Több településen is időközi önkormányzati választásokat tartottak július 10-én, vasárnap, ahol csak a független jelöltek tudták felvenni a versenyt a fideszes jelöltekkel.
Abban azonban egyetértés van, hogy lassult a magyarok fogyása. Van, aki szerint ez a Most-Híd vegyespártnak köszönhető, és van, aki szerint a magyar kormánynak.
Miután január 20-án, csütörtök este Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely egy közös videóban bejelentette, hogy 470 ezer aláírást (kérdésenként 235 ezret) gyűjtöttek össze a népszavazási kezdeményezükhöz, másnap, azaz péntek reggelre sajtóeseményt szerveztek, aminek végén az aktivisták és a politikusok élőláncot alkotva a Kossuth térről a nemzeti választási irodához adogatták egyesével az íveket tartalmazó dobozokat.
A politikusok megegyeztek, hogy nem fogják kommentálni a magyarországi választási kampányt, mégis vannak köztük, akik nyíltan a Fidesz mellett állnak.
Több mint egy éves, fordulatokban gazdag tárgyalássorozat után megállapodott az MKP, a Híd és az Összefogás.
A jelölteknek ezen felül vállalniuk kell, hogy az újságírókkal való kapcsolataikat a „demokratikus összefogás sikerének érdekébe” állítják, és bizonyítaniuk kell azt is, hogy nem voltak III/III-as ügynökök.
Hogyan sikerült megegyezni a közös felvidéki magyar párt létrehozásáról, és hol tartanak most a tárgyalások? Miért nem kell a határon túli magyar politikusoknak állást foglalni magyarországi belpolitikai kérdésekben? Miért fontos, hogy a magyar állam támogassa a határon túli magyar közösségeket? Mózes Szabolcs, a felvidéki Összefogás elnöke arról is beszél, kell-e valamilyen politikai elvárást teljesíteniük a Magyarország által támogatott szervezetnek. Interjú.