felé csatornázó Borkai a választók szemében a 2020-as Fideszt testesíti meg, addig Dézsi a 2002-es a polgári Magyarország nevű politikai termékkel házaló, még eleve sokkal színesebb jobboldalt. Amióta Győr élén van, környezetvédelmi bizottságot hívott életre, túlárazott közbeszerzéseket leplez le, kritizálja a focifinanszírozást, állami cégekkel hadakozik, odapörköl az egyháznak, befogadja az ellenzéki képviselők indítványait, rendre szóbaáll a városházától független sajtóval, és eleve jóval önjáróbb, mint a legtöbb fideszes politikus és polgármester, akiknek mintha annyi lenne csak a dolguk, hogy a központi narratívát visszhangozzák. Kérdés, lesz-e ennek bármi hatása a Fidesz többi részére.

8. A gödi szappanopera

Kezdődött ugye azzal, hogy a helyi DK, Jobbik és LMP kiakadt Balogh Csaba momentumos polgármesterre, mert szerintük visszaélt a jogköreivel a tavaszi veszélyhelyzet alatt, mire válaszul Balogh többször is megpróbálta leváltani a DK-s és LMP-s alpolgármestereit arra hivatkozva, hogy sokba kerülnek a városnak, és amúgy sem végeznek érdemi munkát – miután ez nem sikerült neki, inkább hatásköröket elvonva lefokozta őket.

Végül aztán az ellenzéki szakítás a polgármester ellen indított fegyelmi eljárásokhoz vezetett, aminek segítségével a Momentum-ellenes ellenzék a Fidesszel karöltve ideiglenesen eltávolította a hatalomból Baloghot, kétszer is! A második alkalommal azért Balogh odarendelt katonái/az igazságot követelő gödi nép (ki hogyan értelmezi) sem hagyta magát, és a Fidesszel kokettáló ellenzéket hangosan árulózva nyilvánította ki nemtetszését. Erről nyilatkozott az Azonnalinak a felfüggesztett Balogh, valamint a leárulózott LMP-s alpolgármester, Fülöp Zoltán is.

a DK-s Rónai Sándor szivárogtatott ki egy manipulált – állítása szerint ismeretlen forrásból kapott – hangfelvételt Balogh ellen, hogy nem is ők, hanem a polgármester paktál le a Fidesszel, mire válaszul már a Momentum kezdte el követelni a többi érintett ellenzéki párttól, hogy legyenek szívesek megrendszabályozni a politikusaikat.

A még a hardcore politikafogasztók számára is követhetetlenné váló gödi szappanopera végül azzal zárult, hogy – miután az ellene indított fegyelmi eljárások eredménytelenek lettek – Balogh visszakerült a polgármesteri székbe, a Momentum elnöke, Fekete-Győr András pedig egy romantikus, balatoni találka alkalmával ásta el a csatabárdot a DK-elnök Gyurcsány Ferenccel.

7. Összenőtt az ellenzék

Látni kell azért, hogy Göd esete inkább kivétel, mintsem általános példája az ellenzéki együttműködésnek: el kell ismerni, hogy 2020-ban a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd sokat haladt előre a közös célért, az Orbán-kormány 2022-es leváltásért. Amennyiben az egyelőre viszonylag stabilnak tűnő ellenzéki egység nem bomlik fel, úgy a következő országgyűlési választáson Orbán Viktor hosszú idő óta először nem számolhat majd éles helyzetben a centrális erőtér – azaz hogy a bal- és jobboldalán található ellenzékét úgy képes menedzselni, hogy egyik se nőhessen a fejére – jelentette kényelemmel.

Nyár végén a hat párt először is letette a garast amellett, hogy mind a 106 körzetben egyetlen közös jelölttel álljanak ki a fideszesekkel szemben, illetve később amellett is, hogy a miniszterelnök-jelölt is közös lesz – ezekről legkésőbb 2021. október 23-ig döntenek a felek. Továbbá elkezdődött a közös ellenzéki programalkotás is.

Arról az Azonnalin is folyt vita, hogy mindezt meg kéne fejelni egyetlen közös ellenzéki listával,

így nem hagyva más választást az ellenzéknek, minthogy egy listán vágjon neki 2022-nek. Ennek megfelelően az utolsó pártközi egyeztetésen meg is állapodtak abban a pártelnökök, hogy közös listával „fogják lebontani az Orbán-rendszert”, és egy Korszakváltás garanciái című dokumentumot is elfogadtak, amiben elfogadtak néhány hangzatos, ám sok konkrétumot nem tartalmazó ígéretet a közös kormányzásról, valamint arról, hogy kik lehetnek a közös jelöltek 2022-ben.

Közben már megtörténtek az első bejelentések is az előválasztásokról, például Szombathelyen,  Szolnokon és Budapest 1-ben. Az Azonnali több érintett pártból származó információi szerint az előválasztásokra valamikor tavasszal kerülhet legkorábban sor, ám addig először meg kéne egyezni a technikai részletekben, hogy például mind a 106 körzetben tartsanak-e előválasztást vagy sem.

6. A „rasszista” Niedermüller Péter ellen tüntetett a Fidesz

Ezután a könnyed kitérő után vissza Abszurdisztánba:

Igen, idén ez is megtörtént, hála az erzsébetvárosi Fidesznek, ami a kerületi DK-s polgármester, Niedermüller Péter ellen szervezett tüntetést még január végén azért, mert a polgármester egy ATV-s műsorban azt mondta, hogy rémisztő képződménynek tartja a Fidesz ideológiáját, ami gyakorlatilag csak a fehér, heteró, keresztény férfiakat foglalja magába.

A kétségtelenül szerencsétlen és politikai alapon könnyen kiforgatható mondatokért Niedermüller nem volt hajlandó bocsánatot kérni, így fordulhatott elő, hogy a szerintük őket és a szavazóikat lerémisztőképződményező fideszesek egy indulatoktól sem mentes demonstrációt tartottak, ahol „Nem akarunk rasszista polgármestert!” feliratú molinókat tartva zengték a résztvevők a Nélküledet.

5. A koronavírus apropóján az önkormányzatokat szivatja Orbán

A NER tizedik évében talán senki nem lepődik meg azon, hogy a rideg politikai számítás jegyében telt a védekezés a kormánypártok számára. A minta egyértelmű Orbán Viktorék részéről: adott egy, a világot a sarkaiból kiforgató válság, amit úgy oldanak meg, hogy pártpolitikai alapon megtesznek mindent azért, hogy leginkább az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal kitoljanak, például a védekezéshez szükséges eszközök biztosításának hiányával, vagy éppen a pénzügyi kivéreztetésükkel. 

A Fidesz ezt a taktikát követte szinte már a járvány elejétől, amit a márciusban, illetve novemberben kihirdetett, rendeleti kormányzást lehetővé tevő veszélyhelyzet jelentősen megkönnyített. Például tudta, hogy veszélyhelyzet alatt a polgármesterek gyakorlatilag teljesen önállóan, a képviselőtestület megkerülésével dönthetnek, a hatékony védekezéshez szükséges települési adatokat viszont (hogy például az adott településen pontosan hány fertőzöttet regisztráltak napi bontásban a hatóságok, illetve hány kontaktszemélyt azonosítottak) nem közölték – ezeket az adatokat a városvezetőknek még a második hullám idején is van, hogy közérdekű adatigényléssel úgy kell kicsikarni az államtól.

Az önkormányzatokkal való hadakozásnak azonban ennél explicitebb formái is voltak: először áprilisban, az ellenzéki vezetésű Gödöt nyilvánította a kormány – a hivatalos érvelés szerint a koronavírus negatív gazdasági hatásait enyhítendő – olyan különleges gazdasági övezetté, ahol az ötmilliárd feletti beruházások helyi adóztatásának jogát el lehet venni a települési önkormányzatoktól, és a megyei önkormányzatoknak adni.

