+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. december 20. vasárnap, 19:02
A Jobbik, a DK, az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd és az LMP megegyezett a közös indulásról mind a 106 egyéni választókerületben, de az előválasztásokról még zajlanak a tárgyalások. Az összefogás személyi, legitimációs és tartalmi garanciákat is vállalt közösen aláírt nyilatkozatban.

Vasárnap késő délután a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum közös sajtóközleményben jelentette be, hogy

 

az „ellenzéki pártelnökök” idei utolsó ülésén megszületett a döntés a közös indulásról a 2022-es országgyűlési választásokon.

 

A pártelnökök kijelölték az összefogás kereteit is: mind a 106 körzetben közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel, közös programmal és közös listával „fogják lebontani az Orbán-rendszert”, és egy Korszakváltás garanciái című dokumentumot is elfogadtak.

 

A dokumentum szerint a választási sikerhez „önmagában nem elég egymás mellé rakni a pártlogókat”, „valódi esélyük csak az értékközösség megteremtésével, hiteles programmal és feddhetetlen jelöltekkel van”, ezeket pedig háromfajta garanciával kívánják biztosítani.

 

Nem tudni még, hogy lesz-e mindenhol előválasztás, de a szándék megvan

 

A legitimációs garanciáknál arról állapodtak meg, hogy a közös miniszterelnök-jelölt személyéről előválasztáson döntenek a választópolgárok, illetve mind a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelöltet állítanak, akiknek a kiválasztásába „a pártok bevonják a választókat is, akik az előválasztások során dönthetnek arról, hogy a választókerületükben ki képviselje őket az országgyűlési választásokon”.

 

Habár több résztvevő párt is kifejezte korábban a szándékát arról, hogy mind a 106 körzetben előválasztást rendezzenek, a mostani dokumentum szövegéből ez nem teljesen egyértelmű. Az Azonnali megkérdezte a Momentum sajtóosztályát, akiktől megtudtuk, hogy erről még nem született döntés, hanem azért került bele a dokumentumba, mert egy már létező, közös megállapodásukat erősítik meg vele, ami az előválasztás fontosságáról szól. A párt sajtóosztálya szerint

 

folyamatosan zajlanak a tárgyalások arról, hogy lesz-e előválasztás mind a 106 egyéni választókerületben.

 

Átvilágítás, feddhetetlenségi és értéknyilatkozat

 

A személyi garanciáknál a pártok kiemelik többek között, hogy kizárólag olyan jelöltek indulását támogatják, akik

 

+ átesnek az ellenzéki pártok által közösen megszervezett szigorú átvilágításon,

 

+ aláírják a jelölti feddhetetlenségi nyilatkozatot,

 

+ aláírják a közös kormányzás alapelveit leíró értéknyilatkozatot,

 

+ és írásban vállalják a közös kormányprogram végrehajtását.

 

Elutasítják viszont az olyan képviselőjelöltek támogatását, „akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára”.

 

Hogy mit is jelent pontosan a szigorú átvilágítás, mit mondanak ki a felsorolt nyilatkozatok, mi számít szerintük emberi méltóságot sértő kijelentésnek, illetve a Fidesszel való elvtelen összejátszásnak, az nem derül ki a dokumentumból.

 

Ügynökakták, közvetenül választott köztársasági elnök, a férfiakéval azonos fizetés a nőknek

 

A tartalmi garanciák között a közös listát állító pártok többek között vállalják, hogy

 

+ megtisztítják az országot a rendszerszintű korrupciótól,

 

+ visszaállítják az ügyészség és a bíróságok függetlenségét,

 

+ csatlakoznak az Európai Ügyészséghez,

 

+ transzparenssé teszik a kormányzat közpénzfelhasználását és a pártfinanszírozási rendszert,

 

+ helyreállítják a sajtószabadságot,

 

+ minőségi közszolgáltatást csinálnak a közmédiából,

 

+ új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg,

 

+ új választási törvényt alkotnak,amely az arányosság és igazságosság elvein alapul,

 

+ a köztársasági elnök megválasztását közvetlenül a választópolgárok kezébe helyezik,

 

+ nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat,

 

+ kormányzásuk során központi kérdésként kezelik a természet- és klímavédelem, a klímaalkalmazkodás és az igazságos átmenet ügyét,

 

+ olyan társadalmat építenek, ahol a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár,

 

+ és a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek.

 

Mit lehet ebből kiolvasni? Kielemeztük.

 

NYITÓKÉP: A rabszolgatörvény elleni tüntetés 2018 decemberében / Gergely Előd Gellért

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás