Több tucat katalán politikust és aktivistát figyeltek meg Pegasus-szal

Szerző: Renczes Ágoston
2022.04.19. 13:16

A spanyol kormány lehetett, de nincs rá közvetlen bizonyíték.

Több tucat katalán politikust és aktivistát figyeltek meg Pegasus-szal

Legalább 65 katalán politikus és aktivista telefonját fertőzték meg Pegasus és Candiru kémprogramokkal

írja a kanadai Citizen Lab kutatására hivatkozva a Politico. Leginkább a Pegasusról van szó, 63 személy telefonján találtak a kémszoftverre utaló nyomokat.

A célpontok között volt Pere Aragonès szeparatista katalán elnök és Carles Puigdemont korábbi elnök,

jelenleg pedig EP-képviselő (egyben a második legnagyobb szeparatista katalán párt, a jobbközép Junts elnöke), aki 2017-ben elnökként kiírta a függetlenségről szóló népszavazást, amit spanyol rendőrök vertek szét, majd a letartóztatása elől Belgiumba menekült, 2019-ben pedig EP-képviselővé választották.

A Citizen Lab szerint rajtuk kívül megfigyeltek más katalán EP-képviselőket, törvényhozókat, jogászokat, aktivistákat, gazdasági szereplőket és az ő családtagjaikat is, de az El País információi szerint még két baszk szeparatista politikust, a korábban az ETA terrorszervezetet is megjárt Arnaldo Otegit (jelenleg a baszk szeparatista ernyőpártot, az EH Bildut vezeti) és helyettesét Jon Iñárritu-t is.

Aragonès minderre úgy reagált a Twitteren, hogy

„Indokolhatatlan szégyen a katalán függetlenség elleni tömeges kémkedés. Rendkívül súlyos támadás az alapvető jogok és a demokrácia ellen”.

A Citizen Lab nem tudott egyértelműen egyetlen entitást azonosítani a támadások mögött,

de „erős közvetett bizonyítékok” utalnak a spanyol hatóságok érintettségére.

Az El Paísnak a spanyol kormány szóvivője úgy reagált, hogy „a spanyol kormány és a botrány között még a legapróbb kapcsolat sem áll fent”, emellett hozzátették, hogy Spanyolország jogállam, ahol csak jogszerű – azaz bíró által engedélyezett – lehallgatásokat folytatnak, az alkotmányban meghatározott alapvető jogokat pedig mindig tiszteletben tartják.

Terhelt katalán–spanyol kapcsolatok

Katalónia széleskörű autonómiát élvez Spanyolországon belül, de a katalánok egy része ennél is többet szeretne, részben azért, mert Spanyolország egyik leggazdagabb régiójaként több adót fizetnek be a közösbe, mint amekkora arányát képezik az ország teljes lakosságának.

2017-ben népszavazást is tartottak, ami spanyol olvasat szerint illegális volt, mivel azt nem a spanyol alkotmány szerint írták ki és Madrid nem adott engedélyt rá, míg a katalán olvasat szerint Madrid karhatalommal verte szét a szerintük legális népszavazást,

és azóta is elnyomják őket, szűkítve jogaikat például azzal, hogy kötelező az iskolákban a spanyol nyelv oktatása, míg a katalán nyelv csak fakultatív lehet.

ezért több szeparatista politikust – köztük az akkori elnök Puigdemontot, illetve az időközben börtönt is megjárt alelnökét, Oriol Junquerast – is zendülés szításával, illetve hűtlen kezeléssel vádoltak, amiért azt megszerveztek, majd pedig a népszavazás eredményeire hivatkozva a katalán parlament kikiáltotta a Spanyolországtól független Katalán Köztársaságot.

A 'procés'-ra keresztelt eljárásban végül 13 szeparatista katalán politikusból és aktivistából kilencet börtönbüntetésre ítéltek 2019-ben, akiket végül 2021-ben engedtek szabadon, miután a spanyol kormányfő, Pedro Sánchez javaslatára kegyelemben (pardon) részesültek, és

a 2020 elején megakadt tárgyalásokat 2021 szeptemberében folytatta a spanyol és a katalán kormány,

azonban jelenleg nem látni, hogy mikor és egyáltalán el tudják-e ásni a csatabárdot: Madrid szerint Katalónia mindig is Spanyolország része volt és ez a jövőben sem változhat, míg Barcelona szerint csak egy új, ezúttal Madrid által szentesített népszavazással lehet lezárni a gazdasági konfliktusból időközben politikai konfliktussá nőtt válságot. A katalán konfliktusról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, míg Carles Puigdemont exelnökkel még mentelmi jogának feladása előtt készítettünk nagyinterjút.

2021 egyik legnagyobb botránya volt, amikor kiderült hogy az NSO nevű izraeli kiberbiztonsági cég kémszoftverét, a Pegasust világszerte 50 ezer ember telefonjára telepítették, köztök magyar ellenzéki politikusokéra és kormánykritikus újságírókéra is. A gyanú szerint kormányok rendszeresen használták az izraeli kémszoftvert a politikai ellenfeleik megfigyelésére.

NYITÓKÉP: Pere Aragonès / Facebook

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek