2050-ig titkosították, hogy mi hangzott el a Pegasusról a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén

Hiába kérdezhettek a bizottság ellenzéki tagjai a belügyminisztertől és az igazságügyi államtitkártól, nem mondhatják el, milyen válaszokat kaptak, a fideszes tagok pedig elkaszálták, hogy egy külön albizottság vizsgálja ki az ügyet.

Hétfőn újra összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amit Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke és két ellenzéki tagja, az LMP-s Ungár Péter (az Azonnali többségi tulajdonosa) és az MSZP-s Molnár Zsolt kezdeményeztek, a téma pedig a júliusban kirobbant Pegasus-botrány volt.

Ebben az ügyben már ülésezett a bizottság még július végén, azt azonban a fideszes tagok bojkottálták, így a bizottság határoztaképtelen volt; hiába jelent meg rajta Pintér Sándor belügyminiszter is, nem tudtak tőle kérdezni.

Ezúttal azonban a Fidesz-KDNP négy képviselője is megjelent az ülésen, így a bizottság határozatképes volt.

Pintér Sándor belügyminiszter is ismét eljött, illetve jelen volt még Völner Pál igazságügyi államtitkár is, a bizottság ellenzéki tagja tőlük tudtak kérdezni.

Arról azonban, hogy milyen válaszokat kaptak, nem beszélhetnek – mondta el Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón, amit Molnár Zsolttal és Ungár Péterrel közösen tartott –

mert az ülés jegyzőkönyének a Pegasust tárgyaló napirendi pontja a minisztérium kérésére 2050-ig tartó szigorú minősítést kapott, vagyis addig titkosították az ott elhangzottakat.

Mivel ezekről nem beszélhetnek, így Stummer a sajtótájékoztatón azt ismertette, hogy mi nem hangzott el, milyen kérdésekre nem kaptak választ:

• nem derült ki, volt-e az utóbbi években „ilyen jellegű beszerzés”, vagyis hogy vásárolt-e a kormány Pegasust;
• nem kaptak sem Pintér Sándortól, sem Völner Páltól egyértelmű cáfolatot arra vonatkozóan, hogy megfigyelt-e a kormány politikusokat és újságírókat.

Mint Stummer elmondta, a bizottság ellenzéki tagjai egy ténymegállapító albizottság felállítását kezdeményezték, ami betekintést kaphatott volna a titkosszolgálok nyilvántartásában lévő, az üggyel kapcsolatos iratokba, illetve meghallgathatta volna a titkosszolgálatok munkatársait, akiknek kötelező lett volna válaszolniuk a kérdésekre.

Ennek az albizottságnak a felállítását azonban a fideszes többség leszavazta.

„Nem kaptunk érdemi válaszokat, amiket meg kaptunk, azok érdemben nem ellenőrizhetőek” – fogalmazott az MSZP-s Molnár Zsolt. Az ügy végére szerinte két dolog tehetne pontot, vagy a Stummer által említett ténymegállapító vizsgálat, ami a fideszes tagok leszavaztak, vagy a 2022-es kormányváltás. Molnár csak egy dolgot állíthat biztosan, hogy „titkolnak és ködösítenek”.

Az ülésről Ungár Péter sem mondhatott többet, tömören csak arra emlékeztetett, hogy a kormánypártok képviselői a sajtóban arra szoktak hivatkozni, hogy vannak olyan esetek, amikor a nemzet érdeke megkívánja, hogy a titkosszolgálatok megfigyeljenek embereket, és Ungárnak az a kérdése, hogy mennyi esetben heylettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével.

Az LMP-s képviselő szerint a legfontosabb kérdés nem az, hogy hogyan történt a kémszoftver beszerzése, és hogyan engedélyezték a használatát, hanem az, hogy annak az volt-e az alapja, hogy egy idegen titkosszolgálat érzékeny adatokat próbált-e szerezni – ez ellen Ungár szerint is indokolt lehet titkosszolgálati eszközökkel fellépni –, vagy az, hogy a megfigyelt személyek Orbán Viktor köre számára kellemetlen dolgokat tettek – ez esetben viszont Ungár szerint megindokolhatatlan az ő megfigyelésük.

A Pegasus-botrány – amivel az Azonnali is részeletesen fogalkozott – júliusban robbant ki, amikor oknyomzó újságírók nemzetközi együttműködésének köszönhetően kiderült, hogy a magyar kormány is vásárolt egy izraeli technológiai cég kémszoftveréből, és annak magyar célpontjai között újságírók, politikusok, üzletemberek és civilek is lehettek.

Az ülés utáni sajtótájékoztatót itt lehet teljes egészében megnézni:

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs. KÉPEK: Petróczi Rafael / Azonnali, MZS / FB, UP / FB