Hogyan kaphatott ki Győrben az ellenzék még a Borkai-botrány után is? Elmagyarázzuk!

Győr és Borkai Zsolt ügyei ömlöttek a sajtóból az önkormányzati kampány utolsó hetében, de vasárnap este az ellenzék magabiztos budapesti győzelme és vidéki előretörése mellett szinte el is sikkadt, hogy Győr fideszes maradt, az ellenzék szinte minden körzetet elbukott, és Borkai maradt a polgármester. De mi történt pontosan Győrben? A kép sokkal biztatóbb az ellenzék számára, mint hinnénk.

Mint arról többször írtunk, senki sem gondolta volna, hogy a győri kampány bármennyire érdekes lesz, aztán először a névtelen szerző blogján előkerülő Borkai-videók borítottak mindent:

A győri helyzetet azonban több minden bonyolította még az utolsó héten: egyrészt a helyi Jobbik váratlanul kilépett az összefogásból és visszaléptette jelöltjeit, ők a civil jelöltek támogatására szólítottak fel – mint egy Azonnali által közölt videóból kiderült, valószínűleg nem véletlenül –, másrészt egy jó darabig nem volt világos, hogy az ellenzéki összefogás hogyan reagál a Borkai-videókra.

Végül ugyebár Borkai Zsolt és a Fidesz nyert a városban, de mint arról már a választás éjszakáján írtunk: közel sem olyan simán nyertek most, mint 2014-ben. Mi több: ha sorra vesszük a kampány sajátosságait, látni fogjuk, hogy a Fidesznek komolyan el kell kezdenie dolgozni a városban, ha egy-egy időközin vagy 2024-ben biztosra akarnak menni.

Vasárnap Győrben polgármestert és 16 egyéni körzetben képviselőt választottak az állampolgárok, ezen felül az eredmény ismeretében hét képviselői helyet osztanak el a töredékszavazatok alapján a pártszövetségek és civil szervezetek kompenzációs listájáról. (Az önkormányzati választás rendszeréről itt olvasható egy jó összefoglaló az ínyenceknek.)

Polgármesterjelöltek: kiderült, hogy van annyi mozgósítható ellenzéki szavazó, mint fideszes

2019-ben négyen indultak a Győr polgármesteri székéért. Borkai Zsolt hivatalban lévő polgármester volt a Fidesz jelöltje, akit a botrány ellenére sem léptettek vissza. Borkai a „Családapa. Olimpikon. Polgármester” szlogennel kampányolt, valódi írott programja nem nagyon volt. Az ellenzéki összefogás (DK-MSZP-Momentum-LMP és az országos Jobbik) jelöltje Borkaival szemben Glázer Tímea, a DK politikusa, önkormányzati képviselő volt. (Itt interjúztunk vele.) Az ellenzéknek nem igazán volt írott programja, de több programpontjukról is tartottak sajtótájékoztatókat.

Indult aztán a városban két civil szervezet is, az egyik az egykori helyi Jobbik-alelnök, Kovács László vezetésével vágott neki a megmérettetésnek, és tagjai között sok volt a korábbi jobbikos politikus, szimpatizáns, míg mások az Arrabona Városvédő Egyesületből érkeztek. A Civilek Győrért Egyesület az egyetlen olyan formáció, amelynek az interneten is fellelhető programja volt.  A másik civil szervezet az Összefogás Győrért, amelynek vezetője Balla Jenő vállalkozó. A két civil szervezetről itt írtunk bővebben.

2014-ben a választópolgárok 32,6 százaléka ment el Győrben szavazni, Borkai Zsolt a szavazatok 61 százalékával lett a város vezetője. Akkor külön-külön indítottak jelölteket ellene az ellenzéki pártok, civil jelölt pedig nem volt. A Jobbik, az MSZP-Együtt, a DK és az LMP jelöltjei összesen 39 százalékot szereztek. Mivel idén jelentősen megugrott a részvétel, ezért érdemes a százalékokat szavatszámokra bontani:

köztük az akkor még jobbikos, mára fideszes képviselő, Takács Krisztián nyerte a háziversenyt: ő 3637 szavazatot kapott. Érvénytelen szavazat 437 volt.

