Az emberiség talált magának egy újabb játékszert, hogy megkeserítse a saját életét.

A szakértők szerint lépni kell a kémek és hackerek ellen.

Miután kiderült, hogy több fontos katalán szeparatista politikust, köztük a jelenlegi katalán elnököt is megfigyelhették a kémszoftverrel, a katalán elnök, Pere Aragonès bejelentette: pártja nem támogatja külsőleg a kisebbségi baloldali PSOE–Podemos-kormányt. Nélkülük pedig nincs többség Madridban, hiszen Pedro Sánchez miniszterelnököt a jobboldali unionista pártok eleve hazaárulónak tartják, amiért politikai szövetséget kötött a katalánokkal. Van-e még kiút a baloldali kormánynak, vagy megoldhatatlan helyzetbe került Sánchez?

A spanyol kormány lehetett, de nincs rá közvetlen bizonyíték.

A Pegasus-botrányból jól ismert NSO Group egy másik szoftverét használták. Az európai igazságügyi biztos is célpont lehetett.

Egy éve jelezte a Külügyminisztérium informatikai szolgálata több mint száz külföldön magyar dolgozó diplomatának, hogy mások is hozzáférnek a számítógépükhöz, de a figyelmeztetésen túl más nem történt – értesült az Azonnali.

Ennek ellenére senki nem állítja, hogy felesleges lett volna megnyitni a BOK-csarnokban a menekültek tranzitját, csak azt, jöhetett volna korábban is, kerülhetett volna máshova is. Az Azonnali is szétnézett a helyszínen, és megpróbálta megfejteni, ez csak egy újabb díszlet Orbán pózolásához, vagy értelme is van.

A törökbálinti fideszes alpolgármester, Géczy Krisztián máris kellemetlen magyarázkodásra kényszerült az ukrajnai menekültek miatt. A városban állítólag migránsokat láttak, de az alpolgármester szerint ez nem igaz. Akiket a törökbálintiak migránsoknak néztek, valójában diákok, és csak a háború elől menekültek.

Miért van az, hogy Románia 40 szavazóhelyet tudott biztosítani a legutóbbi választáson az Egyesült Királyságban, az angliai magyarok viszont csak három helyen szavazhatnak áprilisban? Róna Dániel politológussal beszélgettünk a kivándorolt magyarokról, Márki-Zay Péter botrányt kavaró kijelentéseiről, a romákról és arról, hogy teremhet-e babér az ellenzéknek a határon túli magyarok között.

Nem először fordul elő, hogy a választások előtt összevágott felvételekkel manipulál a kormánysajtó. Úgy tűnik, a történelem tényleg ismétli önmagát. De hogy történhet ez meg? Hogy jutottunk ide?

A Nyomtass te is! egyszerre épít közösséget, és viszi el a kormány számára kínos híreket azokhoz is, akik nem médiafogyasztással töltik a mindennapjaikat. Helyszíni riport.

Azt szeretnék elérni, hogy végre olyan szabályozás legyen Magyarországon, ami nem engedi a politikai eszközzé válni a titkosszolgálatokat.

Egy ideje kavarog már a Völner-Schadl-ügy, amiben felbukkant már Rogán Antal neve is, még ha ő maga egyelőre nem is érintett a dologban, csak a kabinetfőnöke. Mindig azt mondják, a szálak a legmagasabb körökig vezetnek, de mint látjuk, jusson bárhová is, alig történik ilyenkor valami. 7+1 példát hoztunk, hogy hiába várja az ellenzék, hogy a Fidesz egy botrányba belebukik, ez mégsem történik meg.

Egyébként jól állunk az oltással Gulyás Gergely szerint. A miniszter külön köszönetet mondott Szabó Tímeának is.

Megnéztük az első kétharmad erős embereinek és kormánytagjainak a sorsát, hogy kiderüljön: a NER szinte teljes személycserén

A fanyalgás mellett örültünk is ám, ráadásul most azt is megmutatjuk, minek!

Ha a közéletet szórakozásként fogjuk fel, a legszebb pillanatokat kétségkívül a közéleti szereplők látványos pofára esései szolgáltatják. 2021 emlékezetes pillanatai között vannak nagyon vicces, de jelentéktelen taknyolások, és vannak olyanok is, amik politikusok pályáját siklatták ki.

A 2022-es parlamenti választást megelőző évben már szinte kampány üzemmódra váltott a politika, de komoly botrányok is voltak az év során. Visszatekintés 2021-re.

Elég sokan vannak azok is, akik szerint Varga Juditnak is mennie kéne. Nem meglepő módon a kormánypárti és az ellenzéki szavazók teljesen mást gondolnak az ügyről.

A Pegasus-botrányban is aktív szerepet vállalt, nemrég lemondott igazságügyi államtitkár volt az év utolsó előtti parlamenti ülésnapjának egyik fő témája.

A parlament Igazságügyi, Rendészeti és Nemzetbiztonsági bizottsága is meghallgatná Varga Juditot Völner Pál korrupciós ügyéről.

„Én már akkor a rendészeti bizottságban ültem, amikor maga még nemátalakító műtétekről álmodozott” – szúrt a Nemzetbiztonsági bizottságban kialakult vita során Vadai Ágnes Halász Jánosnak.

A külügyminiszter szerint csak a szájába adták, hogy külföldről akarnak beavatkozni a választásokba 2022-ben.

Az igazságügyi államtitkár egyéni képviselő, választókerületi elnök is volt Komárom-Esztergom megyében, jövőre biztosan nem indul.

A miniszterhelyettesről még júliusban mondta azt Varga Judit, ő intézi ezeket a dolgokat. De kire maradhat a nemes feladat?

Máris reagált az ellenzék Völner Pál lemondására. Donáth Anna és Márki-Zay Péter is úgy véli, hogyha az Igazságügyi Minisztérium miniszter helyettese korrupt, akkor Varga Judit nem tudja ellátni a feladatát.

Ebben a választási ciklusban valószínűleg többet már nem kell ellenzéki kérdésekre válaszolnia a miniszterelnöknek. Mutatjuk, miről kérdezte az ellenzék az idei, de vélhetően a választásokig utolsó kormányfői azonnali kérdések órájában a miniszterelnököt.

A washingtoni izraeli nagykövetség szerint a történtek „súlyos szabálysértés jelentenek” a szoftver használatában, de következményekről egyelőre nincs szó.

Sem a Belügyminisztérium, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal, sem a Fidesz, se Kövér László nem válaszolt arra a kérdésünkre, indul-e vizsgálat a házelnök titkokban rögzített, majd kiszivárogtatott beszéde miatt. Pedig egy kormányközeli titkosszolgálati szakértő is ellenérdekelt titkosszolgálatokat emleget az ügyben.

Tarnay Kristóf Ábel tartalmas riportját a magyar raktárosok életéről, valamint Rédl Boglárka afganisztáni kivonulásról szóló cikksorozatát is kiemelte a zsűri.

Hiába kérdezhettek a bizottság ellenzéki tagjai a belügyminisztertől és az igazságügyi államtitkártól, nem mondhatják el, milyen válaszokat kaptak, a fideszes tagok pedig elkaszálták, hogy egy külön albizottság vizsgálja ki az ügyet.

Pedig Gulyás Gergely is azt mondja, hogy negyedik és még további hullámokra is számíthatunk. A kormányinfón szó volt még a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, a 12 év alattiaknak adható Pfizer-vakcinákról és a Gyurcsány-korszak politikai lehallgatásairól is.

Igaz-e a hír, hogy a sci-fi haldoklik? Hogy lehet, hogy a kultúrharc mai frontjainak először a fantasztikum lett a terepe? Merre ment a sci-fi az előző évtizedben, és miért lehet az, hogy a francia hadsereg is sci-fi írókat alkalmazva próbálja felfesteni a jövőt?

Ők azonban csak ajánlásokat tudnak megfogalmazni, hogyan védekezzünk a lehallgatások ellen, nem tudnak nyomozni az ügyben.

A szabadságukat mindennél jobban féltő franciák immár négy hete tüntetnek a kötelező oltás ellen. Az oltási igazolványnál viszont csak egy rosszabb dolog van, aminek hallatán PTSD-t kapnak a franciák, ez pedig nem más mint egy esetleges újabb lockdown a delta variáns terjedése miatt. Fotóriport Párizsból és Lille-ből!

A német oltástanácsadó testület, a Stiko szerint a gyerekek és a serdülők oltása nagyobb előnyökkel jár, mint kockázatokkal, így korábbi ajánlásukkal ellentétben most már minden 12-17 év közötti gyereknek ajánlják a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákat.

Szerdán a Momentum elnöke már hivatalosan is előválasztási miniszterelnök-jelölt lett – ennek apropóján kérdeztük arról, hogy milyen eredményre számít ősszel. Fekete-Győr elmondta: két miniszterelnök-jelölti vita lesz az első forduló végéig, és a kampányban minden miniszterelnök-aspiráns múltjából előkerülhetnek korábban nem ismert ügyek – az övéből is, csak a többieknek „nagyobb a múltja”. Interjú!

A járványkezelésért felelős Robert Koch Intézet alá tartozó Stiko szerint jelenleg nincs elég adat, ami alátámasztaná, hogy a 18 éven aluliakat is be kéne oltani.

A Momentum az adatvédelem teljes hiányáról ír, a szocialisták a Pegasus-botrány óta már nem csodálkoznak semmin. A többi ellenzéki párt nem válaszolt.

Varga Zoltán DK-s parlamenti képviselő szerint már el is buktuk a 2450 milliárd forint értékű uniós forrást, és az EU azt sem engedi, hogy a magyar kormány előfinanszírozza a magyar költségvetésből a helyreállítási projekteket. Csakhogy akire hivatkozva ezt kijelentette, az ezeket egyáltalán nem mondta, sőt, az ellenkezőjét állította.

Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök szerint lehet nemzeti forrásból előfinanszírozni a helyreállítási terv programjait, de ahhoz, hogy ezeket utólag az EU biztosan kifizesse, nem ártana előbb el is fogadni a magyar helyreállítási tervet.