Lehet, hogy ugyanannak tűnik tizenkét év Fidesze, de a mainak még a 2010-eshez is kevés köze van

Szerző: Fekő Ádám
2022.01.13. 07:10

Megnéztük az első kétharmad erős embereinek és kormánytagjainak a sorsát, hogy kiderüljön: a NER szinte teljes személycserén esett át.

Lehet, hogy ugyanannak tűnik tizenkét év Fidesze, de a mainak még a 2010-eshez is kevés köze van

Az ellenzék áprilisban tizenkét év után akarna kormányt váltani, és a közép-európai, valamiért mozdulatlannak tűnő időben, és persze a száraz adatok alapján nem is véletlenül beszélünk úgy, mintha tizenkét éve ugyanaz a kormány lenne.

Pedig az a helyzet, hogy a Fidesznek mostanra már nemcsak ahhoz a Fideszhez sincs gyakorlatilag semmi köze, ami a rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzék egyik fontos csapata volt, hanem

ahhoz sem, ami 2010-ben kétharmaddal végezte ki az addigra minden szinten kifulladt MSZP-SZDSZ-kormányt. 

Nyilván nem meglepő, hogy tizenkét év alatt cserélődnek emberek, de ami a Fideszt története legnagyobb, még mindenféle trükközés nélkül is kétharmadhoz vezető társaságával történt, az mindennél tisztábban üzeni: ez a párt maga Orbán Viktor, mindenki más csak b-kategóriás lehet.

A 2010-es győzelmi beszéd

Április 11-én kezdődött tulajdonképpen a NER, előtte a Fidesznek tulajdonképpen kampányolnia sem kellett, annyira elege volt az országnak.

Az Itt az idő szlogen is csak annyit üzent tulajdonképpen az akkor még kétfordulós választás előtt, hogy na végre el lehet menni leszavazni a szocikat. A győzelem után Orbán Viktor természetesen színpadra állt köszönetet mondani, mögé pedig a párt erős emberei érkeztek. Sajnos mivel fiatal és kis újság vagyunk, legális képünk nincs róla, de monjduk a Mandiner emlékezésére kattintva lehet látni a társaságot, és szerencsére videó is készült a nagy pillanatról.

Pelczné Gáll Ildikó

2006 és 2010 között országgyűlési képviselő volt, érdekes módon pont akkor került ki az első ligából, amikor kormánypárt lett a Fideszből: a hazatérő Schmitt Pált váltotta az Európai Parlamentben, amelynek 2014-ben az alelnökévé is vált. 2017-től az Európai Számvevőszék magyar tagja lett.

Szinte semmit nem hallani róla, legutóbb akkor került említésre a neve, amikor kiderült, 1300 euróért készített videót az 1956-os forradalomról.

Schmitt Pál

Az olimpiai bajnokról erősen tartja magát a vélemény, hogy eredetileg nem is a Fideszhez akart volna közeledni, de mikor kiderült, hogy Orbán Viktor különösen szereti magát sportolókkal körül venni, gyorsan beállt a párt mögé.

Orbán meg is hálálta és köztársasági elnököt csinált belőle.

A sztorinak akkor lett vége, mikor kiderült, hogy Schmitt plagizálta a szakdolgozatát. Vicces, hogy egy ilyenbe még a NER elején bele lehetett bukni, 2012-ben mondott le a hivataláról. El nem ásták, azóta is fontos vendége minden kormánypárti rendezvénynek, de politikai szerepet már nem osztanak rá, igaz, ez talán annak is köszönhető, hogy 79 éves.

Balog Zoltán

Az ózdi református lelkész 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012–2018 között pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője volt.

Ez amúgy szinte páratlanul hosszú idő úgy, hogy Orbán Viktor egyik bizalmasának számít valaki,

ráadásul különösebb személyes balhé nélkül is megúszta az éveket, ami EMMI-miniszterként nagy teljesítmény úgy, hogy az irányítása alatt szervezték át a korábbinál is diszfunkcionálisabbra a közoktatást, és kezdődött el az egyházi iskolák kiemelt szerepének felépítése.

2014-ben kijelentette, hogy Magyarországon nem történt romadeportálás, emiatt később bocsánatot kért, de hogy valami jót is mondjunk, az ő kezdeményezésére lett újra munkaszüneti nap nagypéntek.

2021-től a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke, illetve a Magyar Református Egyház Zsinata is elnökké szavazta.

Kósa Lajos

Talán az egyetlen ember a pártban, aki ki tudott esni Orbán kegyeiből úgy, hogy nem bukott el végleg:

Debrecen védőszentje még 2006 után a pártot is megreformálta volna, azóta talán már ő is megmosolyogja azokat az időket.

Kósa egészen 2014-ig Debrecen polgármestere is volt, 2015 és 2017 között a Fidesz frakcióvezetője is, majd 2017 októbere és 2018 májusa között a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszteri pozíciót töltötte be. Többször is volt a Fidesz alelnöke, legutóbb 2019-tól tölti be ezt a pozíciót.

A politikafogyasztó közeg viszont mégsem parádés parlamenti szereplése miatt emlékszik rá, hanem azért, mert ő az az ember, aki számtalanszor került vicces vagy kínos szituációkba nyilatkozatai közben: legutóbb például a Pegasus-botrányban sikerült elárulnia – mint kiderült, tévesen –, hogy a belügyminisztérium vásárolta az izraeli kémprogramot.

Fotó: Kósa Lajos / Facebook

Martonyi János

Martonyi már az első Orbán-kormány külügyminisztere is volt 1998 és 2002 között, 2010 után kapott egy második kört is. Vezetésével a magyar kormány erősen ragaszkodott az atlantista külpolitikai irányvonalhoz, és a hagyományos diplomáciában is hitt. Olyannyira, hogy szemben a tényleges utódjává vált (Navracsics Tibor csak rövid ideig vitte a külügyminiszteri posztot 2014-es távozása után) Szijjártó Péterrel szemben ő nem számított klasszikus Fidesz-celebnek sem.

Távozása után még segített a 2024-es budapesti olimpiai pályázat előkészítésében, de azóta nincs politikai munkája, az általa képviselt stílus pedig gyakorlatilag eltűnt a pártból. 2021-ben jelent meg legújabb könyve Nemzet és Európa címmel.

Semjén Zsolt

Róla speciel nem kell nagyon mit mondani, 2010-ben is ott volt, és 2022-ben is ott van a KDNP elnöke, aki emellett nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter és miniszterelnök-helyettesi feladatokat is ellát. Feladatai 2010 óta még bővültek is: 2018-ban a nemzetpolitika mellett megkapta az egyházügyet, illetve immáron a nemzetiségekért is ő felel miniszterként a kormányban.

Fotó: Semjén Zsolt / Facebook

Kövér László

Róla sem, a Parlament házelnökeként kiderült róla, hogy különösebben nem érdekli a sajtószabadság, hülyeségnek tartja fékek és ellensúlyok rendszerét, és úgy általában igyekszik úgy viselkedni, hogy a lehető legjobban idegesítsen mindenkit, aki nem a Fideszre vagy a Mi Hazánkra szavaz.

Gyürk András

A magas srác az itt látható képen. A nyilvánosságban különösebben komoly szerepe nem volt egyik Orbán-kormányban sem, jelenleg EP-képviselő,

azonban a 2004-es és 2009-es EP-választáson, illetve 2010-es és 2014-es országgyűlési választáson is ő volt a Fidesz kampányfőnöke,

2015 óta pedig a párt stratégiai igazgatója. 2004 óta EP-képviselő, 2010 és 2019 között pedig a párt európai parlamenti delegációvezetői posztját is betöltötte, amiben később Deutsch Tamás váltotta.

Gyürk András még a 2010-es évek elején

Gyürk András még a 2010-es évek elején

Fotó: Fidesz EU / Facebook

Matolcsy György

Valószínűleg ő a legfurcsább szereplője ennek a listának:

a második Orbán-kormányban három évet töltött gazdasági miniszterként, aztán az új választásnak már nem vele futottak neki,

hanem 2013-tól a Magyar Nemzeti Bank elnökeként dolgozhatott.

Továbbra is az ország egyik legbefolyásosabb személye, az utóbbi időben viszont meglepően gyakran és nyíltan kritizálja az ország gazdaságpolitikáját.

A képeken nem szereplő kormánytagok

Képről igazán nem mondhatunk el mindent, ezért érdemes ránézni a második Orbán-kormány összetételére is: közgazdasági és igazságügyi miniszterként Navracsics Tibor kezdett, ő gyakorlatilag távozott a pártelitből, bár valószínűleg 2022-ben hosszú idő után újra kap egy választókerületet. Pintér Sándor csak simán Pintér Sándor, valószínűleg évtizedek múlva is talány marad a belügyminiszter története.

Érdekes, hogy két pártonkívüli politikus is miniszrerré tudott válni 2010-ben: Réthelyi Miklós EMMI-miniszter volt 2012-ig, Fellegi Tamás pedig egy évet nemzeti fejlesztési miniszterként, majd tárca nélküliként húzott le még egyet. Előbbi visszavonult, utóbbi az üzleti életben van.

Egyetlen ciklust kapott még miniszterként Hende Csaba honvédelmi miniszterként, és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterként.

Összességében

Politikusként Orbán Viktoron kívül összesen három ember maradt velünk 2010 óta, közülük valódi jelentősége és ereje Pintér Sándornak és Kövér Lászlónak van.

Jellemző módon valamiféle tiszteletet is csak ők szoktak kapni az ellenzéktől, ami nyilván nem véletlen a következményeket ismerve: azóta már Rogán Antal úgy felel a kormány kommunikációjáért miniszterként, hogy egyáltalán nem kommunikál magától semmit; Szijjártó Péter külügyminiszterként annyira meghatározó váltást zavart le, hogy most már olykor diktátorok mellé áll Magyarország nemzetközileg; Varga Judit igazságügyi miniszterként pedig a legaktívabb szereplője a Fidesznek, csak épp az igazságügyi miniszteri munkájáról nem beszél még akkor sem, ha az egyik bizalmasa után korrupciógyanúval mozognak.

A veteránok: Semjén Zsolt és Kövér László

A veteránok: Semjén Zsolt és Kövér László

Fotó: Semjén Zsolt / Facebook

Persze nem csak ifjú titánok érkeztek, hanem ott van Kásler Miklós is, aki az egészségügy irányítójaként a koronavírus-járvány közepén Mátyás király csontjainak kiásatásával foglalkozott főleg.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor tart évértékelő beszédet 2014-ben. FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek