Lehallgatás, előválasztás, korrupciós botrány – ez történt Magyarországon 2021-ben

2021.12.26. 09:15

A 2022-es parlamenti választást megelőző évben már szinte kampány üzemmódra váltott a politika, de komoly botrányok is voltak az év során. Visszatekintés 2021-re.

Lehallgatás, előválasztás, korrupciós botrány – ez történt Magyarországon 2021-ben

2021-ben egyáltalán nem volt egy csendes év a magyar belpolitikában: a választásra készülve ugyanis a pártok már kvázi nyáron elindították a kampányokat: az ellenzék az előválasztással, míg a Fidesz-KDNP először a gyermekvédelmi nemzeti konzultációval, majd később a népszavazással.

De ezenkívül mi történt még az évben? Összeszedtük a kilenc legfontosabb belpolitikai eseményt 2021-ből!

+ Lekapcsolták a Klubrádiót

Ahhoz sajnos már hozzászokhattunk, hogy a magyar média helyzete évről évre egyre rosszabb. A Reporters Without Borders civilszervezet 2010-ben még a 180 vizsgált országból az 56. helyre tette a magyar média helyzetét, azonban ez azóta csak romlik,

2021-ben a média szabadsága kapcsán már csak a 91. helyezést érte el Magyarország, miközben olyan országoknál értékelik jobbra a média helyzetét, mint Albánia, Hongkong vagy Koszovó.

Az RWB ezenkívül Orbán Viktort a „média ellenségének” titulálta – olyan listára került fel erre a magyar miniszterelnök, amin Vlagyimir Putyin, Hszi Csing-ping vagy Aljakszander Lukasenka szerepel, méghozzá mindezt első uniós vezetőként sikerült elérnie.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a gyakorlati életben is szűkült a szabad nyilvánosság tere és rosszabbodott a magyar médiaszabadság helyzete:

februárban elutasította a bíróság a Klubrádió keresetét a Médiatanács döntésével szemben, így megszűnt a rádió földi sugárzása.

A Médiatanács korábban kisebb szabálytalanságokra hivatkozva (például a sugárzott magyar–, illetve külföldi zenék arányának eltérése az előzetesen vállalttól) nem hosszabbította meg a Klubrádió lejáró frekvenciaengedélyét, ezt a döntést támadták meg a rádió vezetői. A sugárzás megszűnése után a Klubrádió online rádióként folytatja, míg a rádió frekvenciáját az ATV-hez tartozó Siprit FM kapta meg.

A Klubrádió régi emblémája a régi frekvenciával.

A Klubrádió régi emblémája a régi frekvenciával.

Fotó: Klubrádió / Facebook

Kizárást megelőző kilépés a Fidesztől

Szinte napra pontosan két évvel azután, hogy 2019. március 20-án a Fidesz olvasata szerint önkéntesen felfüggesztette a tagságát az Európai Néppárt pártcsaládban,

idén március 18-án ki is lépett a legnépesebb európai pártcsaládból, miután március elején az EP-frakcióból is távoztak a fideszes képviselők.

A döntést a Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke, Novák Katalin közölte az EPP vezetésével.

A Fidesz és az EPP kapcsolata régóta feszült volt – például a Klubrádió miatt is –, de a 2019 februárjában a Soros Györgyöt és az Európai Bizottság akkori, egyébként az EPP által jelölt Jean-Claude Junkert gyalázó kormányzati plakátkampány volt az utolsó csepp a pohárban.

Fideszes politikusok korábban arról beszéltek, ha mennek, akár az EPP tagpártjainak harmada is követheti őket, de ebből semmi nem valósult meg.

A távozás után a Fidesz új európai pártcsalád grundolásába fogott, amibe leginkább az olyan újkonzervatív, illetve szélsőjobboldali pártok csatlakozását várták, mint a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés, vagy a bukott olasz belügyminiszter, Salvini Legáját, azonban a próbálkozásokból egyelőre sem lett semmi.

Orbán Viktor még december 3-án a Kossuth Rádióban arról beszélt, reméli másnap fontos lépést tehetnek a pártcsalád megalakulásában, azonban végül ez nem jött össze: az olaszok például el se mentek a Varsóban tartott csúcstalálkozóra, így sem Salvini Legája, sem az Giorgia Meloni újfasiszta Olaszország Fivérei nem vettek részt a találkozón, a zárószöveg pedig semmi érdemlegeset nem tartalmazott azonkívül, hogy továbbra is együttműködnének különböző fórumokon és szinteken.

A decemberi kormányinfón Orbán Viktor már arról beszélt, a 2022 áprilisi francia elnökválasztásig nem is döntenek semmiről az ügyben.

Érdekesség egyébként, hogy a Fidesz kilépéssel az Európai Néppártnak még mindig van magyar tagja,

ugyanis a KDNP még mindig aktív tagja a kormánymédia szerint baloldali fordulatot végrehajtó Néppártban,

de Hollik István KDNP-tag és a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a párt EP-képviselője, Hölvényi György belülről kívánja megreformálni a szerintük romlott pártcsaládot.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Giorgia Meloni, az újfasiszta Olaszország Fivérei párt elnöke találkozott Rómában még augusztus végén. Az EPP-ből való távozás óta a Fidesz egy új jobboldali pártcsalád létrehozásán fáradozik.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Giorgia Meloni, az újfasiszta Olaszország Fivérei párt elnöke találkozott Rómában még augusztus végén. Az EPP-ből való távozás óta a Fidesz egy új jobboldali pártcsalád létrehozásán fáradozik.

Fotó: Orbán Viktor / Facebook

A még meg sem épült kínai elitegyetem, amivel az ellenzék tematizálni tudta a közbeszédet

A kínai Fudan Egyetem még 2017-ben kötött együttműködési megállapodási szerződést a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy az egyetem campust létesítsen Magyarországon is, majd a két ország 2018-ban állapodott meg arról, hogy a magyar kormány támogatni fogja a Fudan magyarországi tevékenységét.

Korábban nem igazán volt róla szó, de Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírójának cikksorozata robbantotta a botrányt, mivel kiderült,

a Fudant a korábban Diákvárosnak kijelölt egyetemi negyed területén építenék meg, így pedig radikálisan csökkent a Diákváros-projekt területe, ezzel együtt a tervezett kollégiumi férőhelybővítés száma is.

Ezután az előválasztáson a 8. kerületben elinduló, végül győzedelmeskedő Jámbor András, a Mérce alapítója, korábbi főszerkesztője a Szikra Mozgalommal együtt tematizálta a Fudant, amit összekötött a Magyarországon is egyre inkább érezhető lakhatási válsággal – Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel közösen demonstrációt is szerveztek, hogy így védhessék meg a Diákváros-projektet.

A tüntetés mellett népszavást is kezdeményezett az ellenzék, amihez meg is indult az aláírásgyűjtés, ugyanakkor az eseménynek a legnagyobb eredménye nem ez, hanem leginkább az, hogy

a Fudan-üggyel hosszú idő után először az ellenzék vette át a tematizációs kezdeményezést, és nem a Fidesz.

Annak ellenére, hogy eleinte úgy tűnt, a kormány visszavonulót fúj, a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többségével a parlamentben végült megszavazta a Fudan Hungary Egyetem Alapítvány létrehozását, ami az egyetem fenntartója lenne, és novemberben már főigazgatót is kapott az alapítvány.

Hogy a megfelelő mennyiségű aláírást az ellenzéknek sikerül-e összegyűjteni, nem 2021-ben derül ki, ahogy az sem, hogy egyáltalán az áprilisi országgyűlési választásokkal egyidőben tartják-e a népszavazást: ehhez ugyanis a rövid téli uborkaszezon alatt, január közepéig kellene 200 ezer szignót kellene összeszedni. A HVG információ szerint ennek ellenére jól haladnak az aláírásgyűjtéssel.

Közel ötezer ember tüntetett nyáron a Fudan egyetem ellen és a Diákváros mellett.

Közel ötezer ember tüntetett nyáron a Fudan egyetem ellen és a Diákváros mellett.

Fotó: Nagy Lili / Azonnali

LMBTQ-ellenes harcot hirdetett a kormány

Kaleta Gábor pedofília miatt felfüggesztett börtönre ítélt egykori perui nagykövet botránya után a Fidesz még 2020-ban a kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények büntetésének szigorítását ígérte.

A gyermekvédelmi törvényhez kezdetben az ellenzék is támogatólag állt, azonban nyáron

a parlamenti szavazás előtt a Fidesz olyan módosításokat rakott a törvényhez, ami a gyermekek védelmére hivatkozva már nem csak a pedofilokkal, hanem a homoszexualitással és a nemváltással is foglalkozott.

A június 15-én elfogadott törvény végül nem csupán azt mondta ki, hogy szigorúbban fogja büntetni a pedofíliát és a pedofil pornográfia terjesztését, de ehhez mintegy hozzácsapva betiltja az LMBTQ-közösség oktatási, civil és médiaszerepléseit is, úgy érvelve, hogy az propaganda és káros a gyermekekre.

A törvényt végül a parlament megszavazta, méghozzá a Fidesz-KDNP képviselői mellett a Jobbik, illetve az egykori jobbikos függetlenek egyetértésével, egyedül a Szanyi Tibor-féle ISZOMM képviselője, Székely Sándor szavazott nemmel – a többi ellenzéki párt a szavazás alatt egyszerűen kivonult az Országgyűlés épületéből.

A törvény elfogadása után a kormány azóta is próbálja a felszínen tartani a témát:

maga Orbán Viktor jelentette be egy szokásos péntek reggeli interjújában, hogy nemzeti konzultációt, sőt, népszavazást is kezdeményeznek az ügyben.

A népszavazást a tavaszi parlamenti választásokkal egy napon tartják majd, bár több kérdését is többen megtámadták a Kúrián – az ellenzéki pártok közül legelsőként a Magyar Kétfarkú Kutya Párt protesztpárt tett így, méghozzá sikerrel.

A törvényjavaslat megszavazásának idején többen is tüntettek a parlament előtt.

A törvényjavaslat megszavazásának idején többen is tüntettek a parlament előtt.

Fotó: Tóth Csaba Tibor / Azonnali

+ Lehallgatási botrány Magyarországon – a Pegasus-ügy

Miközben a kormány a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos nemzeti konzultációval, míg az ellenzék az előválasztási kampánnyal foglalkozott, addig július 18-án mindenidők egyik legnagyobb lehallgatási botránya robbant ki világszerte:

Több mint 16 médium egyszerre publikálta cikkeit, ami alapján kiderült, hogy több ország is használhatta az izraeli NSO csoport Pegasusra keresztelt kémszoftverjét.

17 szerkesztőség összeállva göngyölítette fel a megszerzett adatokból, hogy az izraeli NSO csoport Pegasus nevű szoftverével a világon közel ötvenezer telefonszámot próbáltak megfigyelni – köztük újságírókat, ellenzéki politikusokat és civil szervezetek alkalmazottait, aktivistákat. 

A magyar szálat feldolgozó a Direkt 36 újságírói több cikken keresztül mutatták be, hogy a magyar kormány kiknek a telefonjaihoz férhetett hozzá a kémszoftver segítségével. Ilyen például a cikket szerző Panyi Szabolcs, de a megfigyeltek között van még Szabó András újságíró, Simicska Lajos ügyvédje, illetve a 24.hu-t is kiadó Centrál Média tulajdonosa, Varga Zoltán is. Gödöllő polgármesterét, Gémesi Györgyöt, illetve az ügyvédi kamara elnökét, Bánáti Jánost is megfigyelhették.

A kormány eleinte tagadta a Pegasus-szoftver beszerzését, Szijjártó Péter külügyminiszter például a szoftvert fejlesztő NSO cégre azt mondta, azt hitte, az a Nemzeti Sport Online, azonban Kósa Lajos véletlenül elszólta magát.

Azóta újabb személyekről derült ki, hogy bevethették ellenük a szoftvert, azonban a Pegasus nem a magyar Watergate:

az ügy miatt eddig Magyarországon senkinek sem kellett lemondania,

és ugyan az ellenzék tartott egy tüntetést és a közvélemény-kutatások szerint is a Fidesz-KDNP-nek árt a botrány, eddig az ügynek semmilyen komolyabb következménye nem lett. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága ugyan a belügyminiszter Pintér Sándort egy ülésen faggathatta az ügy kapcsán, azonban az ezen az ülésen elhangzott információkat 2050-ig titkosították.

Hadüzenet Norvégiának

Ugyan a nyári uborkaszezon, illetve az ezzel egyidőben tartott előválasztás miatt kicsit elsikkadt a figyelem, de Magyarország számára nagyon fontos esemény történt a nyáron, aminek Norvégia is a szereplője volt:

a nyáron ugyanis lejárt a határidő, amíg a magyar és a norvég kormányoknak meg kellett volna egyezniük a Norvég Alap támogatásainak folyósításairól,

azonban mivel lejárt az idő, ezért végül Magyarország ezektől a pénzektől elesett.

Magyarország 2014 és 2021 között 214,6 millió euró, mai árfolyamon körülbelül 77 milliárd forintnyi támogatásra lett volna jogosult a Norvég Alapból – mint ismert, Norvégia nem EU-tagállam, azonban az EU-s közös piac része, emiatt a kevésbé jómódú államoknak nyújt támogatásokat –, viszont a norvég és a magyar kormány nem tudott megállapodni egy mintegy 4 milliárd forintos tételben, hogy ezt a támogatást mely szervezet ossza szét a pályázó civil szervezetek között: a norvégok ugyanis ragaszkodtak hozzá, hogy ezt egy civil szervezet kezelhesse, míg a magyar kormány azt szerette volna, ha a kormánynak is van beleszólása ezen összeg kiosztásában.

Mivel Norvégia és az Európai Unió által kötött megállapodás szerint a civil rész kötelező eleme a támogatásnak, így a teljes összeg folyósítása elmaradt.

A magyar kormány először közleményben augusztus 4-én jelentette be, hogy jogi lépéseket tervez a Norvég Alap forrásainak az elbukása miatt, míg

augusztus 6-án a Magyar Közlönyben azt is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.

Azonban hiába a nemzetközi szerződéseket jogilag nem befolyásoló magyar határozatok, a két ország kormányainak azóta sem sikerült megegyeznie, így végül Magyarország a támogatást sem kapta meg. A kormány így végül egy saját alapot hozott létre a Norvég Alap helyére, amin az Átlátszó szerint a nyertes civil szervezetek több mint fele közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Norvég Alap körüli ügy miatt még tüntetést is szervezett a norvég követség elé augusztus 18-án.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Norvég Alap körüli ügy miatt még tüntetést is szervezett a norvég követség elé augusztus 18-án.

Fotó: Papp Zsanett Gréta / Azonnali

Előválasztáson döntött az ellenzék a Fidesz kihívóiról

Az ellenzéknek a 2011-ben elfogadott új választási törvény után két kétharmados vereség kellett ahhoz, hogy belássák:

az új választási törvény szerint az ún. centrális erőteret csak úgy tudják megtörni, ha már a választások előtt összefognak,

hiszen a választások egyfordulóssá tétele miatt már nem állt fenn az a lehetőség, hogy egy párt jelöltje visszalép egy másik jelölt számára a második fordulóban, hogy így tudják maximalizálni a mandátumaikat.

Az ellenzéki összefogás először a 2019-es önkormányzati választásokon valósult meg, ahol az ellenzéki pártok 1 az 1 elleni küzdelemben sok helyen legyőzték a Fidesz-KDNP jelöltjeit, így a pártok eldöntötték: 2022-ben az országgyűlési választásokon is együtt indulnak.

A hosszú előkészítés után az ellenzék végül sikeresen, a vártnál jóval nagyobb részvétel mellett sikerült lebonyolítania a Magyarország első teljes előválasztását,

ahol a 106 jelölt mellett a közös miniszterelnök-jelölt személyéről is a választók döntöttek.

Az előválasztáson tapasztalt folyamatos visszalépések ellenére végül a legtöbb választókörzetben valódi küzdelem zajlott a jelöltek közül, mindössze 11+1 körzet volt, ahol az első forduló vége előtt már biztosra lehetett venni a győztest, mivel 11 körzetben eleve csak egy jelölt indult, míg az MSZP-s Tóth Csaba időközben visszavonta indulását Zuglóban, így Hadházy Ákos is az eredményhirdetés előtt is már biztosra vehette a jelöltségét.

Az előválasztáson a legtöbb választókörzetben a DK győzött: Gyurcsány Ferenc pártja 2022-ben 32 jelöltet állít, mögötte a Jobbik végzett 29 jelölttel, őket az MSZP követte 18, a Momentum 15, a Párbeszéd 6, az LMP 4, a Mindenki Magyarországa Mozgalom pedig 2 jelölttel. A két fordulós miniszterelnök-jelölti verseny igazi fordulatokat és meglepetéseket is hozott, ugyanis a korábban végső győzelmre is esélyes Jakab Péter csak a szavazatok 14 százalékát szerezte meg, így még csak a második fordulóba sem jutott be a miniszterelnök-jelölti versenyben.

A második fordulóban így végül Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter mérette meg magát, azonban Karácsony és Márki-Zay hosszú huzavonája után végül Karácsony lépett vissza a hódmezővásárhelyi kollégája számára, aki a második fordulóban legyőzte Dobrevet.

Győzelme után az Márki-Zay bejelentette, hogy mozgalmának, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak saját frakciót akar az ellenzéki pártszövetségen belül.

Az első forduló második tévévitája előtt a miniszterelnök-jelöltek.

Az első forduló második tévévitája előtt a miniszterelnök-jelöltek.

Fotó: Karácsony Gergely / Facebook

Korrupciós botrányba bukik bele Völner Pál

December 13-án a Legfőbb Ügyészség nyilvános közleményben kérte a parlamenttől Völner Pál igazságügyi államtitkár és országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

Mint kiderült, Völnert azzal vádolják, hogy végrehajtói megbízatások meghosszabbításáért cserébe alkalmanként 2-5 millió forint összegű kenőpénzt fogadhatott el.

Völner államtitkári posztjáról az ügy kirobbanása után nem sokkal lemondott, a parlament pedig már a következő héten felfüggesztette a mentelmi jogát, így megindult a büntetőeljárás.

Az ügyben az ellenzék Varga Judit igazságügyi minisztert is lemondásra szólította fel, mivel korábban ő bízta meg Völnert például a titkos telefonlehallgatások engedélyezésével is.

Völner ezzel 2010 óta a negyedik fideszes országgyűlési képviselő, aki ellen vádat emeltek: korábban Mengyi Rolandot ítélték el korrupció miatt, míg Simonka György 2020-ban, Boldog István pedig 2022-ben áll bíróság elé korrupció vádja miatt.

Varga Judit miniszter és egykori helyettese, Völner Pál egykori államtitkár.

Varga Judit miniszter és egykori helyettese, Völner Pál egykori államtitkár.

Fotó: Varga Judit / Facebook

Novák Katalin lesz a Fidesz köztársaságielnök-jelöltje

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt a parlament választja közvetlenül öt évre, és egy ember maximum két ciklust vállalhat. Áder János még 2012. május 10-én lépett hivatalba, így megbízatása 2022 május 10-én jár le.

Az időpont azért fontos, mert így még utódlásáról a 2022-es parlamenti választások előtt kell dönteni, aki minden bizonnyal Novák Katalin lesz,

miután ezt Orbán Viktor a december végi kormányinfón váratlanul bejelentette.

Novák jelölése meglepetés, hiszen előtte leginkább arról lehetett olvasni, hogy Trócsányi László egykori igazságügyminiszter, jelenlegi EP-képviselőt hoznánk haza köztársasági elnöknek, de a jelenlegi házelnök, Kövér László neve is felmerült, aki egyébként Schmitt Pál lemondása után ideiglenesen ellátta az államfői feladatokat is.

Mint azt a hosszú elemzőcikkünkben kifejtettük,

Novák jelölésével a Fidesz egyszerre két legyet üt egy csapásra,

hiszen az ellenzék régóta követeli a politikai generációváltást, illetve szeretne több nőt is a politikába, így egyfajta csapdahelyzetet állított a Fidesz számukra, amit gyakran éri a vád, hogy leginkább idősödő férfiak irányítják és vesznek részt a döntéshozatalban.

A 44 éves Novák e mindkét pontot teljesíti, ráadásul ha két ciklusig megválasztják, még mindig csak 54 éves lesz, amikor megbízatása lejár, így a későbbiekben akár Orbán Viktor pártelnöki pozícióját is megszerezheti, ha Orbán időközben nyugdíjba vonulna.

Ezenkívül Novák kiválasztása során más szempontok is felmerülhettek:

Novák lojális fideszes, így a Fidesz esetleges 2022-es győzelme esetén nem valószínű, hogy Novák a kormány ellensúlyaként pozícionálná magát köztársasági elnökként,

míg egy esetleges ellenzéki győzelem esetén elképzelhető, hogy Sólyom Lászlóhoz hasonlóan aktívabb politikai szerepvállalást vállal majd. Mindenesetre ez nem 2021-ben fog majd kiderülni, hanem majd csak 2022-ben – ha egyáltalán valaha megtudjuk.

Novák Katalin búcsúzó Fidesz-alelnökként tart beszédet a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán november 14-én, ahol helyére Gál Kinga EP-képviselőt választották meg.

Novák Katalin búcsúzó Fidesz-alelnökként tart beszédet a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán november 14-én, ahol helyére Gál Kinga EP-képviselőt választották meg.

Fotó: Novák Katalin / Facebook

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs. FOTÓK: A politikusok Facebook-oldalai (Márki-Zay Péter, Jámbor András, Orbán Viktor, Novák Katalin)

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi főszerkesztő-helyettese

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől
Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek