Miután kiderült, hogy több fontos katalán szeparatista politikust, köztük a jelenlegi katalán elnököt is megfigyelhették a kémszoftverrel, a katalán elnök, Pere Aragonès bejelentette: pártja nem támogatja külsőleg a kisebbségi baloldali PSOE–Podemos-kormányt. Nélkülük pedig nincs többség Madridban, hiszen Pedro Sánchez miniszterelnököt a jobboldali unionista pártok eleve hazaárulónak tartják, amiért politikai szövetséget kötött a katalánokkal. Van-e még kiút a baloldali kormánynak, vagy megoldhatatlan helyzetbe került Sánchez?
2022 áprilisában robbant a hír, miszerint a spanyol kormány a Pegasus-szoftver segítségével kémkedhetett katalánok tucatja után. A katalánok az ügyet azonnal elnevezték Catalangate-nek, és a botrány során hamar kiderült, hogy több katalán és baszk függetlenségpárti politikust is lehallgathattak, köztük Pere Aragonès katalán elnököt is.
A vádakat májusban Paz Esteban, a spanyol Nemzeti Hírszerző Központjának (CNI) akkori vezetője a parlament előtt tett vallomása során részben meg is erősítette, ez pedig kiverte a biztosítékot Katalóniában. A megfigyelés már önmagában felvetett jogállamisági kérdéseket, de a kormánynak emellett több okból is kínos:
egyrészt az utóbbi időben Barcelona és Madrid közeledni kezdett egymáshoz, másrészt pedig Aragonès pártja, a katalán szeparatista ECR kívülről támogatja Sánchez szocialista kormányát a madridi törvényhozásban,
hiszen a 349 fős spanyol törvényhozás alsóházában többek között csak az ERC-frakció 13 képviselőjével van meg együtt a többség a 153 mandátummal rendelkező PSOE–Podemos-kormánynak.
Madrid és Barcelona között régóta konfliktus van a 2017-es katalán népszavazás – madridi olvasat szerint zendülés – miatt, azonban Aragonès és Sánchez már régóta próbálja elsimítani az eleinte gazdasági, majd később politikai konflitkussá vált nézeteltérést.
A két politikus először 2018-ban próbálta normalizálni a kapcsolatot Madrid és Barcelona között, azonban az kudarcot vallott és a két kormány csak 2021 szeptemberében ült össze ismét az ún. kerekasztal-tárgyalásra.
Katalónia ugyanis Spanyolország egyik leggazdagabb régiója, azonban annak ellenére, hogy a spanyol állam része, a katalánok egy jelentős része nem teljesen vallja magát spanyolnak és a Spanyol Királyság részének.
A spanyoltól eltérő nyelvük és kultúrájuk van, és a Franco-rezsim 1975-ös bukása után autonómiát kaptak a spanyol államtól, így például lehet saját parlamentjük és végrehajtó hatalmuk, használhatják a saját nyelvüket, hozhatnak saját törvényeket, azonban azok a spanyol alkotmánnyal nem állhatnak ellentétben.
Madrid és Barcelona között leginkább a 2017-es népszavazás után váltak terheltté a kapcsolatok, ugyanis a katalánok nehezményezik, hogy a spanyol rendőrök egyszerűen szétverték a népszavazást – a spanyol hatóságok eleve úgy gondolják, hogy a népszavazás zendülés volt –, míg a spanyolok hallani sem szeretnének arról a katalán követelésről, hogy egy új – a madridi olvasat szerint az első – népszavazáson dönthessenek a katalánok a függetlenségükről.
A 2020-ban megrekedt kerekasztal-tárgyalások után először 2021. június 29-én találkozott személyesen az akkor már nem ügyvivő elnöki címet viselő katalán Aragonès és a spanyol miniszterelnök Pedro Sánchez. A céljuk az volt, hogy folytassák az egyszer már holtvágányra kerülő tárgyalásokat.
Sanchez a találkozó után akkor úgy fogalmazott,
Azonban az eddig elért szűk eredmények – Sánchez például a Barcelonai Operában is tartott már beszédet, emellett sikerült megállapodni, hogy a gazdasági és a politikai vitás kérdéseket külön-külön próbálják orvosolni a felek –
a katalánok által csak Catalangate-nek nevezett lehallgatási botrány miatt szertefoszlottak.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök hiába tett békeajánlatot Katalóniának a kormányát sújtó kémkedési botrányban azzal, hogy menesztette a Nemzeti Hírszerző Központjának (CNI) vezetőjét, Aragonès és az ERC szerint mindez kevés.
A katalán elnök a békejobb helyett kijelentette:
Az eddigi információk szerint a szeparatista politikusokat két ízben figyelhették meg: 2012 és 2015, illetve 2015 és 2017 között. A megfigyeltek között ott volt maga Aragonès is, de a 2017-es népszavazás alatt katalán elnöki posztot betöltő Carles Puigdemont közeli környezetét is lehallgathatták, rajtuk kívül pedig további több tucat szeparatista politikust.
A katalán elnök, Pere Aragonès (balra) és a spanyol kormányfő, Pedro Sánchez (jobbra) társalog június 29-én, Barcelonában.
Fotó: Pedro Sánchez Pérez-Castejón / FacebookSánchez békejobbját annak ellenére nem fogadta el Aragonès, hogy időközben kiderült:
még magát a spanyol miniszterelnöknek és védelmi miniszterének a telefonját is megtámadhatták a kémprogrammal,
igaz, a spanyol kormány és titkosszolgálatok helyett valószínűleg az ő esetükben a marokkói kormány tehetett így.
A többség megtartása érdekében Sánchez már korábban elkezdett közeledni a katalánokhoz, többek között azzal, hogy kegyelemben részesített pár függetlenségpárti katalánt.
A teljes kibékülés viszont még mindig várat magára az ügy politikai és gazdasági összetettsége miatt, illetve azért, mert a spanyol jobboldali unionista ellenzék árulással vádolta meg a spanyol miniszterelnököt,
és Sánchez pártjának, a PSOE-nek a szavazói szintén az egységes Spanyolországban hisznek.
A kormány ezzel közel került a lemondáshoz, hiszen jelenleg két oldalról is támadják:
Emellett például a Vox vezetője, Santiago Abascal azzal is kritizálta Sánchezt, hogy
szerinte jogtalanul rúgta ki a spanyol titkosszolgálat vezetőjét, aki szerinte csak a munkáját végezte, amikor a szeparatista katalánok lehallgatására engedélyt adott,
miközben szerinte a valódi gond azzal van, hogy Sánchez azokat részesít kegyelemben, „akik terrorizálnak minket” – utalva arra, hogy Sánchezék még 2021 júniusában kilenc szeparatista politikusnak törölték el a hátralévő büntetését, Abascalék pártja pedig eleve az erősődő katalán szeparatizmus ellenében jött létre; a szeparatistákat a spanyol állam ellenségeinek tekintik.
A katalán elnök, Pere Aragonès (jobbra) személyesen fogadta pártja elnökét, a három és fél évig bebörtönzött Oriol Junquerast, mikor 2021. június 23-án szabadon engedték.
Fotó: Pere Aragonès / FacebookA következmények már kézzelfoghatók:
a Spanyol Néppárt (PP) meg is erősödött, jelenleg fej-fej mellett halad a PSOE-vel.
A Politico által a különböző közvélemény-kutatások eredményeit átlagoló Polls of Polls diagramja szerint mind a Spanyol Néppárt (PP), mind pedig a Sánchez vezette PSOE 25 százalékponton áll.
A helyzet azonban talán menthetőbb, mint aminek látszik. Aragonés szerint ugyanis a baloldalnak van még némi politikai mozgástere ahhoz, hogy kivezesse magát abból a zsákutcából, amibe vezette saját magát.
A kérdés persze az, hogy milyen politikai manővert lobbiz ki a szeparataista katalán párt a támogatásért cserébe, és hogy Sánchez erre hajlandó-e.
Habár Sánchez 2021-ben határozottan kijelentette, hogy biztosan nem lesz még egy – madridi olvasat szerint első – népszavazás, Spanyolország területi integritása szent és sérthetetlen, de Aragonès már elnökké választása után közölte, katalán elnökként mi a célja: skót mintára
egy Madrid által szentesített függetlenségi népszavazás és amnesztia
azoknak, akiket elítéltek vagy el akarnak ítélni a 2017-es események miatt. Hogy a politikai túlélése miatt erre hajlandó-e a PSOE, majd csak a jövőben dől el.
A cikk készítésében közreműködött Karóczkai Balázs is.
NYITÓKÉP: Pedro Sánchez spanyol kormányfő még a 2021 decemberi EU-csúcson. FOTÓ: Európai Unió / Európai Tanács
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.