Kulturális negyed: Dézsi Csaba András Győrbe akarta hozni a Fudan Egyetemet

Szerző: Pintér Bence
2022.05.02. 13:51

Annyira nem halad a győri kulturális negyed tárgyalása Budapesten, hogy a győri polgármester meglepő ötlettel állt elő.

Kulturális negyed: Dézsi Csaba András Győrbe akarta hozni a Fudan Egyetemet

Hogy is áll a tervezett győri kulturális negyed? Amennyire a publikum tudja, úgy, hogy készült nem is egy, hanem kettő látványterv és mindenféle felmérés az Árkádtól az Ipar-csatornáig húzódó egykori gyártelep, jelenleg üresen álló telek területével kapcsolatban,

ahová Dézsi Csaba András polgármester nem kis dolgot, hanem egy egész kulturális negyedet álmodott,

miután úgy döntött, hogy leállítja a belvárosi színházépület felújítását. Ez utóbbi a Modern Városok Program keretében készült volna el, és amelynek kapcsán a polgármester 2020 tavaszán bejelentette, hogy szerinte akár le is lehetne bontani ezt az épületet. (Később kiderült, hogy a győriek többsége nem támogatja az épület lebontását, ezért már a polgármester is arról beszél, hogy új funkciót keresne neki.)

A színház új helye a kulturális negyedben lenne, egy épületben a filharmonikus zenekar koncerttermével, épülne új épület a bábszínháznak, emellett pedig épülne egy nagyobb, különálló, 3500 fős koncertterem az ifjúságnak. Ez a projekt magja, de körülötte – a látványtervek szerint lakó- és irodaépületek épülnének, ráadásul az új városnegyed egy része egy szigeten lenne.

Ezen felül sokat nem tud a győri publikum, hiszen azon kívül, amikor mi rákérdeztünk, semmit sem kommunikált hivatalosan a városvezetés a tervekről. Hiába ígért korábban a polgármester széleskörű konzultációt és roadshow-t, ezzel szemben inkább titkosították például a színház állapotára vonatkozó dokumentumokat, ami alátátmaszthatná azt a polgármesteri véleményt, hogy megérett a lebontásra az épület.

Régóta hallani híreket afelől, hogy a kulturális negyed projektje nem igazán érdekli a kormányt, például tavaly nyáron a debreceni kormányülésen nem sikerült eljutnia vele a polgármesternek a miniszterelnökhöz. Ettől függetlenül tavaly ősszel, mikor rákérdeztünk a projektre a kormányinfón, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még egészen bizakodó, bár óvatos hangot ütött meg: arról beszélt, hogy a kormány még nem tárgyalt róla, de ez egy grandiózus, jövőbe mutató projekt, ami 5-10 éves távlatban valósulhat meg. (Varga Ferenc, a kulturális negyed megvalósítására szerződtetett osztályvezető információink szerint ezért mondott le fél év után: túl hosszú időnek találta ezt.)

Mivel akkor azt mondta, hogy az ügy nemsokára a kormány elé kerülhet, idén áprilisban ismét rákérdeztünk a kulturális negyedre. Ekkor Gulyás miniszter már jóval negatív hangvétellel szólt a projektről. Erről mindjárt.

A két kérdésünk között ugyanis volt még egy manőver, amiről nem tudott a győri publikum, és amiről érdemes tudni.

...és akkor jött a mentőötlet: a Fudan

A kulturális negyed ötletének döglődésével párhuzamosan egy másik vízparti beruházás ügye tartotta lázban a magyar közvéleményt:

kiderült ugyanis, hogy a kormány többek között kínai hitelből 550 milliárd forintot szánna a kínai Fudan Egyetem ferencvárosi kampuszának felhúzására,

amit kínai cég építene, azon a helyen, ahol egészen addig a Diákváros-projektet tervezték. Ez utóbbi egyébként az eredeti tervek szerint 12 ezer diáknak nyújtott volna megfizethető szállást.

Az ügyben aktivizálta magát az ellenzék, tüntetést tartottak az általuk „kommunista kémegyetemként” aposztrofált Fudan ellen, illetve sikeres aláírásgyűjtésbe kezdtek egy népszavazásért, ami visszavonná az egyetem építésére juttatott 13 milliárd forintnyi ingatlanvagyont; Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester pedig a kommunista Kínának kellemetlen ügyekkel kapcsolatos neveket adott a környező utcáknak: Dalai Láma út, Ujgur Mártírok útja, Szabad Hongkong út és Hszie Si-kuang püspök út.

Mindezek nyomán úgy tűnik, hogy Budapesten végül nem lesz semmi a Fudan Egyetemből. De hogy jön ez Győrhöz? Hát úgy, hogy az ügyre rálátó forrásaink szerint

Dézsi Csaba András polgármester bedoba a kormány felé az ötletet, hogy a kulturális negyeddel együtt, Győrben épüljön fel a Fudan Egyetem kampusza.

Ez ugyebár ravasz ötlet, hiszen megoldja a kormány problémáját a terhessé vált Fudan-üggyel: az ellenzéki Budapest helyett a kormánypárti Győrbe kerül a projekt, ahol nem hogy tiltakozna ellene a városvezetés, de egyenes ők találják ki, hogy legyen itt a dolog. Másrészről pedig megoldódik Dézsi polgármester baja is: ha itt épül a Fudan akkor már igazán beleférhet a költségvetésbe, hogy a szomszédjában felépüljön a három kulturális intézmény.

A kulturális negyed grandiózussága ugyanis nem első sorban a három tervezett főépületben, hanem a terület megvásárlásában és rendezésében rejlik:

a hatalmas, egykori ipari területen bődületes mennységű, és igencsak drága tereprendezésre lesz szükség, hogy bármi is épüljön ott.

Emellett nyilván ki kell alakítani az infrastruktúrát is. A Fudan beemelése a projekt mellé tehát igencsak megkönnyítené azt, hogy a kormány támogassa a kulturális negyed ötletét is. Úgy tűnik, azonban, hogy a kormány egyelőre nem volt vevő az ötletre.

Úgy tűnik, nem sikerült megnyerni a kormányt

Visszatérve: idén áprilisban tehát megkérdeztük újra, hogy áll a projekt. Bár konkrétan a fudanos szálra nem kérdeztünk rá a kormánynál – ezt megtesszük legközelebb –, azt megkérdeztük, hogy mi a helyzet, tárgyalt-e már erről a kormány.

Gulyás válasza most sokkal negatívabb volt:

A miniszter szerint „a tervek és a racionalitás viszonyáról vannak még viták”, és vannak olyan vélemények, hogy az elképzelés olyan mértékben grandiózus, hogy még Budapestnek is sok lenne.

Hozzátette: arról nincs vita, hogy maga a helyszín kiválóan alkalmas arra, hogy konferenciaközpont, kulturális központ legyen. Dézsi polgármester a Magyar Hang kérdésére válaszolva nem kommentálta a miniszter szavait.

Megkérdeztük most a polgármestert, hogy mi volt a kormány válasza, miért tartja jó ötletnek a kommunista állampárt egyetemének Győrbe költöztetését, hogy áll most a kulturális negyed ügye, és mennyi pénzt költöttek eddig annak tervezésére. Válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett.

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek