+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. november 10. kedd, 17:33
Kedden nyújtotta be az igazságügyi miniszter az Alaptörvény kilencedik módosítására irányuló javaslatot, amelyben nem csak azt mondanák ki, hogy „az anya nő, az apa férfi”, de gondoltak a különleges jogrendekre és a közpénzekre is. Mutatjuk a legújabb alkotmánymódosítást!

Kilencedszer is módosítaná az alkotmányt a fideszes kétharmad. A kedden benyújtott javaslat egy része Lengyelországot idézi a konzervatív családpolitika alkotmányos szintre emelésével, de átalakítanák a különleges jogrendek rendszerét, és egy gyanús passzus bekerülne a közpénzekre vonatkozóan is.

 

Végleg eldöntik a genderkérdést

 

+ Az Alaptörvény házasság és család intézményéről szóló L cikkébe beleírnák, hogy „az anya nő, az apa férfi”. (Pusztán ennek az alkotmányban való leszögezése egyébként érdemben nem változtat azon a jogi helyzeten, hogy meleg párok együttesen most sem fogadhatnak örökbe, hanem csak az egyikük – aztán a gyermeket ettől még gyakorlatilag nevelhetik közösen. UPDATE: Mégsem, ugyanis cikkünk megjelenése után, kedd este benyújtottak egy salátatörvényt, amely alapvetően házastársak számára tartaná fenn az örökbefogadás lehetőségét, egyéb eseteket egyedileg mérlegelnének.)

 

+ A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogáról szóló XVI. cikket kiegészítenék azzal, hogy

 

„Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.

 

Az indokolás ehhez azt fűzi hozzá, hogy „az emberi méltósághoz az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben”.

 

A nemváltoztatás egyébként nincs rendesen leszabályozva Magyarországon, a 18 év alatti kiskorúak számára jellemzően eddig sem engedélyezték (bár szülői hozzájárulással nem kizárt, hogy valaki mondjuk 17 évesen ezt kérelmezze), az alkotmánymódosításból úgy tűnik, 18 év alatt erre nem is lesz lehetőség. Felnőttek számára azonban a nemváltoztatás továbbra is lehetséges (a sajtóban korábban elterjedt információkkal ellentétben ezt eddig sem tiltották meg, csak rögzítették, hogy bele kell írni az anyakönyvbe a nemen kívül a születési nemet is).

 

Kevesebbféle különleges jogrend lesz

 

+ Most hat ilyen van: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet (ezt hirdették ki múlt héten a járvány miatt), terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás.

 

+ Ezután csak három lesz, bár tulajdonképpen azokat az eseteket fogják lefedni, mint a mostani hat: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.

 

Bár a hadiállapot ijesztően hangozhat, de valójában eddig is létezett ilyen, csak a rendkívüli állapot fogalmába szuszakolták bele.

 

+ A különleges jogrendben alkotott jogszabályok közzétételére ezentúl eltérő szabályokat is alkothat majd a kétharmad sarkalatos törvényben. Most ugye azt írja elő az alkotmány, hogy közzé kell tenni a jogszabályokat, ráadásul észszerű felkészülési idővel: más kérdés, hogy a veszélyhelyzetben ez eddig sem teljesült, hiszen volt, hogy a hatálybalépés napja előtt este tizenegy óra után jelent meg a Magyar Közlönyben az új korlátozásokról szóló kormányrendelet.

 

A különleges jogrendre vonatkozó módosítások csak 2023 nyarán lépnének majd hatályba a javaslat szerint.

 

Közpénz? Milyen közpénz?

 

A módosítások harmadik csoportja a közpénzekről szól, amelynek sokan örülhetnek, Matolcsy György jegybankelnök és az MNB Pallasz Athéné-alapítványai biztosan, hiszen tőlük korábban úgy kellett kiperelni a gazdálkodásukra vonatkozó közadatokat.

 

+ Alkotmányos szinten mondanák ki, hogy „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Ez különösen szépen hangzik annak a 39. cikknek a végén, amely arról értekezik, hogy átláthatóan kell a közpénzeket elkölteni. Csak ugye ezzel a megszorító definícióval

 

majd mondhatják mondjuk az állami cégek, az államközeli alapítványok és egyéb szürkezónás szereplők, hogy helló, mi nem az állam vagyunk, a mi bevételünk és költéseink az alkotmány szerint nem közpénzek, nincs itt semmi látnivaló.

 

+ Mindezt alátámasztani látszik az is, hogy külön beillesztenek egy passzust a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról”, amelyekről majd külön sarkalatos törvényben fognak rendelkezni. 

 

+ Az indokolás nagyvonalúan egyébként annyival intézi el a megszorító közpénzdefiníciót, hogy az alkotmányos szervek eddig össze-vissza ítélték meg ezt a dolgot, és egységes gyakorlatot kell kialakítani.

 

FOTÓ: Balogh Zoltán, MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás