+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. szeptember 7. hétfő, 17:32
Szlovákiában egy, az Indexéhez nagyon hasonló ügy rántotta vissza a médiapiacot a szakadék széléről. Ha a távozó indexesek új projektje sikeres lesz, még itthon is épülhet minőségi magyar médiapiac.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

2014-et írunk. Jó, nem írunk, csak néhány percre; mondjuk bárcsak, hisz 2020-nál lényegében minden jobb. Szóval, 2014-et írunk. Már évek óta tartanak a kormány média elleni támadásai. A legnépszerűbb napilapot eközben egy, az egész médiapiacot behálózó gigacég veszi meg. Ha a lap elesik, a piacon alig marad már függetlennek tekinthető országos újság. A szerkesztőség körülbelül fele, plusz a vezetők felállnak, és eldöntik, hogy csinálnak egy új, nem gyanús befektetőktől, hanem az olvasóktól függő lapot.

 

2014-et írunk, de Szlovákiában. A fenti sztori nagyon röviden és zanzásítva a Denník N története.

 

Miután a Penta nevű, a szlovák Gorilla-ügyben is érintett cseh-szlovák befektetési gigacég bevásárolta magát Szlovákia egyik legnagyobb nyomtatott újságjába, és egyértelműen leglátogatottabb híroldalába, a Sme-be, rengetegen álltak fel a szerkesztőségből, és kezdtek el kigondolni egy új, immár előfizetéses alapon működő médiaprojektet, a Denník N-t. A Denník N fizetős lett, ugyanis – ahogyan a Politisnak (arra emlékszik még valaki?) Matúš Kostolný, a lap főszerkesztője is nyilatkozott – volt Szlovákiában úgy húszezer ember, aki hajlandó, és tud is online tartalomért fizetni.

 

Nem sok egy 5,5 milliós országhoz képest, de egy erős bázis, ahonnan el lehetett indulni, a határ pedig a csillagos ég. Azóta viszont a Denník N az ország egyik legbefolyásosabb lapjává vált, egy olyan lappá, amire érdemes előfizetni. És egyre többen teszik ezt meg, csengetik ki a lapért a havi 7 eurót, vagyis 2500 forintot: végeredményben ez azt jelenti, hogy a Denník N-olvasó napi 80 forintot fizet a híreiért. És mi a helyzet a Sme-vel? Köszönik, élnek és virulnak, továbbra is Szlovákia legnagyobb híroldala az övék, továbbra is függetlenek, főszerkesztőjükkel, Balogh Beátával podcastunkba készített interjúnkat pedig ide kattintva meg is hallgathatod a szlovákiai médiaviszonyokról.

 

Annyi történt, hogy azóta gombamód megszaporodtak a nem reklámból, hanem olvasói előfizetésekből élő oldalak Szlovákiában: akár a Denník N-re, akár a Sme-re, akár a .týždeň-re, akár az Aktualityre fizet elő a szlovák hírolvasó, garantáltan független és naprakész kontentet kap. Arról nem is beszélve, hogy Szlovákiában a média mint negyedik hatalmi ág nagyon is funkcionál: elvégre a 2018-as, gyalázatos újságírógyilkosság után többek között

 

a fent említett lapok göngyölítették fel olyan szinten a hatalommal összejátszó szlovák maffia ügyeit, hogy Robert Fico rendszere idén tavaszra teljesen összeomlott.

 

A szlovák média tehát a maga hasznára tudott fordítani egy alapvetően szomorú médiapiaci nyomulást, amivel végső soron legjobban a médiafogyasztók jártak. Hirtelen kinőtt a földből egy sor befolyásos és megbízható lap, amiért tényleg megéri pénzt adni. De nem hagyom a levegőben lógni az egész szlovák példát: természetesen mindezt az Index-ügy miatt írom.

 

Meggyőződésem ugyanis, hogy akár hősies kiállásnak, akár felesleges öngyilkosságnak tekintjük az Index szerkesztőségének ügyét, egyvalami biztos:

 

akármi is lesz az Index-ügyből, ez a magyar médiapiac egyik nagy lehetősége lehet, amivel a magyar hírolvasó jár jól.

 

El is mondom, hogy miért, de előbb ajánlónak szerepeljen itt két anyagunk: az egyik a múlt heti podcastunk, a Helyzet Balogh Ákos Gergellyel, az Index újdonsült főszerkesztő-helyettesével és Urbán Ágnessel, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával. A másik pedig a múlt péntek nagy híre, hogy a távozó indexesek Telex néven kezdtek új projektbe.

 

Tehát a Sme és a Denník N történetéhez kicsit hasonló sztori látszik itt kibontakozni, ahol a régi indexes stáb a lapra nehezedő, külső nyomást sejt, ezért felmond, és új újságot alapít. Eközben viszont az Index új menedzsmentje váltig hangoztatja, hogy nem lesznek ők új Origo, az Index az új vezetés és a szeptemberben bemutatott új stáb ellenére marad is független.

 

Lássuk tehát, mi sülhet ki mindebből

 

1. Mindkét projekt sikeres lesz. Ez lenne a legideálisabb forgatókönyv, ami hellyel-közzel Szlovákiában is lejátszódott, vagyis a Telex (Denník N) úgy lesz a magyar médiapiac meghatározó, mértékadó és önálló szereplője, hogy közben az Index (Sme) sem sorvad el. A magyar médiapiac egyik fele egységesen narancssárga, a másik fél viszont minél színesebb, annál jobb az olvasónak. Ha a Telex sikeres lesz, és emellett az Index olvasható és olvasott is marad, vagyis a két szereplő megfér egymás mellett a piacon, az olvasó jól jár.

 

2. A Telex sikeres lesz, az Index röhejessé/nem függetlenné válik. Sajnos ez az a verzió, ami – ha az újrainduló Index címlapjára ránézek – a legvalószínűbbnek látszik. Tibiatya szemlézésévelegyhetes Bayer-idézetekkelsértett szolgálati közleményekkel az Index nem sokáig lesz piacvezető. Többszázezer olvasó most szondázza, hogy érdemes-e még neki az életben Indexet olvasnia, és ha a lap ilyen saját anyagokat tud felmutatni az MTI-hírhalmaz mellett, akkor ezek az olvasók elvesznek. Ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen verzió ne lehetne áldásos hatással a magyar médiapiacra, de sokkal inkább a magyar médiafogyasztási szokásokra:

 

egy béna Index és egy jó, ám olvasói támogatásokból élő Telex megmutathatja, hogy a médiapiac jövője bizony az, hogy a jó tartalomért fizetni kell.

 

Az ingyenes tartalomfogyasztás az újságok pár évtizedes zsákutcája az internet korai éveiben, ami számos problémát felvet – a szerkesztőségekre nehezedő külső nyomástól a hirdetéstengeren át egészen a lapok mögött óhatatlanul feltűnő oligarchákig és gyanús háttéremberekig. Mindig sokkal ellenállóbb lesz a lap, ami a saját olvasóinak próbál megfelelni, és nem a tulajdonosoknak vagy háttérembereknek. Ha ennek a kultúráját pont a Telex tudja majd meghonosítani Magyarországon, a nyertes ismét a magyar nyilvánosság lesz.

 

3. A harmadik, nem valami eszményi forgatókönyv, hogy a Telex nem lesz sikeres, nem gyűjt elég pénzt, nem tud az eredeti tervek szerint elindulni.

 

Egy ilyen kudarc az egész magyar nyilvánosság kudarca lenne, ami csak azt mutatná meg, hogy a magyar hírolvasónak mindegy, honnan kapja a híreit.

 

Ezért szeretnélek biztatni: támogasd a Telexet, ezzel ugyanis nemcsak egy új Index mögé állsz be, hanem egy nyertes forgatókönyv mögé a magyar nyilvánosság számára. És ha teheted, támogasd a többi, olvasói támogatásból élő lapot is, vegyél JelentMagyar Hangot, fizess be az ÁtlátszóraDirekt36-ra, MércéreVálasz Online-ra, 444-re – ha kihagytam valakit, bocsánat.

 

Jön az orbánista Budapest TV

 

Közben még egy csodálatos dolog történik a magyar nyilvánossággal: a Pesti TV, a Pesti Srácok néven futó propagandaoldal nagy hájppal hamarosan induló tévéprojektje, ami úgy látszik, olyan fasza médiapiaci innováció, hogy rögtön bele is kerül a tévék alapcsomagjaiba. Az embernek persze vérmérséklettől függően sírni vagy legyinteni lenne kedve, hogy a közmédia, a Hír TV és a TV2 mellé kap egy egészen más állagú fost a képernyőjére, de miután belenéztem a Pesti TV előzeteseibe, ismétlem: ez az egyik legjobb dolog, ami a magyar nyilvánossággal történhetett.

 

Már nem azért, mert ennyire szuper lenne Vaszily Miklós új projektje, hanem mert ennél érzékletesebben még senki nem mutatta meg a magyar médiapiacon, hogy a szervilizmus és a tehetség mennyire kizárják egymást. Tényleg nem akarok szpojlerezni, nézzétek meg az új csatorna Facebook-oldalát, még az elmúlt 10 év médiapiaci rombolását figyelembe véve is biztosan állíthatom ugyanis, hogy

 

ilyen mélyre a magyar tévézésben a Budapest TV óta nem ment senki.

 

Lényegi különbséget aközött, hogy Gyurcsók József vagy Tihanyi Tamás távgyógyít egy stúdióból, vagy DJ Jeszy és Bede „polgáriértékrend" Zsolt heherésznek a saját vicceiken, tényleg nem látok.

 

Ezt a cikket és mást is már korábban megkapták a postaládájukba azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére. Iratkozz fel te is! Ha Illés Gergőtől olvasnál még, ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás