A Pegasus-kémszoftver ügye miatt akár le is mondhat Spanyolországban a kormány

Miután kiderült, hogy több fontos katalán szeparatista politikust, köztük a jelenlegi katalán elnököt is megfigyelhették a kémszoftverrel, a katalán elnök, Pere Aragonès bejelentette: pártja nem támogatja külsőleg a kisebbségi baloldali PSOE–Podemos-kormányt. Nélkülük pedig nincs többség Madridban, hiszen Pedro Sánchez miniszterelnököt a jobboldali unionista pártok eleve hazaárulónak tartják, amiért politikai szövetséget kötött a katalánokkal. Van-e még kiút a baloldali kormánynak, vagy megoldhatatlan helyzetbe került Sánchez?

2022 áprilisában robbant a hír, miszerint a spanyol kormány a Pegasus-szoftver segítségével kémkedhetett katalánok tucatja után. A katalánok az ügyet azonnal elnevezték Catalangate-nek, és a botrány során hamar kiderült, hogy több katalán és baszk függetlenségpárti politikust is lehallgathattak, köztük Pere Aragonès katalán elnököt is.

A vádakat májusban Paz Esteban, a spanyol Nemzeti Hírszerző Központjának (CNI) akkori vezetője a parlament előtt tett vallomása során részben meg is erősítette, ez pedig kiverte a biztosítékot Katalóniában. A megfigyelés már önmagában felvetett jogállamisági kérdéseket, de a kormánynak emellett több okból is kínos:

egyrészt az utóbbi időben Barcelona és Madrid közeledni kezdett egymáshoz, másrészt pedig Aragonès pártja, a katalán szeparatista ECR kívülről támogatja Sánchez szocialista kormányát a madridi törvényhozásban,

hiszen a 349 fős spanyol törvényhozás alsóházában többek között csak az ERC-frakció 13 képviselőjével van meg együtt a többség a 153 mandátummal rendelkező PSOE–Podemos-kormánynak.

Eleve terhelt spanyol–katalán kapcsolatok

Madrid és Barcelona között régóta konfliktus van a 2017-es katalán népszavazás – madridi olvasat szerint zendülés – miatt, azonban Aragonès és Sánchez már régóta próbálja elsimítani az eleinte gazdasági, majd később politikai konflitkussá vált nézeteltérést.

A két politikus először 2018-ban próbálta normalizálni a kapcsolatot Madrid és Barcelona között, azonban az kudarcot vallott és a két kormány csak 2021 szeptemberében ült össze ismét az ún. kerekasztal-tárgyalásra.

Katalónia ugyanis Spanyolország egyik leggazdagabb régiója, azonban annak ellenére, hogy a spanyol állam része, a katalánok egy jelentős része nem teljesen vallja magát spanyolnak és a Spanyol Királyság részének.

A spanyoltól eltérő nyelvük és kultúrájuk van, és a Franco-rezsim 1975-ös bukása után autonómiát kaptak a spanyol államtól, így például lehet saját parlamentjük és végrehajtó hatalmuk, használhatják a saját nyelvüket, hozhatnak saját törvényeket, azonban azok a spanyol alkotmánnyal nem állhatnak ellentétben.

Madrid és Barcelona között leginkább a 2017-es népszavazás után váltak terheltté a kapcsolatok, ugyanis a katalánok nehezményezik, hogy a spanyol rendőrök egyszerűen szétverték a népszavazást – a spanyol hatóságok eleve úgy gondolják, hogy a népszavazás zendülés volt –, míg a spanyolok hallani sem szeretnének arról a katalán követelésről, hogy egy új – a madridi olvasat szerint az első – népszavazáson dönthessenek a katalánok a függetlenségükről.

A 2020-ban megrekedt kerekasztal-tárgyalások után először 2021. június 29-én találkozott személyesen az akkor már nem ügyvivő elnöki címet viselő katalán Aragonès és a spanyol miniszterelnök Pedro Sánchez. A céljuk az volt, hogy folytassák az egyszer már holtvágányra kerülő tárgyalásokat.

Sanchez a találkozó után akkor úgy fogalmazott,

„Spanyolország nem értelmezhető Katalónia, míg Katalónia nem értelmezhető Spanyolország nélkül. Csak az egység képes legyőzni ezt a válságot”, és itt az ideje a párbeszédnek, illetve a „katalán egyesülésnek Spanyolország többi részével”.

Aztán jött a Pegasus

Azonban az eddig elért szűk eredmények – Sánchez például a Barcelonai Operában is tartott már beszédet, emellett sikerült megállapodni, hogy a gazdasági és a politikai vitás kérdéseket külön-külön próbálják orvosolni a felek –

a katalánok által csak Catalangate-nek nevezett lehallgatási botrány miatt szertefoszlottak.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök hiába tett békeajánlatot Katalóniának a kormányát sújtó kémkedési botrányban azzal, hogy menesztette a Nemzeti Hírszerző Központjának (CNI) vezetőjét, Aragonès és az ERC szerint mindez kevés.

A katalán elnök a békejobb helyett kijelentette:

• pártja, az ERC Madridban nem hajlandó kívülről támogatni a PSOE–Podemos-kormányt. Sanchez ezzel nagyot veszíthet, hisz így nincs meg a többsége a madridi parlamentben;
• emellett a katalán parlament szeparatista pártjai hivatalos panaszt nyújtottak be az általuk Catalangate-nek, a spanyolok által Pegasus-ügynek nevezett botrány miatt.

Az eddigi információk szerint a szeparatista politikusokat két ízben figyelhették meg: 2012 és 2015, illetve 2015 és 2017 között. A megfigyeltek között ott volt maga Aragonès is, de a 2017-es népszavazás alatt katalán elnöki posztot betöltő Carles Puigdemont közeli környezetét is lehallgathatták, rajtuk kívül pedig további több tucat szeparatista politikust.

Sánchez békejobbját annak ellenére nem fogadta el Aragonès, hogy időközben kiderült:

még magát a spanyol miniszterelnöknek és védelmi miniszterének a telefonját is megtámadhatták a kémprogrammal,

igaz, a spanyol kormány és titkosszolgálatok helyett valószínűleg az ő esetükben a marokkói kormány tehetett így.

A többség megtartása érdekében Sánchez már korábban elkezdett közeledni a katalánokhoz, többek között azzal, hogy kegyelemben részesített pár függetlenségpárti katalánt.

A teljes kibékülés viszont még mindig várat magára az ügy politikai és gazdasági összetettsége miatt, illetve azért, mert a spanyol jobboldali unionista ellenzék árulással vádolta meg a spanyol miniszterelnököt,

és Sánchez pártjának, a PSOE-nek a szavazói szintén az egységes Spanyolországban hisznek.

A Sánchez-kormány még akár bele is bukhat

A kormány ezzel közel került a lemondáshoz, hiszen jelenleg két oldalról is támadják:

• egyrészt a szeparatista pártok nem hajlandóak kívülről támogatni;
• míg a katalán szeparatizmus ellen összefogó spanyol unionista jobboldal (a konzervatív Néppárt, a jobbközép Ciudadanos és a szélsőjobboldali Vox) többek között a katalánokkal való közeledés miatt bírálja a PSOE–Podemos-kormányt.

Emellett például a Vox vezetője, Santiago Abascal azzal is kritizálta Sánchezt, hogy

szerinte jogtalanul rúgta ki a spanyol titkosszolgálat vezetőjét, aki szerinte csak a munkáját végezte, amikor a szeparatista katalánok lehallgatására engedélyt adott,

miközben szerinte a valódi gond azzal van, hogy Sánchez azokat részesít kegyelemben, „akik terrorizálnak minket” – utalva arra, hogy Sánchezék még 2021 júniusában kilenc szeparatista politikusnak törölték el a hátralévő büntetését, Abascalék pártja pedig eleve az erősődő katalán szeparatizmus ellenében jött létre; a szeparatistákat a spanyol állam ellenségeinek tekintik.

A következmények már kézzelfoghatók:

a Spanyol Néppárt (PP) meg is erősödött, jelenleg fej-fej mellett halad a PSOE-vel.

A Politico által a különböző közvélemény-kutatások eredményeit átlagoló Polls of Polls diagramja szerint mind a Spanyol Néppárt (PP), mind pedig a Sánchez vezette PSOE 25 százalékponton áll.

A szocialisták támogatottsága pedig az elszálló megélhetési költségek és az infláció növekedése mellett egyértelműen az áprilisban kirobbanó Pegasus-botrány miatt csökkent.

Van-e még kiút?

A helyzet azonban talán menthetőbb, mint aminek látszik. Aragonés szerint ugyanis a baloldalnak van még némi politikai mozgástere ahhoz, hogy kivezesse magát abból a zsákutcából, amibe vezette saját magát.

A kérdés persze az, hogy milyen politikai manővert lobbiz ki a szeparataista katalán párt a támogatásért cserébe, és hogy Sánchez erre hajlandó-e.

Habár Sánchez 2021-ben határozottan kijelentette, hogy biztosan nem lesz még egy – madridi olvasat szerint első – népszavazás, Spanyolország területi integritása szent és sérthetetlen, de Aragonès már elnökké választása után közölte, katalán elnökként mi a célja: skót mintára

egy Madrid által szentesített függetlenségi népszavazás és amnesztia

azoknak, akiket elítéltek vagy el akarnak ítélni a 2017-es események miatt. Hogy a politikai túlélése miatt erre hajlandó-e a PSOE, majd csak a jövőben dől el.

A cikk készítésében közreműködött Karóczkai Balázs is.

NYITÓKÉP: Pedro Sánchez spanyol kormányfő még a 2021 decemberi EU-csúcson. FOTÓ: Európai Unió / Európai Tanács