A gödi városvezetésnek ez azért fájt, mert bevételük tetemes részét az ott található Samsung-gyár által befizetett helyi iparűzési adó teszi ki – ezekre viszont hirtelen a fideszes vezetésű megyei önkormányzat lett jogosult. Azaz, mint azt – az egyébként végül nem érintett – Pécs ellenzéki polgármestere, Péterffy Attila az Azonnalinak elmondta:

Ennél már meredekebbet lépett Orbán a második veszélyhelyzet alatt: a kis- és középvállakozások, valamint az egyéni vállakozók iparűzési adóját január elsejétől a felére csökkenti, úgy, hogy közben a településvezetők a kieső bevételeket nem pótolhatják a másik oldalon további adók emelésével (legfeljebb a 2019. december 31-i szintig lehet emelni a települési adókat), és új adókat sem vethetnek ki. A kormány mindezt az emberek és a nekik munkát adó vállalkozások védelmével indokolja, csakhogy látni kell: 

A hipa jelentős mértékű elvonására az ellenzéki szervezésű Szabad Városok Szövetsége szimbolikusan a települések díszkivilágításának lekapcsolásával válaszolt, mondván: „Városaink kifosztása nem kormányzás!”, és a kormány a lépéssel az alapvető közszolgáltatások (mint a szemétszállítás vagy a kátyújavítás) finanszírozását lehetetleníti el. 

Persze erre még mindig lehet azt mondani, hogy a kormány legalább egyformán szivat mindenkit, ellenzéki meg fideszes vezetésű települést is, sőt, Orbán Viktor ígérete szerint a 25 ezer fő alatti települések támogatást is fognak kapni a kieső hipa-bevételeik után (hogy milyen szempontok alapján, még nem tudni), míg a 25 ezer fő feletti településeknél ez egyedi elbírálás alapján fog eldőlni.

Mindenesetre az rossz ómen a jellemzően nagyobb városokat irányító ellenzéki településvezetőknek, hogy a kormány egyértelműen politikai alapon döntött arról, hogy 2021-ben mely megyei jogú városok kapjanak szabad felhasználású támogatást a központi költségvetésből: míg a kormány mind a 13 fideszes megyei jogú városnak ad ilyen támogatást, addig a 10 ellenzéki vezetésű város egy fityinget nem fog látni.

4. Index-Telex: komoly változás a magyar médiában

Hogy valami nincs rendben az Index háza táján, nem 2020 júliusában derült ki, amikor szinte a teljes szerkesztőség kamerák kereszttüzében adta be a felmondását Bodolai Lászlónak, az Index-igazgatóság elnökének. 2011-ben Uj Péter akkori főszerkesztő már hosszú távon nem látta biztosítottnak az Index független működését, úgyhogy más utána távozókkal együtt megalapította a 444-et.

Ember legyen a talpán, aki minden szálat össze tud kötni a különböző NER-érdekeltségű arcok között, akik folyamatosan az Index mögött somfordáltak az elmúlt években Spéder Zoltántól kezdve Simicska Lajoson át Vaszily Miklósig. Mindenesetre a 2018-as választások után maguk az indexesek is úgy érezték, hogy valamit tenniük kell a gyülekező sötét fellegek ellen, úgyhogy gyűjtést indítottak, és a szabadindex.eu azóta legendássá vált veszélyjelzőjét is létrehozták.

Kívülről nézve minden flottul működött, amíg az Index szerkesztőségére nyáron rá nem ijesztettek az Azonnali kisebbségi tulaja, Gerényi Gábor által összeállított Gerényi-tervvel, amely szerinte hatékonyabb működést garantált volna a leglátogatottabb magyar hírportálnak. Az újságírók meg úgy látták, hogy ez nincs így, úgyhogy már lendült is a Szabad Index ingája a veszélyeztetett helyre. Aztán mivel a szerkesztőség ezt Bodolai kérése ellenére nem volt hajlandó visszavonni, Dull Szabolcs főszerkesztőt kirúgták – vele szolidarítottak aztán az újságírók az egyébként példátlanul tökös tömeges felmondással.

Az azóta eltelt fél évben a régi szerkesztőség megalapította az olvasók finanszírozására épülő Telexet, az Azonnalinál mi is meggyászoltuk a régi Indexet, a távozók helyére lépő újak meg kapnak hideget-meleget, de ragaszkodnak hozzá: ők nem a Fideszt szolgálják ki. Ennek némileg ellentmondani látszik olykor néhány anyag, de a valóság teljes kibogozása valószínűleg soha nem fog sikerülni ezzel kapcsolatban sem.