Idén a választók 44,18 százaléka ment el szavazni, Borkai 19 312 szavazatot kapott, ami most 44 százalékra volt elég, a közös ellenzéki jelölt, Glázer Tímea 18 671 szavazattal (42,86 százalék) szorosan lett második. A Civilek Győrért jelöltje, Kovács László 3677 szavazatot kapott, az Összefogás Győrért jelöltje, Balla Jenő pedig 1906-ot. Érvénytelen szavazat most jóval több volt: 1381 ilyet találtak. A két civil polgármesterjelölt ha itt nem is nyert, a kompenzációs listáikról bejutottak egyébként a közgyűlésbe.

Láthatjuk tehát, hogy Borkainak – és/vagy a Fidesznek – van egy nagyjából húszezer fős keménymagja, akik ha törik, ha szakad, Borkaira, illetve a kormánypárti jelöltre szavaznak. Ők nagyjából elmentek idén is, bár feltehetően több fideszes is érvénytelenül szavazhatott – Glázerre vagy a civilekre nem akartak, de jelezni akarták a véleményüket, ezért lehet kiugróan magas az érvénytelen szavazatok száma, bár az ellenzék inkább újraszámoltatja őket a biztonság kedvéért.

és érdemes azt is megfigyelni, hogy a volt jobbikos Kovács Lászlóval és egy sor egykori jobbikossal felálló, ideológialag leginkább zöld programmal rendelkező Civilek Győrért majdnem darabra annyi szavazatot kapott, mint öt éve Takács Krisztián, tehát nem kizárható, hogy a jobbikosok egyébként nem is szavaztak az összefogás jelöltjére – bár azt is szem előtt kell tartani, hogy a Civilek Győrért és Kovács egyébként látható kampányt is folytatott, tehát nem vehetjük készpénznek, hogy csak a jobbikosokat vitték el.

Ami biztos: a polgármesterválasztás nem sokon múlott, nagyon szoros volt, és miközben leginkább a botrány mozgathatta meg az embereket, az is bebizonyosodott: létezik Győrben közel annyi megmozgatható ellenzéki szavazó, mint fideszes.

A körzetekben is tarolt a Fidesz, de rendesen megszorongatták őket

A következőkben „ellenzéki jelölt” alatt az egyszerűség kedvéért a DK, az MSZP, a Momentum, az LMP, valamint az országos Jobbik által támogatott jelölteket értjük. A Civilek Győrért jelöltjeit a CGY az Összefogás Győrért jelöltjeit az ŐGY betűszavakkal rövidítjük.

Az egyes körzetben (Pinnyéd, Sziget és Újváros egy része) a hivatalban lévő fideszes Szeles Szabolcs ellen indult volna a jobbikos Fodor Roland az összefogás színeiben, visszalépése után Szeles ellenfele a Civilek Győrért színeiben Kovács Balázs Sándor, a Mi Hazánk színeiben Márton Levente, az Összefogás Győrért (ÖGY) színeiben pedig Nagy Ferenc maradt, közös ellenzéki jelölt nem volt.

Szeles 2014-ben 59 százalékkal (1130 szavazattal) nyerte a körzetet, most 1404 szavazatra ugrott a támogatottsága, de ez a megnövekedett részvétel miatt csak 54 százalékra volt elég. A második helyre a választás előestéjén a jobbikosokkal együtt iszogató Kovács Balázs Sándor futott be: a Civilek Győrért jelöltje 587, a harmadik helyen befutó Nagy Ferenc (ÖGY) 437 szavazatot kapott. A polgármesterválasztást itt Borkai nyerte.

A kettes körzetben (Újváros és Belváros egy része) a hivatalban lévő fideszes alpolgármester, Fekete Dávid ellenzéki ellenfele a jobbikos Takács Gábor lett volna, visszalépése után a Civilek Győrért képviseletében Oláh Edina, az Összefogás Győrért képvseletében Csatári Jenő Péter, illetve egy független jelölt, Kirchfeld Mária maradt versenyben.

Fekete Dávid 2014-ben 61 százalékkal nyerte a körzetet, idén itt is magasabb volt a részvétel, hiába kapott Fekete 1461 szavazatot, csak 56 százalékra volt elég. A többi szavazaton majdnem egyenlően osztozott a két civil és az egy független jelölt, de Csatári Jenő (ÖGY) lett egyébként hivatalosan a második. A polgármesterválasztást itt Borkai nyerte.

A hármas körzetben (Belváros keleti, Révfalu középső része) a Fidesz új jelöltet indított: Somogyi Tivadar eddigi alpolgármester helyett az egykori jobbikos Takács Krisztiánt indítják. Takács 2015-ig a Jobbik helyi elnöke, illetve 2014-ben polgármesterjelöltje volt, majd először független, végül fideszes képviselő lett. Takács emellett a Rómer-ház nevű alternatív kulturális központ kommunikációs vezetője. Takács ellenzéki ellenfele a momentumos Hegedűs Ákos jogász volt, a Civilek Győrért Martini Gábort indította, az Összefogás Győrért jelöltje Szabó Zsolt volt.

Somogyi Tivadar 2014-ben 55 százalékkal, 1372 szavazattal nyerte a körzetet. Akkor 2460-an szavaztak, 2019-ben 3327-en, itt tehát nagyot ugrott a részvétel, ami az eredményen is látszik: Takács 1437 (44,5 százalék) szavazatot kapott, momentumos ellenfele 1317-et (40,79 százalék).

Ez az első olyan körzet, ahol az ellenzéki induló példáján láthatjuk, hogy a választáson megjelent új szavazók nagyobbb hányada az ellenzékhez érkezett: a 2014-ben külön induló ellenzék összesen 1018 szavazatot kapott, ebből 296 volt a Jobbiké. Mint fent is jeleztük, a jobbikosok idén jó eséllyel szavazhattak a Civilek Győrért jelöltjére, aki most 284 szavazatot kapott a körzetben, ami Kovács polgármesteri eredményéhez hasonlóan korrelál az öt évvel ezelőtti adattal.

Ha elfogadjuk, hogy az öt éve Jobbik-szavazók jelentős része most a civilek felé ment, akkor levonhatjuk a jobbikosok adatát a 2014-es összegzésből, és alappal állíthatjuk azt, hogy a baloldali ellenzéki pártokra, vagy ezen pártok összefogására szavazni hajlandók száma 792-ről (32,19 százalék) nőtt most 1317-re (40,79 százalék). A polgármesterválasztást itt Borkai nyerte.

A négyes körzetben (Bácsa, Révfalu keleti része, Sárás) idén az ellenzéki összefogás jelöltje a hivatalban lévő, korábban függetlenként induló Bárány István volt, rajta kívül a körzetben a Fidesz színeiben Morvay László (rövid program itt), a Civilek Győrért jelöltjeként Dr. Szabó Tamás orvos, az Összefogás Győrért Egyesület jelöltjeként Kopácsi István, a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjeként pedig Bertalan Balázs indult.

Ez egy különleges körzet abból a szempontból, hogy Bárány 1998-ban lett először a városrész képviselője, a 2006-2011 közötti időszakot leszámítva azóta van hivatalban. A 2006-os, és a 2010-es választáson a fideszes Ottófi Rudolf győzte le a korábban függetlenként, majd a Pro Urbe nevű egyesület színeiben induló egykori rendőrt, aki aztán Ottófi 2011-es halála után az időközi választáson szerezte vissza a körzetét, 60 százalékkal legyőzve a fideszes jelöltet.

2014-ben a részben megismételt választás után az övé volt az egyetlen olyan egyéni körzet a városban, ahol nem fideszes jelölt nyert, úgy, hogy indított ellene jelöltet a DK, az MSZP és a Jobbik is: akkor 1392 szavazatot, avagy 47 százalékot szerzett. Most ezek a pártok beálltak mögé, így szerzett 1664 szavazatot (46 százalék).

Ebben a körzetben a fideszes jelölt is növelte a táborát: Morvay legutóbb 1205, most 1556 szavazót szerzett. A részvétel egyébként itt is jelentősen nőtt, 2014-ben 2996, idén 3617 fő szavazott, a növekedésből azonban itt a Fidesz is jelentősen profitált. A polgármesterválasztást itt is Borkai nyerte, bár érdekesség, hogy Borkai saját hivatalos lakóhelye, az Ergényi lakótelep szavazókörében Glázer Tímea nyert.

Az ötös körzetben (Nádorváros) a hivatalban lévő fideszes Dézsi Csaba András ellen az ellenzéki összefogás a jelenleg is szocialista képviselőként tevékenykedő Juhász Istvánt indította, rajtuk kívül még a Civilek Győrért képviseletében az idősgondozással foglalkozó Juhász Gergő István, és az Összefogás Győrért színeiben Nyers Henriett indult. 

A kardiológus Dézsi 61 százalékkal, 1518 szavazattal nyert öt éve: ő 1994 óta képviselő, polgármesterjelölt is volt 2002-ben, a Fidesz egyik legrégebbi motorosa a városban. Itt is, mint mindenhol, megugrott a részvétel, a kerületre alkalmazhatjuk a harmadik választókörnél kifejtetteket annyi kiegészítéssel, hogy Dézsi veszített pár tucat embert a szavazótáborából, 48 százalékot kapott 1487 szavazóval. Eközben a Civilek Győrért jelöltje itt is egy híján darabra pontosan hozta a Jobbik 2014-es eredményét, az ellenzék pedig növelte a táborát.

Ebben a körzetben Glázer Tímea nyerte a polgármesterválasztást.

A hatos körzet (ami Gyárvárost, Likócsot és Jancsifalu északi részét foglalja magában) volt a második olyan körzet, ahol a Fidesz részéről nem az eddigi képviselő újrázik, hanem egy új jelölt indult Hajtó Péter személyében, ellenzéki ellenfele Pollreisz Balázs volt. Rajtuk kívül indult a körzetben a Civilek Győrért jelöltje, Szabóné Rácz Anita; az Összefogás Győrért Egyesület színeiben maga Balla Jenő, a polgármesterjelölt indult, illetve Czöndör Péter személyében független jelölt is volt. Ebben a körzetben is egyébként Glázer Tímea nyerte a polgármesterválasztást

Öt évvel ezelőtt a fideszes Kalmár Ákos simán nyerte a körzetet: a szavazatok 50 százalékát szerezte meg 981 szavazattal a második helyre befutó Pollreisz előtt, aki 23 százalékot, 463 voksot tudhatott magáénak. Idén a megugró részvétel mellett Hajtó nagyjából megismételte Kalmár eredményét 945 szavazattal, ami azonban most csak 38 százalékot ért; Pollreisz 851 szavazattal (34 százalék) lett második.

A Civilek Győrért képviseletében induló Szabóné 2014-ben konkrétan a Jobbik színeiben indult, akkor kicsit több szavazatot szerzett: 223-at, idén csak 147-et. A polgármesterválasztást Glázer nyerte, ha nincs ennyi civil és független induló, akkor ez a körzet könnyedén az ellenzéké lehetett volna.

A hetes körzetben (Adyváros keleti része és Jancsifalu déli része) a fideszes jelölt a hivatalban lévő alpolgármester, Radnóti Ákos, kihívója az ellenzéki összefogás részéről Takács András LMP-s politikus volt. A Civilek Győrért Kovács Lászlót, az egyesület polgármesterjelöltjét indította. Az Összefogás Győrért színeiben Papp Ilona Márta indul.

Radnóti 2014-ben magabiztosan, 58 százalékkal nyert, ami 1093 szavazatot jelent, idén 1276 szavazattal lett 54 százaléka. Mivel itt is az egykori jobbikos jelölt indult most a Civilek Győrért színeiben, még tisztábban láthatjuk, hogy ez a szervezet elsősorban valószínűleg olyan jobbikos szavazókat nyert meg magának, aki nem szívesen szavaztak volna az összefogásra akkor sem, ha abba belép a Jobbik.

Borkai nyerte a polgármesterválasztást itt.

A nyolcas körzetben (Adyváros középső része) a fideszes jelölt Gancz Tamás helyett egy új induló volt, Szálasy László, az Audi ETO KC csapatorvosa, kihívója az ellenzéki összefogás részéről a polgármesterjelölt, a DK-s Glázer Tímea. A Civilek Győrért Pongrácz Alexet indította, az Összefogás Győrért színeiben Fehér István indult.

Gancz öt éve 52 százalékkal nyerte a körzetet, ez 1028 voksot jelentett, idén Szálasy 1125 szavazatot szerezve kapott 44 százalékot, Glázer pedig 1090 szavazatot szerezve 43,44 százalékot. Nagyon szoros volt a verseny a két jelölt között ebben a körzetben, de egyébként ugyanaz a trend: a megemelkedett részvétellel a Fidesz tábora kicsit bővült, az ellenzéké nagyot, a Civilek Győrért pedig hozta a Jobbik 2014-es eredményét.

A körzetben viszont, ha Glázer nem is tudta megnyerni azt egyéniben, a polgármesterválasztást viszont ő nyerte: itt jön ki az, hogy Borkaira valószínűleg sok fideszes húzott érvénytelent.

A kilences körzetben (Marcalváros I. keleti része, Nádorváros déli része és Adyváros nyugati része) a fideszes jelölt a hivatalban lévő Kovács Tamás tanár, kihívója az ellenzéki összefogás részéről Varga Márk önkormányzati képviselő volt. A Civilek Győrért Bíró Károlyt indította. Az Összefogás Győrért színeiben Nagy Zoltán indul.

Kovács 2014-ben magabiztosan, 59 százalékkal nyert, ez akkor 1157 voksot jelentett, idén 1250 szavazattal szerzett 51 százalékot. Bővült az ellenzék tábora, satöbbi, ugyanaz a trend, mint amit látunk a legtöbb körzetben.

A tizes körzetben (Marcalváros I. középső része, Adyváros északi része és Nádorváros déli része) a fideszes jelölt a hivatalban lévő Borsi Róbert volt, aki egyben a a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elnöke is. Kihívója az ellenzéki összefogás részéről Füzi Judit. A Civilek Győrért Koródi Istvánt indította, az összefogás Győrért színeiben Zelena Csaba János indult.

Nagyobb részvétel, kicsit növő Fidesz, nagyot növő ellenzék, a fenti rend ismétlődött, Borsi nyert, 47 százalékot szerzett, de a polgármesterválasztást Glázer nyerte.

A tizenegyes körzetben (Marcalváros I. nyugati része és Marcalváros II.) a fideszes jelölt a hivatalban lévő Rózsavölgyi László, kihívója az ellenzéki összefogás részéről az LMP-s Rosinger Timea volt. A Civilek Győrért Harasztovics Istvánt indította, az Összefogás Győrért színeiben Horváth Imréné indult.

Rózsavölgyi megnyerte a körzetet, de szoros volt a meccs, 1244-1103 lett a vége. A panellakótelepen ráadásul Glázer nyert egyébként, és ha kivesszük az itt is nagyon hasonló 2014-es jobbikos és 2019-es Civilek Győrért-eredményeket, akkor azt láthatjuk, hogy itt valami megmozdult, majdnem duplájára nőtt az inkább baloldali ellenzéki tábor.

A tizenkettes körzetben (Szabadhegy északi része) a fideszes jelölt a hivatalban lévő egykori focista, Hajszán Gyula, kihívója az ellenzéki összefogás részéről Apró Antal agrármérnök volt, aki egyébként a DK-t erősíti. A Civilek Győrért Major Alexandrát indította az Összefogás Győrért színeiben Rózsa László Richárd indult.

Hajszán nyert, de Apró Antal elég közel volt: itt nem bővült a Fidesz tábora, nagyot nőtt viszont az ellenzéké a magas részvétellel, a civil-jobbikos vonal pedig hasonló képet mutat, mint máshol.

A tizenhármas körzetben (Szabadhegy déli része, Kismegyer) Diligens Tibor hivatalban lévő fideszes képviselő ellenzéki kihívója a jobbikos Horváth Balázs lett volna, visszalépése után a Civilek Győrért jelöltje, Szalay András, és az Összefogás Győrért jelöltje, Győrfi Zsolt maradtak versenyben.

Diligens 62 százalékkal nyert 2014-ben, ami 1460 voksot jelentett, most 50 százalékot hozott közel ugyanennyi, 1447 szavazattal. Második helyen a Civilek Győrért jelöltje végzet 858 szavazattal. A részvétel egyébként itt is megemelkedett, ahogy a többi olyan körzetben is, ahol nem is lehetett az ellenzékre szavazni. Persze erről lehet, nem tudtak sokan, de azt jelzi: általános volt a proteszthangulat, mint látjuk, itt például a fideszes jelölt még csak kicsit sem bővítette a táborát.

A tizennégyes körzetben (Szentiván) a hivatalban lévő fideszes Dr. Sik Sándor ellen az ellenzék színeiben a jobbikos Weller Ramóna indult volna, de ő ugyebár visszalépett, az ellenzéki összefogás egy független jelöltet támogatott a körzetben ennek nyomán, Vaderna Margitot. A Civilek Győrért Szabó Róbert Kálmánt indította, aki 2014-ben egyébként a Jobbik színeiben mérette meg magát. Az Összefogás Győrért Egyesület jelöltje Hajdú István volt, rajtuk kívül még egy független jelölt indult, Samu Gábor Miklós.

Sík 62 százalékkal nyerte a körzetet öt éve 1367 szavazattal, most 1602-vel 48 százalékot kapott. Az ellenzéki összefogás az utolsó pillanatban beállt egy helyi civil jelölt mögé, aki így 933 szavazatot kapott (öt éve ugyanő 210-et kapott). A körzetben egyébként Glázer Tímea nyerte a polgármesterválasztást.

A tizenötös körzetben (Csanak) a fideszes jelölt a hivatalban lévő Laczkovits-Takács Tímea volt, a Fidesz egyetlen női jelöltje a városban. Kihívója az ellenzéki összefogás részéről a momentumos Hegyi Szabolcs volt, a Civilek Győrért Boros Jánost indította, az Összefogás Győrért színeiben Lengyel Alex Krisztián indult. Itt megmérettette magát a Mi Hazánk is, a jelöltjük Géber József, és független jelölt is indul Reizer Norbert személyében.

Ebben a körzetben nem tudjuk, mi történt pontosan. Laczkovits-Takács öt éve 48 százalékkal nyert, akkor a második helyre 27 százalékkal az idén is induló Géber futott be függetlenként. Most majdnem ugyanez ismétlődött meg: az ellenzéki jelölt lett a második, de majdnem annyi szavazatott kapott egy független, csak nem Géber, hanem Reizer, akiről egyelőre senki sem tudta megmondani, hogy kicsoda.

Szóval ez körzet már 2014-ben, és most sem illeszkedett a sémákba, de mindenesetre Borkai nyerte a polgármesterválasztást.

A tizenhatos körzetben (Ménfő és Gyirmót) a fideszes jelölt a hivatalban lévő Szabó Jenő, kihívója az ellenzéki összefogás részéről a DK-s Komáromszky Attila volt. A Civilek Győrért Lauter Klaudiát indította, az Összefogás Győrért színeiben Ágoston Edina indult. A Mi Hazánknak itt is volt jelöltje, mégpedig Géberné Magyar Éva személyében.

Szabó Jenő 2014-ben brutláis fölénnyel, 1130 voks mellett 68 százalékkal nyert. Idén a városi trendek ismétlődtek itt is, amit ismételjünk tehát meg:

A polgármesterválasztást itt Borkai nyerte.

Mi ebből a tanulság?

1. Főleg a polgármesterválasztás, de a körzetek eredményei bizonyítják, hogy van egy, a Fideszével hasonló méretű, mozgósítható, ellenzéki tömeg, akiket most a szexbotrány mozgatott meg, de feltehetően egyébként is rá lehetne őket venni arra, hogy az ellenzéki összefogás jelöltjére szavazzanak. Az összefogás igazából Győrben is működőképes koncepció, csak nem teljesen ebben a formában. Erről mindjárt.

2. A két civil szervezet valószínűleg nem felelős általában a győri ellenzék vereségéért: a számok alapján úgy tűnik, hogy a Civilek Győrért sok esetben a (négy körzetben a javukra vissza is lépő) helyi Jobbik szavazóit szólíthatta meg, akik nem nagyon szavaztak volna az ellenzéki összefogásra; bár az is igaz, hogy a szervezet olyan kampányt folytatott, ami másokat is megszólíthatott volna – kampányuk technikai és tartalmi oldalról nézve profibb volt, mint az ellenzéké: végül ugyanannyi képviselőt küldhetnek közgyűlésbe a kompenzációs listáról, mint az ellenzék.

Az Összefogás Győrért pedig valójában nem sok vizet zavart, pár körzetben azonban lehet, hogy rajtuk múlt az, hogy ismét fideszes a képviselőjelölt nyert. Az utóbbi szervezetet vezető Balla Jenővel egyébként hétfőn találkoztunk forgatás közben a győri Baross úton, és kérdésünkre elmondta: ő várta az ajánlatot a visszalépésre, ha kapott volna ilyet, megtette volna, de az ellenzéki összefogás részéről nem keresték.

3. Mindezekből pedig az következik, hogy bár a Jobbik trükkje és a civilek indulása pár ponton befolyásolhatta a küzdelmet,

amihez rögtön hozzá kell tenni azt is, hogy mivel senki nem gondolta nyerhetőnek, a pártközpontok nyilván nem is nagyon foglalkoztak a várossal, vagy tömték ki pénzzel a helyi alapszervezeteket kampányolni.

De nem csak a pénzhiányon múlott ez. Írott, interneten vagy plakátokon, szórólapokon bemutatott, kommunikált

a sajtótájékoztatókon leginkább néhol inkoherens, nem erősen és érthetően felvázolt, pláne nem rendszerben megmutatott buzzwordökkel (okosváros) és koncepciókkal (elektromos buszok) operáltak. Honlapjuk nem volt, a jelölteket nem lehetett egy helyen megismernie a választóknak, a Facebook-oldaluk nevében (Veletek a városunkért) nem szerepelt a Győr szó, nem is volt rajta igazi aktivitás – talán mert nem találták meg a város lakói.

A kampány folyamán – valószínűleg az összefogásból adódó kommunikációs nehézségek miatt – lassan vagy egyáltalán nem reagáltak a felmerülő ügyekre, így fordulhatott elő, hogy a szeptember-októberben az összeomlás szélére került győri buszközlekedésről, amiről az egész város beszélt, nem csak a Fidesz nem beszélt érdemben, de az ellenzék sem, csak a Civilek Győrért jelöltje, Kovács László, illetve ironikus módon a városba Budapestről a városba érkező Momentum-elnök, Fekete-Győr András.

A lassú reakcióra jó példa a Borkai-ügy: az vita tárgyát képezheti továbbra is, hogy az a nonkonfrontatív megközelítési mód, amit Glázer Tímea vitt végig a botrány kapcsán, mennyire működött. Eredetileg nem így gondoltam, utólag viszont úgy látom, hogy elképzelhető, hogy egy agresszívabb megközelítés segítette volna inkább a polgármesterjelöltet, látni kell azonban, hogy az agresszívabb megközelítés nem passzolt volna a jelölt habitusához.

jövőképpel, programmal, amelyeket aztán a mostaninál jóval profibb kampánnyal és talán karizmatikusabb jelölttel kell a választók elé tárni.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali