+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. szeptember 4. péntek, 11:14
Megkérdőjelezi a júliusban felmondott indexesek hősiességét, túlzónak tartja az új Index-szerkesztőségre zúduló kritikákat, és reális célnak látja a piacvezető pozíció megtartását – akár a Gerényi-terv egyes részleteinek megvalósításával Balogh Ákos Gergely, az Index.hu új főszerkesztő-helyettese, aki abban is biztos, hogy lesz politikai befolyásolási kísérlet a lap működésében. Balogh a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
„Mikor tűz alatt van az ember, sokszor jobban teljesít, mint békés környezetben”

 

– mondta a Helyzetben Balogh Ákos Gergely, az Index új főszerkesztő-helyettese, utalva arra, hogy a július végén felmondott eddigi újságírók helyére igazolt munkatársakat komoly kritikák érik. Erre elmondása szerint fel is készítette új kollégáit: „mindenkinek elmondtam, hogy az első egy-két hétben egészen közeli ismerősöktől fog méltatlan kritikákat kapni, amivel nem könnyű együtt élni. Úgy látom, egyelőre jól bírják a csapattagok.”

 

Balogh szerint nincs rendjén, hogy még „senkinek rá sem léptek a tyúkszemére”, máris hullarablónak nevezik az új indexeseket. Főleg azért, mert szerinte az Index esetében nincs hulla.

 

A hullarablózás Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely elemzője szerint is „nagyon erős kifejezés”,

 

de valóban „felvetődnek morális problémák, amikor az egykori indexesektől ilyen szakmai kiállást látunk”.

 

Urbán hangsúlyozta, hogy sokan egzisztenciájukat tették kockára a felmondásukkal. Balogh erre úgy válaszolt, hogy tudomása szerint többeknek „előnyös közös megegyezést kötöttek, és ezt követően játsszák a forradalmárt”. Urbán azonban emlékeztetette Baloghot, hogy ízléstelen olyan emberekkel kapcsolatban így megnyilvánulni, akik erre nem tudnak reagálni.

 

Az adásba egyébként több korábbi Index-munkatársat is megpróbáltunk meghívni, de nem vállalták a szereplést.

 

Piacvezető maradna az Index

 

Habár egyelőre a távozó nagyjából kilencven munkatárs helyett csak mintegy harmincan érkeztek a laphoz, Balogh egyértelmű célként fogalmazta meg az Index piacvezető pozíciójának megtartását.

 

Szerinte a minimum az, hogy egy év múlva – de akár előbb is – ismét az index.hu lesz az „elsőszámú magyar újság.”

 

Urbán szerint az Index van annyira erős márka, hogy 600-700 ezer olvasót még a jelenlegi környezetben is meg tudjon tartani. Erről az alapról indul a munka az új stábbal, azt pedig a munkájuk minősége dönti majd el, hogy innen feljebb vagy lejjebb kúsznak a számaik.

 

A fidelitasos múlt nem jelent semmit

 

Balogh korábbi prominens fidelitasosként, az orbanviktor.hu egykori üzemeltetőjeként, a mandiner.hu Tombor Andrásnak történő eladásával, illetve a ma már egyértelműen kormánypárti Mandiner hetilapban vállalt szerepével nem tűnik garanciának arra, hogy az Index elkerülje a kormánypártivá válást.

 

„Az a cél, hogy az Index egy jó újság legyen. Annyit biztosan nem fogjuk emlegetni a függetlenséget, mint teszik azt sokan, miközben egyáltalán nem biztos, hogy minden oldalról függetlenek” – fogalmazott Balogh, hozzátéve, hogy

 

szerinte például a 444-en is van szubkulturális nyomás, ami befolyásolja az ott dolgozókat.

 

Ugyanakkor megjegyezte, hogy az Indexen „nem lesz politikai nyomás” – a politika befolyásával kapcsolatban aztán később árnyaltabban fogalmazott, mindenesetre szerinte az új szerkesztőség „példátlanul sokszínű” lesz.

 

Szerinte a 2017 előtti mandiner.hu-t – melynek alapítója volt – a jobboldalon is kritizálták, a markánsan kormánypárti Mandiner hetilapban pedig már 2020 januárja óta nem vállal szerepet.

 

Jöhet a Gerényi-terv

 

Balogh az előző szerkesztőség egik „casus bellijének” nevezte a sokat kritizált Gerényi-tervet (amelyet az Azonnali kisebbségi tulajdonosa, Gerényi Gábor készített), amelynek belengetése az Indexnél végül szinte a teljes szerkesztőség távozását okozta.

 

Szerinte egyébként a régi szerkesztőség a távozásával „szinte kötelezővé tette, hogy a Gerényi-terv bizonyos elemei megvalósuljanak.”

 

Most Balogh azt mondja, egyelőre nem tudja, milyen részek valósulnak meg a tervből, mert egyelőre stabilizálniuk kell az oldalt, de várhatóan előbb-utóbb néhány elemet be fognak emelni a működésbe.

 

Urbán szerint ugyanakkor egy erős, egységes szerkesztőséghez „valószínűleg szükséges, hogy ne kiszervezett rovatok és BT-s emberek dolgozzanak ott” – márpedig a Gerényi-terv legfontosabb és legtöbbet kritizált eleme a munka kiszervezése külsős cégeknek és munkavállalóknak.

 

Szerinte ugyanakkor egyértelmű, hogy egy ingyenesen működő portálnak a visszaeső hirdetési bevételek mellett újra kell gondolnia a finanszírozását. Még akkor is, ha az Index körüli viták alatt erről a témáról elkerült a fókusz.

 

„Mit jelent az, hogy Vaszily Miklós féle arcok?”

 

A felvetésre, miszerint az Index korábbi szerkesztőségének felmondása érthető, mivel olyan figurák is jelen voltak a háttérben, mint Vaszily Miklós – az ember, aki egyebek mellett az Origo és a TV2 kormánypropagandává alakításáért is felelt – Balogh azt válaszolta, hogy mióta Vaszily eladta a Portfoliót, „folyamatosan a magyar média egyik top menedzsere, és az a sokszor dehonásztáló értelmezési keret, amelyben megjelenik, méltatlan és igazságtalan.”

 

A Mérték munkatársa szerint azonban Vaszilyt összetetten kell vizsgálni, hiszen egyrészt igaz, hogy egy „kiváló médiamenedzser, aki nagyon érti a digitális médiát”, de nem lehet megfeledkezni arról a szerepéről, amit több magyar sajtótermék kormánypártivá változtatásánál vitt.

 

Urbán szerint amíg Balogh nem látja komplexen Vaszily szerepét, nem fogja megérteni sem a távozó indexeseket, sem azt, miért kap az új Index-szerkesztőség kemény kritikákat.

 

Hogy számít-e – akár Vaszily, akár más miatt – politikai konfliktusra, arra a kérdésre Balogh egyértelmű igennel felelt.

 

„Politikai konfliktus és nyomás mindig van. Főleg, ha az ember fontos szereplő. A nyomás jöhet a kormányzattól vagy a Soros-hálózattól, hol így, hol úgy… Az a fontos, hogy a másik fél érezze, hogy tudsz nemet mondani” – fogalmazott Balogh, és egyben határozottan állította, hogy az Indexen nem lesz sztori, amit ne hozhatnának majd le.

 

Urbán és Balogh ezen kívül vitatkozott még a Mérték által közzétett, rosszul sikerült Index-kifigurázásról, arról, hogy mi alapján válogatják az újonnan felvett újságírókat a laphoz és arról, hogy valóban D. Bányász Gergő lehetséges szerződtetése miatt mondott -e igent sok újságíró új vezetőség hívására.

 

CÍMLAPKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

/attachment/0037/36026_copy_3_helyzet_apple.jpg

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali közéleti podcastja. Riportok, interjúk hazai és nemzetközi témákban.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás