2022: ez a titkosszolgálatok választási kampánya lesz?

Lehet annak örülni, hogy az Orbán-kormány most éppen egy titkosszolgálati nemi szerv rossz oldalára került a jelek szerint. De ha a magyar választási kampányba aktívan beszállt néhány titkosszolgálat akár a Fidesz, akár az ellenzék oldalán, egyáltalán nem jó hír a magyar demokrácia maradékára nézve.

Még hónapokkal ezelőtt több kormánypárti és ellenzéki politikussal is beszéltem a 2022-es választási kampányról, furcsa módon egy dologban oldaltól függetlenül szinte mindenki egyetértett: ez a kampány alapvetően a másik oldal kompromittálásáról fog szólni, mégpedig a Borkai-ügyhöz hasonló jellegű kiszivárogtatásokkal. Arra a kérdésemre pedig, hogy ezek szerint mindkét oldallal kapcsolatban lehetnek ilyen kompromatok, szintén mindkét oldal részéről „igen” volt a válasz.

Furcsa optikát kapnak ezek a mondatok az elmúlt hetek botrányainak tükrében.

Az legkésőbb a Pegasus-ügy óta teljesen nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány aktívan használja saját belpolitikai céljaira a titkosszolgálatokat,

még ha ezt kormánypárti politikusok sokáig azzal is próbálták megmagyarázni, hogy az az újságíró, vagy ellenzéki képviselő, aki a szokásosnál jobban érdeklődik a paksi bővítés, vagy a magyar szervezett bűnözés iránt, már kapcsolatba kerülhet olyanokkal, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az államra, így ne csodálkozzon, ha lehallgatják, megfigyelik.

Minden is kockázat

De Pető György volt kollégánk esete óta, akit azért invitált személyes találkozóra a TEK, mert szakmai segítséget nyújtott Orbán Viktor repülőútjainak feltárásában (nyilvános, legfeljebb egy átlagember számára nehezebben hozzáférhető információkról van szó) már az is világos, hogy a „nemzetbiztonsági kockázat” fogalmát – fogalmazzunk ennyire naivan – jelentősen kiterjesztve értelmezi a politika, és ennek szellemében ad utasításokat a szolgálatoknak is.

A szolgálatok pedig teszik a dolgukat, teljesítik a politikai megrendelést, még akkor is, ha – efelől nincs kétségem – tudják: amit kérnek tőlük, amilyen parancsot teljesítenek, az már rég túlmehetett az alkotmányosság határain, aminek az őrzése a feladatuk lenne. Nyílt kiállás azonban nincs az érintettek részéről, legfeljebb belső morgás – ami viszont van.

Kövér László most a Direkt36-nak kiszivárogtatott beszéde pedig azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ellenzéknek már a léte is nemzetbiztonsági kockázatot jelent a hatalom szemében. Afelől ne legyenek kétségeink, hogy a korábban a titkosszolgálatokat is irányító házelnök beszédének következményei is lettek.

Azt, hogy Kövér László szerint „a jogszabály és az intézmények rendkívül fontosak, de válsághelyzetekben mindig az emberi jellem, értékrend és lojalitás bizonyul a legfontosabbnak”, nehéz ,másképp értelmezni, mint hogy a fennálló hatalommal szembeni lojalitás fontosabb a jogszabályoknál is.

Fidesz=állam?

Hiszen Kövér László egyértelműen csak és kizárólag a Fideszt azonosította azzal a politikai erővel, amely a magyar nemzet, az ország fennmaradásáért, boldogulásáért küzd, míg az ellenzék éppen ennek ellenkezőjét szeretné elérni a házelnök szerint.

Ha ez így van, akkor az ellenzékkel szemben sokminden megengedhető: például az is, hogy a főpolgármestert a szolgálatok által rögzített hanganyagokkal járatjuk le.

(Most más kérdés, hogy például Bajnai Gordon szavait a városháza tavában úszkáló „rengeteg cápáról” illene megmagyarázni.) Csakhogy a jelek szerint az Orbán-kormánynak sikerült átütnie azt az ingerküszöböt, aminél már néhány a magyar szervekkel szemben ellenérdekelt szolgálati is beszállhatott a játékba.

A házelnök beszédét ugyanis az Alkotmányvédelmi hivatal csilivili új székházában mondta el, egy olyan épületben amit nyilván a legmodernebb technikával szeretek fel.

Ott aligha lehet egy sutyiban mellényzsebbe rejtett mobillal felvenni, amit Kövér mond.

Egy titkosszolgálat székházában titokban hangot rögzíteni, azt kivinni úgy, hogy erről a jelek szerint a magyar Alkotmányvédelmi Hivatalnak nem volt tudomása (hiszen ha tudták volna, megpróbálhatták volna megelőzni a botrányt, vagy legalább csillapítani annak élét azzal például, hogy közzéteszik a beszédet Kövér honlapján, mint amivel utólag kétségbeesetten próbálkoztak is) csak egy másik, a magyarénál jobban működő szolgálat lehet képes, amelyik a kormány ellen dolgozik. Ilyenből pedig ma már egyre több lehet.

Erősebb kutya

Talán az sem véletlen, hogy Pintér Sándor nemrég Washingtonban tárgyalt – a hírek szerint őt még mindig partnerként kezelik az amerikai kormányban, minden az Orbán-kormányt érintő kritika ellenére. Hogy melyik lehet ez a szolgálat, azt persze valószínűleg soha nem fogjuk megtudni.

De Angela Merkel privát mobiljának lehallgatása óta nyilvánvaló lehet mindenkinek, hogy az amerikai szervek számára nem tabu egy szoros szövetséges törvénytelen megfigyelése sem. Ez egy ilyen világ: a lehetőségeihez mérten mindenki ott és úgy próbál információt szerezni, ahogy csak tud. A nagyobb, gazdagabb szolgálatok többet, a kicsik a szegényebbek (a magyar szerveknél még a román társszolgálatok is sokkal nagyobb költségvetésből gazdálkodhatnak) kevesebbet.

Egy ellenzéki nemzetbiztonsági szakpolitikus egyszer azt mondta nekem,

a mai technikai feltételek mellett arra a magyar kémelhárítás és képes lenne, hogy lehallgassa egy amerikai vezető telefonját. A baj csak az, hogy erre Washingtonban nagyjából egy tizedmásodperc alatt rájönnének.

Az igazi truváj úgy lehallgatni valakit, hogy az illető (és az adott ország kémelhárítása) nem is tud róla. Erre viszont mi nem vagyunk képesek. Ha pedig egy információ már megvan, akkor azt nyilván előbb-utóbb használni is fogják.

Kövér László tavaly februárban árulta el, hogy a kormány számára mindenki ellenség, aki nem osztja a világnézetüket – a beszéd nyilván akkor is ütött volna, de most nyilván jobban fog, hiszen éppen kezdünk térdig járni a kampányban, aminek a nyitánya a „Városháza-gate” volt, ami valószínűleg szintén titkosszolgálati eszközökkel rögzített hangfelvételeken alapul. (Ez a körülmény természetesen nem von le semmit a beszédet nyilvánosságra hozó Direkt36 érdemeiből, ők azt tették, amit egy felelős médiumnak ilyenkor tennie kell, nyilvánosságra hozták azt, ami a birtokukba jutott.)

Az Orbán-kormányt persze sok mindenért lehet utálni és azt kívánni, hogy jövőre húzzanak a vérbe. Lehet annak örülni, hogy most éppen egy titkosszolgálati nemi szerv rossz oldalára kerültek a jelek szerint. De ha a magyar választási kampányba aktívan beszállt néhány titkosszolgálat akár a kormány, akár az ellenzék oldalán, egyáltalán nem jó hír a magyar demokrácia maradékára nézve.

Ennek pedig senki nem örülhet szívből.

Hozzászólnál? Vitatkoznál vele? Írj nekünk!