Mind a sümegi polgármester, mind élettársa lemondott egy-egy pozícióról az utóbbi hamisított érettségije miatt. Navracsics Tibornak úgy tűnik ez elég, a helyi ellenzék azonban a polgármester lemondását követeli.

Mi történik, ha egy erőszakmentes utópiában kiderül, hogy mégis van miért háborúzni? Ada Palmer könyvsorozatában a 25. században kell újra feltalálni a háborúzást, de a mélyen rétegzett Terra Ignota ennél sokkal több mindenről szól.

Példátlan módon az egész városra változtatási tilalmat rendelt el tavasszal a győri fideszes polgármester, mivel úgy ítélte meg, hogy a városháza nem szólhat bele eléggé abba, mi épüljön a városban. A Kúria ugyan elkaszálta a senki szerint sem ideális megoldást, de az önkormányzatok csökkenő autonómiájának problémája továbbra sem oldódott meg.

Igaz-e a hír, hogy a sci-fi haldoklik? Hogy lehet, hogy a kultúrharc mai frontjainak először a fantasztikum lett a terepe? Merre ment a sci-fi az előző évtizedben, és miért lehet az, hogy a francia hadsereg is sci-fi írókat alkalmazva próbálja felfesteni a jövőt?

Cory Doctorow tavalyi technothrillerében nem csak az derül ki, hogy akárhol és akármikor lehallgatnak, hanem az is, hogy milyen módon lehet fellépni ez ellen.

Gazda Albert regényben rajzolta fel gyerekkora mikrokozmoszát, mi pedig elolvastuk, mire jutott.

Orbán nekimegy az építőiparnak, a vonatozás éve Európában, és pár olvasnivaló: ez a szerdai Reggeli fekete!

Ilyen sem volt még: külön antológia született magyar horror- és weirdnovellákból. A Gabo SFF gyűjtéséből kiderül, hogy milyen félelmek mozgatják kollektív pszichénket: borzonghatunk idegen bolygók furcsa, intelligens tengereitől a társasházi lakásunkig mindentől.

Kelet és Nyugat között, úgy tűnik, örökké: Baráth Katalin új űroperájában a nyelvüket katonás társadalmukban megőrző magyarok az űrben is a szokásos dilemmák előtt állnak. De legképességesebb álmaiban is csak mászkál-e tovább két part között Űrkompország?

Andy Weir nagyot robbantott az előző évtizedben a Marson ragadt McGyverről szóló regényével. Harmadik könyve, A Hail Mary-küldetés nemcsak megugorja a világsiker könyv szintjét, de túl is lép rajta.

A Suszter, szabó, baka, kém alkotói állnak össze, hogy feldolgozzák a többszáz miniállamra szétesett Európában játszódó kémtörténetet.

Egy biztonsági szakértőként dolgozó kertvárosi anyuka kap egy kitömött kolibrit egy halott ökoterroristától, mire mindenki elkezd rá vadászni. Közben a világ meg szép lassan belecsúszik az apokalipszisbe. Jeff VanderMeer ökothrillert írt, alig lehet letenni, olyan jó!

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a most bepótolandó klasszikusoktól az egérőrökön át Harari képregényesített világmegfejtéséig!

Ilyen még nem volt: magyar fantasztikus szövegek jelennek meg rendes kiadónál, fordításban, Amerikában! Az érdem az egyik legjobb horrorírónké, Veres Attiláé.

A világ végét könnyebb elgondolni, mint a kapitalizmus végét – szól a mondás, és a kapitalista realizmus valóban „betölti a horizontot”. Tamás Gáspár Miklós esszékötete azonban rést üt a falakon, és elmeséli, milyen volt, amikor még tömegek tudták elképzelni a kapitalizmus végét. Ajánló utolsó nagy gondolkodónk esszékötetéről!

