Közpénz, gender, hadiállapot: itt a kilencedik alkotmánymódosítás

Szerző: Bakó Bea
2020.11.10. 17:33

Kedden nyújtotta be az igazságügyi miniszter az Alaptörvény kilencedik módosítására irányuló javaslatot, amelyben nem csak azt mondanák ki, hogy „az anya nő, az apa férfi”, de gondoltak a különleges jogrendekre és a közpénzekre is. Mutatjuk a legújabb alkotmánymódosítást!

Közpénz, gender, hadiállapot: itt a kilencedik alkotmánymódosítás

Kilencedszer is módosítaná az alkotmányt a fideszes kétharmad. A kedden benyújtott javaslat egy része Lengyelországot idézi a konzervatív családpolitika alkotmányos szintre emelésével, de átalakítanák a különleges jogrendek rendszerét, és egy gyanús passzus bekerülne a közpénzekre vonatkozóan is.

Végleg eldöntik a genderkérdést

+ Az Alaptörvény házasság és család intézményéről szóló L cikkébe beleírnák, hogy „az anya nő, az apa férfi”. (Pusztán ennek az alkotmányban való leszögezése egyébként érdemben nem változtat azon a jogi helyzeten, hogy meleg párok együttesen most sem fogadhatnak örökbe, hanem csak az egyikük – aztán a gyermeket ettől még gyakorlatilag nevelhetik közösen. UPDATE: Mégsem, ugyanis cikkünk megjelenése után, kedd este benyújtottak egy salátatörvényt, amely alapvetően házastársak számára tartaná fenn az örökbefogadás lehetőségét, egyéb eseteket egyedileg mérlegelnének.)

+ A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogáról szóló XVI. cikket kiegészítenék azzal, hogy

„Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.

Az indokolás ehhez azt fűzi hozzá, hogy „az emberi méltósághoz az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben”.

A nemváltoztatás egyébként nincs rendesen leszabályozva Magyarországon, a 18 év alatti kiskorúak számára jellemzően eddig sem engedélyezték (bár szülői hozzájárulással nem kizárt, hogy valaki mondjuk 17 évesen ezt kérelmezze), az alkotmánymódosításból úgy tűnik, 18 év alatt erre nem is lesz lehetőség. Felnőttek számára azonban a nemváltoztatás továbbra is lehetséges (a sajtóban korábban elterjedt információkkal ellentétben ezt eddig sem tiltották meg, csak rögzítették, hogy bele kell írni az anyakönyvbe a nemen kívül a születési nemet is).

Kevesebbféle különleges jogrend lesz

+ Most hat ilyen van: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet (ezt hirdették ki múlt héten a járvány miatt), terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás.

+ Ezután csak három lesz, bár tulajdonképpen azokat az eseteket fogják lefedni, mint a mostani hat: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.

Bár a hadiállapot ijesztően hangozhat, de valójában eddig is létezett ilyen, csak a rendkívüli állapot fogalmába szuszakolták bele.

+ A különleges jogrendben alkotott jogszabályok közzétételére ezentúl eltérő szabályokat is alkothat majd a kétharmad sarkalatos törvényben. Most ugye azt írja elő az alkotmány, hogy közzé kell tenni a jogszabályokat, ráadásul észszerű felkészülési idővel: más kérdés, hogy a veszélyhelyzetben ez eddig sem teljesült, hiszen volt, hogy a hatálybalépés napja előtt este tizenegy óra után jelent meg a Magyar Közlönyben az új korlátozásokról szóló kormányrendelet.

A különleges jogrendre vonatkozó módosítások csak 2023 nyarán lépnének majd hatályba a javaslat szerint.

Közpénz? Milyen közpénz?

A módosítások harmadik csoportja a közpénzekről szól, amelynek sokan örülhetnek, Matolcsy György jegybankelnök és az MNB Pallasz Athéné-alapítványai biztosan, hiszen tőlük korábban úgy kellett kiperelni a gazdálkodásukra vonatkozó közadatokat.

+ Alkotmányos szinten mondanák ki, hogy „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Ez különösen szépen hangzik annak a 39. cikknek a végén, amely arról értekezik, hogy átláthatóan kell a közpénzeket elkölteni. Csak ugye ezzel a megszorító definícióval

majd mondhatják mondjuk az állami cégek, az államközeli alapítványok és egyéb szürkezónás szereplők, hogy helló, mi nem az állam vagyunk, a mi bevételünk és költéseink az alkotmány szerint nem közpénzek, nincs itt semmi látnivaló.

+ Mindezt alátámasztani látszik az is, hogy külön beillesztenek egy passzust a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról”, amelyekről majd külön sarkalatos törvényben fognak rendelkezni. 

+ Az indokolás nagyvonalúan egyébként annyival intézi el a megszorító közpénzdefiníciót, hogy az alkotmányos szervek eddig össze-vissza ítélték meg ezt a dolgot, és egységes gyakorlatot kell kialakítani.

FOTÓ: Balogh Zoltán, MTI

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali főszerkesztője

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek