Akkor most ilyen állapotok vannak?
Az Alkotmánybíróság az álláskeresési járadék és a Fudan egyetemmel kapcsolatos kérdését is törölte.
Az ellenzék korábbi közös kormányfő-jelöltje egy hosszú Facebook-posztban reagált a Direkt36 cikkére.
Orbán Viktor már 2009-ben is fontosnak tekintette meggyőzni a magyar társadalmat arról, hogy saját elitje értékesebb, mint az az elit, amelyet le akar cserélni.
Egy évtizeden át zajló háború, járványok, gazdasági visszaesés, és mellette még „Brüsszel öngyilkossági kísérletei is” - ezek várnak ránk a jövőben Orbán Viktor szerint. Meg idehaza újabb árszabályozó lépések, már szeptembertől.
Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója beszélt erről a parlamentben, amikor Jámbor Andrásnak, a Párbeszéd képviselőjének válaszolt.
Amíg a NER alkotmányos keretei között, Orbán Viktor vezetésével történik valami, teljesen mindegy, hogy az hasznos vagy káros intézkedés, elítélendő, mert a rendszer kritikája mindent felülír. Ez a rendszerellenzéki attitűd is a dualizmus kora óta szinte változatlan a magyar politikában, és azzal, hogy az összefogott pártok ezt a magatartást öntudatlanul is megörökölték, bele is helyezkedtek rendszerellenzéki elődeik szerepébe. A rendszerellenzékiség pedig pontosan az áprilisihoz hasonló eredményekhez szokott vezetni a magyar történelem tanúsága szerint.
Kövér László azt mondta az Európa-nap alkalmából, hogy „Európa egy cseléd”, a DK egyáltalán nem szólalt fel, Orbán Balázs az ellenzéknek kínált receptet: elsőre meglepően visszafogott hangnemben ment a napirend előtti szópárbaj a parlamentben. A Párbeszéd bejelentette, hogy mostantól a népet képviseli a népképviseleti Országgyűlésben.
Nagyon komoly kérés volt mind a 106 fideszes egyéni induló felé a pártvezetés részéről, hogy a 2018-ashoz képest is több szavazatot kell hozni április 3-án. A legtöbb induló megugrotta a lécet, de voltak nyolcan, akiknek nem sikerült. Megnéztük kik ők, és mi lehet a politikai jövőjük.
Történész és egyéni választókerületben ötször mandátumot nyert politikus: interjút készítettünk Hiller Istvánnal, aki az MSZP egykori elnökeként 190 fős szocialista frakció fölött is diszponálhatott, de most arról is beszélt, van-e szerinte kiút egy tíz tagú képviselőcsoportból, amit egykori szövetségese, Gyurcsány Ferenc próbál felszámolni. Azért szóba került a foci is.
A látszatra sem adott – valószínűleg – egyik utolsó nyilvános beszédében a köztársasági elnök, és felmondta a Fidesz kampányszövegeit az új Országgyűlés megalakulása alkalmából.
Úgy tűnik, a párt hamarabb közölte a sajtóval a gyors elválást, mint magával a politikussal.
Nem tudja megmondani, hogy indul-e még valaha önállóan választásom az MSZP, de az biztos, hogy a párt nevének megváltoztatásánál sokkal több kell a megújuláshoz – mondta az Azonnalinak adott interjújában Kunhalmi Ágnes. Az MSZP társelnöke a kevés egyéniben győzni tudó ellenzéki indulóként részletesen beszélt lapunknak az ellenzék belső működéséről a kampány közben, a szerinte elkövetett hibákról, a félreismert társadalmi reflexekről, és arról, hogy hogyan válhatnak 2026-ra a hagyományosan baloldali szavazók Orbán Viktor szilárd támogatóivá.
A képviselő szerint Szél a pártok rossz döntése miatt nem lehet képviselő a jelenlegi állás szerint.
Akkor most a Momentum politikusa finoman beintett az összefogásnak?
A képviselői mandátumot végül szerinte is fel kellene venni, de nem szabadna semmilyen pozíciót elvállalni, részt venni az álvitákban és többnyire szavazni sem.
A Szombathelyen újraválasztott fideszes képviselő szerint mostantól „iránymutatásokat” adnak az ellenzéki városvezetésnek. Azt pedig „sötét ügynek nevezte”, ha valaki közpénzből kampányol.
A körmendi körzetben vesztes és a parlamenttől 12 év után búcsúzó Bana Tibor Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban sem fogta vissza magát laptársunknak, az Ugytudjuk.hu-nak adott interjújában.
A Híradó.hu állítása szerint ők rengeteget keresték az ellenzéket, de nem akartak jönni a politikusaik. Az érintettek nem pontosan így emlékeznek.
A miniszeterelnök-jelölt most már elhiszi, nem az MKKP 3,27 százalékán múlt a kormányváltás.
Csütörtökön a korábbi összesen öt perc helyett kerek 48 percen keresztül beszélgetnek vele.
Mi legyen a jól fizető, ám annál komolytalanabb parlamenti munkával, tette fel Hadházy Ákos a kérdést.
És különben is: ha bármi is történt, azt nem Magyarország területén követték el, így nem is illetékesek.
Sokszorosítanák a Hadházy-modellt.
Márki-Zay nevét egyszer sem mondta ki, Dobrevvel győztek volna. Gyurcsány Ferenc értékelte a választást.
Bencsik János a pártból való kilépése óta tudatosan nem beszélt a Jobbikról, de az ellenzék katasztrofális eredménye után már nincs hova rontani az esélyeket. A párt egykori budapesti elnöke és országgyűlési képviselője interjúban mesél a Jobbikban zajló boszorkányüldözésről, a nemlétező szavazókról, Jakab Péter kitalált figurájáról és arról, miért nem foglalkozott Trianonnal sem a százéves évforduló alatt a magát nemzetinek valló párt.
Választásokat követően nemcsak a konkrét eredmények, de a közvélemény-kutatások által havonta mért választói preferenciák is részletes vizsgálat alá kerülnek. Azonban fontos, hogy megértsük a közvélemény-kutatások eredményeinek pontos értelmezését, és hogyan érdemes a politikusoknak ezeket értelmezni, illetve kampánycélra felhasználni.
A Republikon Intézet megvizsgálta, milyen eredményeket ért el az ellenzéki összefogás abban a húsz választási kerületben, ahol 2018-ban a Jobbik a legerősebb volt. Egyértelmű: nem mindenki követhette a pártot, de nem csak a Jobbikot lehet okolni emiatt.
A Mi Hazánk leendő parlamenti frakcióvezetője azt mondja, hamarosan megugorhat a párt támogatottsága, mert ő maga is ismer olyan Fidesz-szavazókat, akik csak azért voksoltak a kormánypártra, mert féltek, hogy jönnek a balliberálisok. Az is kiderült, hogy kizártnak tartja, hogy együtt ebédeljen az ellenzék többi tagjával. Interjú.
Az Azonnali birtokába jutott egy az ellenzéki összefogás kampányában használt táblázat, ami alapján az ellenzék 30 biztosan megnyerhető egyéni választókörzettel számolt magának, de emellé még „kötelezően megnyerendőnek” minősített további 24 körzetet, ráadásul az érdemi fideszes többséggel bíró választókörzetek közül is többet be akartak húzni. Az Azonnali saját – a változatosság kedvéért szintén táblázatba rendezett – számításai jól mutatják, a valósághoz képest még a megnyert körzetekben is hogyan apadt le az ellenzék korábbi előnye és hogyan billent simán hátrányba még ott is, ahol nyerni szerettek volna; valamint hogyan vált akár kétszámjegyű Fidesz-előnnyé az ellenzék által „csatatérként” azonosított körzetekben. Mi mehetett ennyire félre az ellenzék számára? Elemzés.
A Momentum elnöke bocsánatot kért a vasárnapi eredményekért, majd felvázolta az ellenzék jövőjét.
Közösen kell levonniuk a tanulságokat.
Hétfőn egyelőre csak az látszott, hogy az ellenzék politikusait és kampányának szervezőit is alaposan meglepte a választások eredménye, és több jelenség előtt is tanácstalanul állnak. Néhány következtetést azért le lehet vonni a kampánytapasztalatokból, erről folytattunk több háttérbeszélgetést is.
Eltérően látják a pártelnökök, hogy mi az oka a vasárnapi vereségnek.
Az ellenzék kétségkívül innovatív volt, amikor meglépte a közös indulást, de – nekem nagyon úgy tűnik –, hogy ez az innovatív lépés bizonyos értelemben elszívta a teret, egy második és még az előzőnél is sokkal fontosabb innováció elől. Ez pedig az ellenzéki identitás tisztázása.