Mindenesetre az új Index hajója pár hónap után hánykolódik: a munkatársak fluktuációja meglehetősen nagy, vannak, akiknek a sztorija egészen tragikomikus, vezetőségcsere is volt,

Persze az Indexből egyelőre nem lett Origo, de az elmúlt tíz év Magyarországán ha valaminek barna színe volt, bűzölgött és legyek szálltak rá, arról rendszerint az derült ki, hogy bizony az, aminek látszik, nem pedig tulipáncsokor.

3. Példát mutatnak az SZFE-sek

A Színház- és Filmművészeti Egyetem kálváriája lényegében nem sokban különbözött bármi mástól, mint amit az elmúlt tíz évben megszoktunk: van egy intézmény, amelyre rá akar tenyerelni a Fidesz, és ezt a szerinte megfelelő emberek kiválasztásával meg is teszi.

Itt a fideszes megfelelő emberek vezére Vidnyánszky Attila Nemzeti Színház-igazgató és magyar színházi élet mindenese (a pasas tényleg mindent is csinál, ahogy az két korábbi kaposvári hallgatójának a Partizánnak adott interjújából kiderül), aki egyébként – még ellenfelei szerint is – vitán felül állóan kiváló színházi szakember, aki annak idején még a beregszászi romhalmazból is várat épített.

Az Azonnalin az SZFE-sek júliusi, Kossuth téri tüntetésekor foglalkoztunk először az üggyel. Ekkor fogadta el az országgyűlés az egyetem ITM-alapítványa alá történő betagozódását, amivel egyben a Vidnyánszky-féle kuratórium vette át az intézmény vezetését. Ahogy azt két HÖK-ös, Podlovics Laura és Milovits Hanna, illetve a megválasztott, de ki nem nevezett rektor, Upor László a Helyzetben elmondta: hiába tettek javaslatokat akár a kuratóriumi tagokra, akár a további működésre vonatkozóan, azt a Palkovics vezette minisztérium és Vidnyánszkyék nem vették figyelembe.

Úgyhogy elmentek a falig: sztrájkbizottságot alapítottak, elfoglalták az SZFE épületeit, ahol azóta is őrt állnak és nem engedik be a szerintük illegitim vezetést. A kiállásukkal az SZFE-sek valószínűleg nem tudják garantálni a függetlenségüket (bár a félévüket a korábbi hírekkel ellentétben úgy tűnik, nem tekinti semmisnek a mostani vezetés), de a nagy egészet nézve a következetességük példaként fog szolgálhat minden, NER ellen tiltakozónak.

Az elmúlt nagyjából fél év történéseit színesítették érdekes beszólások Vidnyánszkytól, és ott volt például Karsai György Rátóti Zoltán kuratóriumi taghoz intézett nyílt levele is, amelyben az SZFE rákérdezett a színésznél, hogy „mégis mi a lófaszt” beszélt össze a Mandinernek az egyetemről. Egyhónapnyi egyetemfoglalás után a HÖK-ösök azt mondták az Azonnalinak, hogy szerintük Vidnyánszkyék már egymással sem kommunikálnak, aztán volt vajmi kevés eredménnyel zárult EP-meghallgatás, de a legfontosabb események az utcákon történtek: az október 23-i csak egy volt az SZFE-sek melletti megmozdulások közül, de méltóságában és hangulatában messze túlmutatott önmagán.

2. Kilencedszer is módosították a gránitszilárd alkotmányt

Idén kilencedik éve van hatályban a Fidesz-féle, anno gránitszilárdnak ígért Alaptörvény, és az évvégi törvénygyárdömpinggel sikerült azt kilencedszerre is módosítani, méghozzá több ponton is.

A legnagyobb figyelmet persze megint az identitáspolitika kapta, nemcsak azt írták ugyanis alkotmányba, hogy az anya nő, az apa férfi, de azt, is, hogy a gyerekeknek joguk van a születési nemükhöz megfelelő önazonossághoz. Így 

az azokat szabálytalanul felhasználó tagállamoktól, például Magyarországtól.

A genderharcon kívül viszont jóval konkrétabb relevanciával bíró dolgok is bekerültek az Alaptörvénybe, definiálták például, hogy mit jelent a közpénz: az állam bevételét, kiadását és követelését. Ennek különösen örülhetnek az államközeli alapítványok és óriási állami támogatásokat kapó egyéb szürkezónás szereplők (az megvan például, hogy a kormányközeli MCC szakkollégium alapítványához pont karácsonyra vágtak hozzá még százmilliárdot?). Sőt, lesznek mostantól közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok is, de hogy ezek pontosan mit csinálnak és miből, az majd külön kétharmados törvényből derül ki.

Lesz új, félelmetes nevű különleges jogrend is, méghozzá a hadiállapot, de lényegileg ilyen eddig is volt, csak máshogy hívták. Összességében egyáltalán nem baj, hogy egységesebbé teszik a különleges jogrendek alkotmányos szabályait (ezek a többi módosítással ellentétben amúgy is majd csak 2023-ban lépnek hatályba), az viszont már beszédes, hogy a különleges jogrendi jogszabályok közzétételére is eltérő szabályokat engednek meg. Talán azon eset motiválhatta őket, hogy a novemberi veszélyhelyzeti szabályokat másfél órával a hatályba lépésük előtt sikerült csak a Magyar Közlönyben közzétenni – a kiszámíthatóság és a jogbiztonság jegyében.

1. Szájer József látványos bukása

– így reagált az utca embere Szájer József szexbotrányára, és ez a komment jelzi egyúttal azt is, hogy mennyire megkerülhetetlen volt belföldön is az egykori fideszes EP-képviselő ügye.

A botrány biztos nem szólt volna ekkorát, ha Szájer és/vagy a Fidesz nem próbálja előzetesen eltitkolni azt, hogy a Fidesz-alapítót november végén rajtakapta a brüsszeli rendőrség, hogy a helyben hatályos járványügyi előírásokat megszegve egy főleg férfi résztvevőkből álló szexpartin vett részt. Ehhez képest az eset után, de még azelőtt, hogy az első hírek a valóságról kiszivárogtak volna a sajtóba, Szájer arra hivatkozva mondott le, hogy megfáradt, ahogy írta: „egy ideje a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számomra”.

Lemondása bejelentésekor a 2012-es „gránitszilárdságú” Alaptörvény atyja arról sem szólt, hogy azon a bizonyos brüsszeli orgián a hatóság emberei elől egy ereszcsatornán leereszkedve próbált menekülni (sikertelenül), ahogy azt sem közölte, hogy a rendőrség a táskájában illegális kábítószert, nevezetesen extasyt talált – ez utóbbiról csak az ügy kirobbanása után nyilatkozta az érintett, hogy nem az övé, és nem tudja, hogyan kerülhetett az oda. Mindenesetre a brüsszeli ügyészség kábítószer illegális birtkolása miatt tervez vádat emelni az esetbe nem csupán Brüsszelben, hanem Magyarországon is belebukó politikus ellen: a Fidesz-alapító Szájer harmincéves politikai pályafutását méltatlanul, a Fideszből való kilépéssel, és más közéleti tisztségeiről (például a soproni díszpolgári címéről) való lemondással zárta.

A palackból azonban addigra már menthetetlenül kiszabadult a dzsinn, a történet önálló életre kelt, és

 – legalábbis a magyar mémgyárosok így fordították le a botrányt.

Az ügy megihlette persze az itthoni ellenzéket is: a DK-s Varga Zoltán például ereszcsatornát vitt karácsonyi ajándéknak a kormánypárti képviselőknek, hogy azok tudjanak majd menekülni, ha esetleg végre szembenéznének a kormányon elkövetett bűneikkel. De nem hagyta hidegen az eset a videójáték-fejlesztőket sem: gyorsan össze is dobtak egy játékot, amiben az ereszcsatornán lecsúszva gyűjtögethetjük össze egy szakállas figurával az utunkba kerülő extasy-tablettákat. 

Az Azonnalin mi is elbúcsúztunk Szájer Józseftől: Illés Áron a Tsúfos Tükör rovatunkban nemcsak hogy minőségi mémet rajzolt az esetről, hanem még egy balladát is írt „Az jó Szájer Jósef veszésiről”.

Olvasnál még? Van még listánk bőven!

MONTÁZS: Azonnali