Van-e értelme újrafeltalálni a papírt? – röviden így összegezhetném az összes kérdésemet, ami felmerült akkor, amikor megkaptam tesztelésre a ReMarkable 2 nevű, e-ink-alapú tabletet, aminek az a lényege, hogy jegyzetelj és rajzolj vele. A kivitelezés profi, de a személyre szabhatóságon még lehetne dolgozni.

„A remény hiba” – ez az egyik mondat Krasznahorkai László váratlanul kiadott új nagyregényéből. A másik mondat 432 oldalon keresztül tart, és mélyre visz minket egy félig-meddig fiktív keletnémet kisváros életén keresztül valamibe. Hogy mibe? Jó kérdés! Teljesen szakszerűtlen ajánló a most megjelent Herscht 07769-ről.

George Orwell klasszikus disztópiájából egy brazil rajzoló készített képregényt. Mennyire releváns valójában az 1984 2021-ben? Hozzátesz, és ha igen, mennyit tesz hozzá a képregényes formátum az eredeti történethez? Megnéztük!

Kim Stanley Robinson új – és állítólag utolsó – regényében megénekli, hogy mit kellene tennünk, hogyan kellene átalakítani gazdasági rendszerünket, milyen kapcsolókat kéne átkattintani az agyunkban, hogy egyáltalán esélyünk legyen kezelni a klímaváltozás hatásait, és túlélni a következő száz évet.

Kádár János alatt nemcsak gulyáskommunizmus volt meg elnyomott rockzenészek, hanem bizony kőkemény bűnözés is. Virágzott a betörés, a prostitúció, és az éra vége felé a szervezett bűnözés is. Hogy mit érdemes minderről tudni, azt Böcskei Balázs politológus és Bezsenyi Tamás kriminológus kezdte el összefoglalni egy beszélgetőkönyvben.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit tegyünk, ha a lakásunk elkezd a saját feje után járni? Mit is jelent a világ helyreállítása, ha a horrorszerző Veres Attila írja meg annak módját? És mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból, ami idén is remekül sikerült.

Tud-e érvényeset mondani napjainkról, a jövőről, vagy az újságírásról a nagyjából húszéves Transmetropolitan című cyberpunk képregény? Kell-e azon gondolkozni, hogy alkotójáról kiderült közben, hogy egy szexuális ragadozó? És mitől jó egy képregény limitált verzióját megvásárolni?

A Libri-Bookline és a Labrisz technikai részletekről tárgyaltak, ezért nem rendelhető jelenleg a kiadvány.

Jogászokról valószínűleg nem írtak még olyan eseménydús űroperát, mint amilyet a magyar sci-fi legstabilabb csillaga, Brandon Hackett írt legutóbbi könyvében. Mi lenne, ha a világ vezetésére törő emberek tényleg mind súlyos seggfejek lennének? És akkor mi lenne, ha ezeket a csúnya bácsikat és néniket egy ügyész akarná csak megállítani?

Tamsyn Muir könyvének esztétikája gótikus, humora a legjobb értelemben véve fárasztó, története pedig a legjobb Agatha Christie-utánérzés, amit mostanában olvastam, csak brit arisztokraták helyett csontmágusokkal, mocskos szájú kardforgatókkal. Mit tud a tavalyi év egyik legizgalmasabb debütáló fantasyje?

Több, mint fél éve új polgármestere van Győrnek, aki ugyan nem veri nagydobra, de komoly takarításba kezdett a városházán és a városi cégek környékén a Borkai-éra után. De mi áll emögött, és meddig mehet el egy fideszes polgármester, mielőtt rálép valakinek a tyúkszemére?

Mit tehet egy fekete nagycsalád 1954 körül, ha nemcsak azért vannak veszélyben, mert feketék az USA-ban, hanem azért is, mert belekeverednek fehér okkultista varázslók hatalmi harcaiba? Hát felveszik a kesztyűt, és visszavágnak. Matt Ruff könyvében egy könnyed kalandos ponyva vázolja fel tanulságos módon a polgárjogi mozgalom előtti Amerika képét.

A fantasy Magyarországon sokáig csak a tolkieni világ mentén szárba szökkenő különféle epikus vonalon tudott – akár eredeti, akár szolgaian másoló – műveket alkotni. Az elmúlt évtizedben azonban a magyar népmesekincs és mitológia betört a műfajba. Ennek egyik legszebb példája, Kleinheincz Csilla Ólomerdő-trilógiája tavaly zárult le, és bebizonyította, hogy simán lehet magyar íze a fantasynek.

A fideszes polgármester elbontaná Győr színházát, a városlakók több mint kétharmada azonban ellene van a tervnek. Mennyi alapja van a lebontás mellett szóló érveknek, és mi az oka annak, hogy a városban a jelek szerint még a kormánypárti szavazók is ragaszkodnak az épülethez? A választ arra, hogy minek a szimbólum az ez épület, a történelem adja: ezt az épületet a budapesti pártközponttal szemben, saját pénzükből és verejtékükkel építették fel a győriek, és erre még emlékeznek is.

A XXV. századra egy súlyos háború után megszűnnek a nemzetállamok, a létrejövő furcsa utópia azonban veszélyben van. Ada Palmer sorozata az elmúlt évek egyik legjobb alkotása a sci-fi irodalomban, amelyben nemcsak egy remek világot és szöveget kapunk, de sokat tanulhatunk a felvilágosodásról is.

Drábik Jánostól Ablonczy Balázsig, szöveggyűjteménytől népszerűsítő munkáig, 1918-tól 1924-ig: tizenhat könyvet ajánlunk az elmúlt száz évből, amelyeken keresztül jobban meg lehet érteni a trianoni békeszerződés előzményeit, folyamatát és következményeit. És mutatunk pár olyan könyvet is azért, amit nem ajánlunk.

2001. szeptember 11-e a 21. század valódi nyitánya volt, a kollektív traumát mégsem tudta feldolgozni az amerikai populáris kultúra. Definitív film vagy sorozat helyett azonban itt van Garrett M. Graff könyve, ami teljes egészében bemutatja nekünk az USA-t ért támadást.

Össze lehet foglalni egy több mint száz éves műfaj történetét egy darab antológiában? Igen – ha az az antológia akkora, mint egy telefonkönyv. H. G. Wellstől Ted Chiangig száguld végig a sci-fi történetén Jeff és Ann VanderMeer antológiája: de megéri elolvasni?

Mi történik, ha egy csapat rendőr úgy dönt, hogy nem lefüleli, hanem meglopja a gengsztereket? És mi történik, ha minden félresikerül a tervben? Orosdy Dániel Wakond című könyvvében már a plusz mondanivalót keressük, miközben valószínűleg egyszerűen egy jól megírt bűnregényről van szó.

Január végén szatirikus cikkben képzeltük el, hogyan kezeli majd a hazai média és politika a koronavírus megjelenését. Mivel már benne vagyunk a járvány közepében, nézzük meg, miben lett igazunk!

Egyszerűen nem is létezhetne időszerűbb könyv most, mint Cory Doctorow kisregénygyűjteménye: az egyik darabban járvány elől bunkerba menekülő gazdagok vannak, a másikban a kapitalizmus telepedik rá annyira az emberek magánéletére, hogy már a kenyérpirítóban is csak a megfelelő kenyeret piríthatják. Hogyan győzzük le a szoftvermonopóliumokat és mit csinálna Superman, ha a rendőrök rasszizmusával kéne megküzdenie? Ez is kiderül!

Kösz, koronavírus!

Tizenheten szólaltak fel idén az ellenzék közös március 15-i demonstrációján, de amikor valaki Orbán helyett hirtelen Kossuth Lajost hozta szóba, lehurrogták. Képzelt riport egy olyan idővonalról, ahol nincs koronavírus, cserébe van szokásos ellenzéki mulatság a nemzeti ünnepen!