+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. augusztus 13. csütörtök, 21:57
Valamennyi parlamenti ellenzéki párt és a Momentum elnökei megállapodtak csütörtökön arról, hogy céljuk: 2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet állítani, országosan pedig közös programmal nekivágni a választásoknak. Egy közös lista összetétele és annak vezetője azonban még messze nincs eldöntve.

A parlamenti ellenzék pártjai, azaz a Jobbik, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az LMP és a Párbeszéd, valamint a parlamenten kívüli, de mára második legerősebb ellenzéki erővé vált Momentum Mozgalom vezetői csütörtökön megállapodtak arról, hogy megkezdik a tárgyalásokat a 2022-es választásokra való közös fellépésről. Ez azt is jelenthei, hogy a most kinyílvánított – bár minden további konkrétum nélküli – cél szerint 2022-ben

 

ezen pártok nem csak a 106 egyéni választókörzetben állítanának közös jelölteket, de akár közös, egyetlen listával indulnának el.

 

Az, hogy a jelenlegi választási rendszer megköveteli legalább az egyéni választókörzetek szintjén az együttműködést, már eddig is elfogadott volt a pártok között, amint az is, hogy – akár egy, akár két listával indulnak – egy közös miniszterelnök-jelölt mögé állnak be. Az egyetlen vitatott kérdés az volt tehát, hogy hány ellenzéki lista legyen a szavazólapokon.

 

A csütörtöki megállapodás abba az irányba mutat: itt is egységre törekednek. Ez annyiban valóban logikus, hogy ha az egyéni körzetek és a miniszterelnök-jelölt szintjén eleve közös indulást határoztak el, akkor egynél több országos lista csak annak lehetett volna a jele, hogy a pártok között mégis jelentős politikai különbségek vannak.

 

A megállapodás azonban a konkrét kérdésekben még semmiféle választ nem ad, ugyanis éppen

 

a tárgyalások megindításáról szól csak

 

– ami akár kudarccal is végződhet. A közös egyéni jelöltek kapcsán az ellenzéki pártelnökök azt írják, hogy „az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik” – ami nem jelent egyértelmű elköteleződést, csak opcionális javaslatot.

 

Valamennyi párt megosztotta már a hírt a Facebook-oldalán, azaz mindez hivatalosan tekinthető. Jakab Péter, a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt, a Jobbik elnöke azt írta ki: „Együtt sikerülni fog.” A konzervatív párt emellett azt is leszögezte: az előválasztás pártján állnak – noha a csütörtöki megállapodás ezt nem nevezte meg egyértelmű célnak.

 

Egy konkrét személyi javaslat azonban megfogalmazódott: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os választókörzetben

 

az összes aláíró párt a jobbikos Bíró Lászlót támogatja az előrehozott választáson.

 

A választásnak a Fidesz-KDNP-kormány kétharmada tekintetében nincs tétje, ugyanis azt noha hivatalosan a párt elvesztheti, de Ritter Imre német nemzetiségi képviselő (egykori Fidesz-párttag) révén eleve maga mögött tudhatja.

 

NYITÓKÉP: Fekete-Győr András Gyurcsány Ferenccel folytatott megbeszélései előtt / FGYA, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás