10/10 az esélye, hogy én leszek a győri polgármester! – a DK-s Glázer Tímea az Azonnalinak

Miért ad ekkora esélyeket az ellenzéki összefogásnak Győrben? Miért gyengélkedik a baloldal már évek óta ott, ahol 1994 és 2006 között MSZP-s városvezetés volt? Mi lesz a várossal, ha egyszer elmegy az Audi? A győri egyesült ellenzék közös polgármesterjelöltjével, a DK-s Glázer Tímeával beszélgettünk többek között a győri buszokról, a strandról és arról, hogy melyik csúnya épületet bontaná le a városban.

Egy 10-es skálán mekkora esélyt ad annak, hogy ön lesz Győr polgármestere ősztől?

Ez azért elég magabiztos.

Igen. Magabiztosak vagyunk.

Viszont ha megnézzük az elmúlt választások eredményeit a májusi EP-választástól egészen az előző önkormányzati választásig visszamenőleg, Győr elég erős fideszes bástyának tűnik. Reális a magabiztosság ennek fényében?

Az elsődleges célunk leváltani ezt a városvezetést. És hogy miért vagyok olyan magabiztos? Azért, mert a most megvalósuló, összellenzéki összefogást még nem próbáltuk ki. Látjuk, hogy népszerű a Fidesz, de úgy gondoljuk, közösen többre vagyunk képesek, és le is tudjuk váltani őket. Ezt érezni a választók hangulatán,

Ezért is bízom benne, hogy ez most sikerül. 

A számokra visszatérve: Borkai Zsolt polgármester öt évvel ezelőtt 61 százalékot szerzett, minden más jelölt együtt is csak 39 százalékot. Tényleg tud annyit dobni az összefogás, hogy ez a hátrány behozható legyen?

Biztos vagyok benne, hogy igen. Azért is, mert amikor külön indultunk, a választópolgárok a nekik szimpatikus erőre szavaztak. Ha együtt indulunk, azok, akik váltani szeretnének, nagyobb eséllyel fognak ránk szavazni.

A 2014-es önkormányzati választáson egyedül a függetlenként induló Bárány István nyert egyéni körzetet a fideszeseken kívül, minden más ellenzéki listáról került be a képviselőtestületbe. Most mi alapján választották ki a körzeti jelölteket, hogy ez ne ismétlődhessen meg?

Az ellenzéki pártok elosztották egymás között a választókörzeteket az alapján, hogy az adott helyen kinek van a legjobb jelöltje. Így lett a legfiatalabb, győrszentiváni jelöltünk egy 21 éves nő, és olyan jelöltünk is van, aki már két ciklusban is nyert. És ha már említette a tapasztalt és sikeres Bárány Istvánt, ő szintén csatlakozott hozzánk. Úgyhogy nagyon színes a jelölti felhozatalunk, és remélem, sikeresek is leszünk ezzel a csapattal.

Az ellenzék sok helyütt azon ügyködik, hogy ne pártpolitikust, hanem egy köztiszteletben álló civilt találjon az összefogás élére. Győrben felmerült a civil polgármesterjelölt ötlete?

Majdnem egy éve kezdtük el a tárgyalásokat, és kerestünk mi is folyamatosan civil polgármesterjelöltet. Nem kell ecsetelnem, hogy a mai helyzetben miért nem szeretnék a civilek vállalni ezt. A sikertelen próbálkozások után hajlottunk arra, hogy a pártpolitikusok felé is nyissunk.

és az ellenzéki pártok végül egyöntetűen engem kértek fel polgármesterjelöltnek. 

Itt Győrben – sok más településsel ellentétben – minden ellenzéki párt benne van az összefogásban, a DK-tól az LMP-n át a Jobbikig. Össze tudja foglalni röviden, mit képvisel ez az ideológiailag sokszínű társaság?

Kizárólag a város polgárainak érdekeit, minden pártpolitikát félretéve.

A Fidesz nem a győriek érdekeit képviseli?

Lehet, hogy képviseli. Mi első sorban azoknak a győrieknek az érdekeit képviseljük, akik váltani szeretnének, más városvezetést, más irányvonalat szeretnének. De természetesen mi minden győrit szolgálni szeretnénk, és minden győri érdekében szeretnénk dolgozni.

Mi különbözteti meg önöket a kivált jobbikosok által alapított egyesülettől? Ők is mondhatják mondjuk ugyanezt az általános dolgot, hogy minden győri érdekeit képviselik. Miért szavazzanak inkább önökre az emberek?

Szerintem a választópolgárokat nem lehet becsapni, és pontosan értik, hogy kik azok, akik a Fideszt le szeretnék váltani. Mi ennek érdekében álltunk össze. Ha megnézzük a tavalyi országgyűlési választásokat, a fideszes Simon Róbert Balázs csak 49 százalékot kapott. A változás benne van a levegőben.

Ez volt a Győr-Moson Sopron megye egyes számú választókörzetének eredménye, de a második választókörzeté azért nem így festett. Ott a fideszes Kara Ákos 57 százalékot szerzett.

Igen, de Győr nagyobbik része az első választókörzethez tartozik. Láthatóan vannak sokan, akik szeretnének másfele menni.

1994-től 2006-ig a baloldal volt hatalmon Győrben Balogh József polgármester vezetésével. Mi történt a győri baloldallal 2006 óta, miért ilyen gyenge?

Az ellenzék, benne a baloldal sokfelé aprózodott az elmúlt években, ez a gyengeség legfőbb oka. Pont ezért fogtunk most össze, hogy ez megváltozzon.

Akkor felteszem így: Borkai Zsolt ennyire népszerű, vagy a baloldal ennyire gyenge?

Inkább mindkettő, mert az ellenzék alatt nem csak a baloldalt kell érteni.

Mi az, amit a jelenlegi városvezetés rosszul csinál? Miért kell leváltani?

Azért, mert a városnak több lábon kell állnia, mint most. Átfogóbb jövőképpel kell vezetni Győrt, hiszen a nyugat kapujában helyezkedünk el földrajzilag. Győr most nem a legtisztább város, és olyan, mintha Budapestről, és nem helyben irányítanák. Sokkal jobban ki kell állni a város érdekeiért; jobb lenne, ha a helyi szakmai csoportok lennének döntési pozícióban, és minél több embert be kell vonni a helyi döntésekbe, például a költségvetést illetően is. Ennek a városnak jobban kellene fejlődnie, mint most. Fejlődés van most is, de ez mondjuk azt jelenti, hogy a ház kívülről gyönyörű, belül viszont omladozik a vakolat, és épphogy nem dőlnek össze a falak. Nem csak a látszatra kell adni, hanem tenni is kell a valódi fejlődésért.

Azért, hogy a várost ne Budapestről irányítsák, tehát hogy több tartalma legyen az önkormányzatiságnak, helyben nem igazán lehet tenni semmit, nem?

Azért Győrnek van két fideszes parlamenti képviselője, akiknek a város érdekeit is képviselve kéne ott szavazniuk, és a tevékenységüket Borkai Zsolt polgármesterrel – tekintve, hogy ő is fideszes – össze kéne hangolniuk. De ezek nem történnek meg. Az önkormányzati üléseken őket számon lehetne kérni ezért. Nem csak pártkatonaként kellene viselkedni, hanem az emberek érdekeit is nézni.

Ha már említette a több lábon állást: az Audi nélkül tudna sikeres lenni Győr?

Az Audi hozza a legtöbb bevételt, sok embert is alkalmaz. És pont erre gondoltam a több lábon állás alatt: nem csak az Audira kéne alapozni, hanem másfele is kéne nyitni. Mert

És erre az ellenzéknek van terve? Mit tennének, ha az Audi fogná magát, és elmenne?

Említettem a szakértői stábokat, akik keresnek minket: velük folyamatos a párbeszéd erről is. Ennek a szakmai csoportnak vannak is ötletei, amiket, ha mi jutunk hatalomra, meg is fogunk valósítani.

Mik ezek az ötletek?

Az ipari park bővítésénél több olyan cégnek szeretnénk nagyobb súlyt adni, akik a város segítségére lehetnének akkor is, ha az Audival történne valami. Nyilván nem szeretnénk, ha bármi történne: az Audi fontos Győrnek, és szeretnénk, ha itt maradna. De gondolnunk kell minden eshetőségre.

Az audis sztrájkkor önök mit csináltak?

Kint voltunk mi is a sztrájkon.

És hatalomra kerülve hasonló esetben mit tenne? Ellenzékben nyilván egyszerű kiállni egy ilyen sztrájk mellett, polgármesterként viszont ez már nem annyira magától értetődő.

Van a programomnak egy nagyon fontos része, amiben azt mondom, hogy az érdekegyeztető tanácsokkal, a szakszervezetekkel, a civilekkel folyamatosan tárgyalni fogunk. Azaz az Audi esetében a szakszervezeteket is bevonnánk, hogy ilyen sztrájk még egyszer ne történhessen meg.

Mi a legfontosabb probléma a városban, amit azonnal meg kéne oldani?

Nem a legfontosabb, de a leggyorsabban megoldható az lenne, hogy legyen nyitott a városháza, legyenek elérhetőek a képviselők. A legfontosabb pedig Győr közlekedési, főleg buszközlekedési infrastruktúrájának kiépítése lenne.

Úgy fogalmaztak korábban, hogy Győr közlekedési rendszere sereghajtó az országban. Mi olyan rossz benne?

Azért láthatja mindenki, hogy ott, ahol egyébként buszgyártás is zajlik, milyen rossz állapotú buszok közlekednek. És láthatjuk azt is, hogy mennyire leromlottak az utak. Sokkal több embert kell újra a buszos közlekedés felé terelnünk, hogy ne legyenek olyan nagy dugók. Ehhez viszont jó minőségű buszok és járatsűrítések kellenek. A szakmai csoportokkal együtt mi ennek érdekében fogunk először is cselekedni. A választópolgárokat is kérdeztük ez ügyben, és a visszajelzések alapján ők is a buszközlekedést gondolják a legsúlyosabb problémának. Ez egy hosszú távú folyamat lesz, de el kell kezdeni.

Milyen buszokat terveznek forgalomba állítani? Elektromos, esetleg hibridbuszokat?

Igen, ebbe az irányba tervezünk elmenni. Ezt is csak fokozatosan lehet megvalósítani, fokozatosan cserélve a buszokat: a pótlóbuszok eleinte nyilván nem elektromos autóbuszok lesznek. Európai közlekedést szeretnénk látni itt is. 

Ez jól hangzik. De mit jelent?

Először is a már említett buszcseréket, másodsorban pedig szeretnénk a vasúti közlekedést jobban integrálni a helyi közlekedésbe:

Győr gyárvárosi részéről kettő perc alatt be lehet érni a belvárosba vasúttal. Ha például az ilyen lehetőségeket jobban kihasználják a lakók, kevesebb lesz a dugó is.

Ez a körvasút-terv. De ahhoz még nincs teljesen kész minden sín.

Igen, abból még hiányzik egy szakasz. Ebben a kérdésben a MÁV-val kell egyeztetnünk.

Ha már kötöttpályás vonalak, régi téma a győri villamosvonalak kérdése is.

Azt mi nem vettük bele a programunkba.

És mi van a bicikliutakkal?

Az ígérjük, hogy két kilométer bicikliutat fogunk építeni évente úgy, hogy azok a város egészét behálózzák. Illetve a bicikliseknek olyan lehetőséget is szeretnénk kialakítani, hogy egyes buszjáratokra felvihessék a kerékpárjukat. Ugyanis ha valaki a város egyik végéből a másikba közlekedik, könnyen előfordulhat, hogy mondjuk egy vihar miatt nem tudja végig biciklivel megtenni az utat.

Hat év után most költöztem vissza Győrbe, és látom, hogy a belváros egyes részei megújultak. Ön viszont azt mondja, hogy élhetőbb, tisztább, zöldebb várost szeretne. Az említett felújításokkal ezek szerint van valami probléma?

Felújítani jó dolog, a belvárosi részek elég szépek lettek. De azért van egy betondzsungelünk is a Dunakapu térrel: ott alig van növény, alig van virág. Sokkal több betonos részt szeretnénk zöldebbé tenni. Ahogy a Széchenyi téren, úgy a Dunakapu téren és máshol is el lehet helyezni cserepekben fákat, virágokat. Sokkal jobban ki kell használni a vízpartok közelségét is. Elvégre

Ha már a Dunakapu térnél tartunk, ott építettek egy mélygarázst is, ahol „fogságba” került egy fontos régészeti lelet. Ezzel terveznek valamit kezdeni, vagy ez már így marad?

Ebbe a programunkban nem mentünk bele. Nyilván nem lehet mindenbe belemenni, és

Azt azért megjegyezném, hogy hiába építettek ott mélygarázst, nagy esőben nem lehet oda parkolni, akkora a víz.

A belvárosban akad azért pár, az előző rendszerből örökölt, csúnyább épület is, mint a megyeháza vagy a vasútállomás épülete. Melyiket bontaná le?

Ha ezeket lebontatnám, akkor barokk épületeket kellene a helyükre építtetnem, amit nem tudok megtenni. De mindenesetre a vasútállomást a buszpályaudvarral együtt fel kéne újítani. A vasútállomással az a baj, hogy nem Győr városának tulajdonát képezi, ott legfeljebb kezdeményezni tudjuk a párbeszédet az illetékesekkel.

A másik állandó beszédtéma a strand...

A strandra is sok panasz érkezett, vannak is elképzeléseink. A strand hosszú évtizedekig egy olyan szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget nyújtott, amit a győriek nagyon is kihasználtak. Jelenleg a strand felújítás alatt van. Mi azt szeretnénk, ha a termálfürdőről ez leválna, és teljesen külön működne, mint ahogy régen is. És minden győrinek szeretnénk a használatára nagy kedvezményt adni, ezzel is ösztönözve, hogy a lakosok vegyék újra birtokba a strandot.

Azt tapasztalom, hogy gyakorlatilag minden második héten van valamilyen nagyobb közösségi program, rendezvény. Mégis azt hallom a fiatalabbaktól, hogy Győr kulturális szempontból egy halott város. Igaz ez?

Sok a szórakozási lehetőség, de egyes korosztályok ezeket nem találják meg. Nyilván mást jelent a szórakozás egy huszonéves fiatalnak és egy negyvenes, ötvenes éveiben járó embernek. Inkább a fiatalokra jellemző, hogy hétvégén elmennek bulizni, és miattuk is szeretnénk az éjszakai tömegközlekedési járatokat visszavezetni a város életébe. Illetve a Győr-környéki települések önkormányzataival is szeretnénk felvenni a kapcsolatot, hogy a vidékre hazautazóknak ne az legyen a választásuk, hogy vagy elmennek az utolsó, este 11 órás járattal, vagy várnak reggelig.

Mondta, hogy Győr a nyugat kapujában van, Budapesttől, Bécstől és Pozsonytól nagyjából egyenlő távolságban. Melyik városba jár a legtöbbet?

A munkám miatt Budapestre.

És szokott járni a másik két városba?

Pozsonyba ritkábban, Bécsbe inkább.

Szóba került már egy közvetlen Győr-Pozsony vasútjárat ötlete is. Erre szüksége lenne a városnak?

Ez jó kérdés. Önkormányzati képviselőként ott ültem azon a két évvel ezelőtti közmeghallgatáson, ahol ezt felvetette egy hölgy. Erre van tehát igény, és köszönöm szépen a kérdést, oda fogok erre is figyelni!

Könnyedebb vizekre evezve: szurkol a győri ETO-nak, hogy idén feljusson az NB1-be?

Glázernek hívnak, és ezt a nevet Győrben mindenki összeköti a focival. Szurolok az ETO-nak, mindig is ETO-szurkoló voltam. Kamaszlányként, Verebes idejében sokat jártam ETO-meccsekre. 

Győr Tarsoly Csaba révén úttörő volt a stadionépítésben, a Quaestor bukása óta azonban mintha a kormány kicsit elengedte volna a győri focit. Ilyen téren hiányzik Győrnek Tarsoly Csaba?

Azt azért megjegyezném, hogy az ETO-nak voltak nagyon sikeres évei, Verebes előtt is. A régi bajnokcsapat focistái még itt vannak a városban, akik nagyon aktívan tudnának dolgozni az ETO-ért. Ha megválasztanak polgármesternek, olyan embereket fogok az ETO élére állítani, akik hozzájuk hasonlóan szívvel-lélekkel fognak tenni a csapatért, és nem érdekből.

FOTÓ: Glázer Tímea / Facebook