Kilenc közéleti pofára esés, ami emlékezetessé teszi 2021-et

Szerző: Renczes Ágoston
2021.12.27. 19:00

Ha a közéletet szórakozásként fogjuk fel, a legszebb pillanatokat kétségkívül a közéleti szereplők látványos pofára esései szolgáltatják. 2021 emlékezetes pillanatai között vannak nagyon vicces, de jelentéktelen taknyolások, és vannak olyanok is, amik politikusok pályáját siklatták ki.

Kilenc közéleti pofára esés, ami emlékezetessé teszi 2021-et

9. A Fidelitas és a méhlegelő

A Földet fenyegető ökológiai katasztrófa egyik tünete a méhek pusztulása: méhek nélkül nem termőképesek azok a növények, amik az állatok és az ember táplálékának a nagy részét alkotják. A méhek fennmaradásáért a városok – gesztusértékűen, inkább csak szemléletet formálva – úgy próbálnak tenni, hogy táplálékot biztosítanak a számukra: kisebb zöldfelületeken a gyakori kaszálás helyett hagyják, hogy megnőjenek a vadvirágok.

A Magyarországot sújtó közéleti katasztrófa egyik tünete a Fidelitas: a Fidesznek az ellenzéki vezetésű fővárost a „van sapka, nincs sapka” elve alapján támadó ifjúsági szervezetének tagjai

motoros fűkaszával tarolták le az egyik méhlegelőt, ami szerintük mindössze gaz volt,

és ez pártállástól függetlenül kétségbeesett hátrahőkölésre késztetett minden jóérzésű embert.

A méhlegelők körüli vita egyébként nem nélkülözött minden alapot. Méhlegelő kialakítása ugyanis nem pofonegyszerű, magától egyáltalán nem biztos, hogy kialakul a sokféle vadvirágból álló kívánt rét, és nem valami invazív gyom lesz rajta a domináns. Ráadásul a főváros a forráselvonások miatt nyáron el is maradt a kaszálással azokon a területeken is, amiket egyébként le kellett volna kaszálni.

Erre mondták a fidelitasosok, hogy a főváros méhlegelőnek nevezi az el nem végzett munkát,

majd fűkaszát ragadva előadták az ostoba arrogancia mintapéldáját.

Büszkék az elvégzett munkára.

Büszkék az elvégzett munkára.

Fotó: Fidelitas / Facebook

8. Elhasal az előválasztás informatikai rendszere

Semmi sem lesz egyből tökéletes, így önmagában talán nem is kellene pofára esésnek nevezni, hogy az ellenzéki előválasztás első napján összeomlott az online szavazást biztosító informatikai rendszer, ráadásul maga az előválasztás nagy siker volt, rengetegen vettek részt rajta.

Ami miatt mégis rákerült erre a listára, az az, hogy az előválasztási bizottság pont ugyanazt az érvelést vette elő, amivel a kormány jött többször is, amikor összeomlottak a koronavírussal kapcsolatos oldalak,

tudniillik hogy terheléses támadás érte az adott oldalt.

Ami még lehet igaz is az előválasztás informatikai rendszerét illetően, sőt a terheléses támadás olyan dolog, amivel eleve számolni kell és készülni rá, tehát a jobbik esetben ez nem történt meg – bár ekkor is a fejlesztők hibája, ha túlterheléses támadás leállítja az egész rendszert –, a rosszabbikban pedig egyszerűen arról van szó, hogy akkora volt az érdeklődés az előválasztás iránt annyiran szerettek volna szavazni, hogy ezt nem bírta az oldal, pedig erre még inkább számítani kellett volna.

A bénázás beismerése és az elnézés kérése helyett néhány üdítő kivételtől eltekintve az ellenzéki pártok vezető politikusaitól jött a „terheléses támadás”- meg a „nem kellene finnyáskodni”-duma.

Az viszont dícséretes, hogy a rendszer leállása miatt két nappal meghosszabbították az előválasztást, és a kezdeti összeomlás után a rendszert is addig hegesztették folyamatosan, hogy egyre többen tudtak online szavazni.

Nagy volt az érdeklődés az ellenzéki előválasztás iránt.

Nagy volt az érdeklődés az ellenzéki előválasztás iránt.

Fotó: Előválasztás 2021 / Facebook

7. Kósa Lajos és a Pegasus

Kósa Lajos a közéleti pofáraeséseket legmegbízhatóbban hozó csúcspolitikusok közé tartozik. 2021 legsúlyosabb fideszes botrányán, a Pegasus-ügyön – a kormány egy izraeli kémszoftverrel figyelhetett meg ellenzéki politikusokat, kormánykritikus újságírókat és civileket – csavart egyet:

Kósa ugyanis újságíróknak elkotyogta, hogy a Pegasust a belügyminisztérium vásárolta.

Ez azonban minősített adat, vagyis a Fidesz egyik alelnöke bűncselekményt követett volna el – ha az állítása igaz lett volna. Az ügyben feljelentés is született, amit az ügyészség arra hivatkozva utasított el, hogy

mivel Kósa állítása nem fedi a valóságot – vagyis a belügy nem vásárolt Pegasust –, így az nem is lehet minősített adattal való visszaélés.

Vagyis Kósa egyszerűen mellébeszélt, és az ő esetében általában, illetve a konkrét ügy körülményeit tekintve is nagy bizonyossággal állítható, hogy nem a politikusoknál gyakori profi bullshitelés félrecsúszásáról van szó, hanem arról, hogy

Kósa véletlenül mondott el átala igaznak hitt baromságot.

Hogy a Pegasust nem a belügy vette, az Vadai Ágnes DK-s képviselő is igazolta, aki Kósa nyilatkozata után azt mondta, a honvédelmi bizottság – aminek Vadai az alelnöke – ülésén nem az hangzott el, hogy a belügy vette volna a szoftvert. Hogy mi hangzott el, azt a képviselő nem árulhatta el, mert a bizottságon a témában elhangzottakat 2050-ig titkosították.

6. Az ifjú kereszténydemokraták és Jakab Péter

A központilag meghatározott üzenetek ismételgetéséhez nem kell sem előrelátás, sem kreativitás, ezek hiányában viszont garantált a pofára esés, ha valaki önálló akcióval próbálkozik, így nem csoda, hogy a Fidelitas mellett a IKSZ, azaz az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is szerepel ezen a listán.

Az ifjú kereszténydemokraták ugyanis valami miatt azt gondolták, szembesítő csapást mérhetnek Jakab Péterre, ha nyilvánosan megajándékozzák az identitásává vált parizerrel és száraztésztával.

Jakab politikai teljesítményéről lehet bármit gondolni, de az vitathatalan, hogy lendületesen tud beszélni.

A IKSZ-es kölyköket egy perc alatt olyan kínos helyzetbe hozta a fideszes korrupció és urizálás parizerrel való szembeállításával,

hogy azóta talán az Orbán Viktor-posztert is levették az ágyuk fölül.

5. Merkely professzor, a negyedik hullám és a Janssen

A lassan két éve velünk lévő koronavírus-járványnak nem látszik a vége: épp a negyedik hullámnál járunk, és egész gyűjteményt állíthatnánk össze – sőt ami azt illeti, már állítottunk is össze ilyet korábban – olyan szakértői nyilatkozatokból, amik nem jöttek be, némileg megingatva a szakértők iránti bizalmat és erősítve a járvánnyal, illetve a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos szkepticizmust.

A járványkezelés egyik arca, sőt plakátfiúja Merkely Béla professzor lett. Tavasszal a harmadik járványhullám átvészelése és az oltáskampány felpörgése egészen optimista nyilatkozatra késztette a Semmelweis Egyetem rektorát:

azt mondta, sem nyáron, sem szeptemberben nem lesz negyedik járványhullám Magyarországon,

mert az átoltottság és az átfertőzöttség együtt olyan magas, hogy nem tud egy új mutáció sem újabb járványt okozni nálunk.

Ehhez képest itt a negyedik hullám – bár ez a hétköznapi életet Magyarországon annyiban befolyásolja, hogy újra maszkot kell viselni a boltokban meg a tömegközlekedési eszközökön, esetleg védettségi igazolvánnyal lehet csak eseményekre bemenni, illetve megint többen kerülnek kórházba és sajnos halnak is meg. (És természetesen arról is lehetne vitatkozni, hogy nem volt-e tényleg igaza Merkelynek, és tulajdonképpen ami történik, azt csak azért hívjuk járványhullámnak, mert így döntöttek azok, akik a járványügyi intézkedéseket alkotják.)

De Merkely pofesszornak volt egy másik emlékezetes produkciója ezenkívül: miközben az itthon érvényes ajánlás szerint az adenovírus-alapú Szputnyikra harmadik oltásnak nem adnak adenovírus-alapú Janssent, addig

Merkely simán elmondta egy tévéműsorban, hogy ő két Szputnyik után Janssent kért és kapott.

Ebből kisebb botrány keveredett, hiszen az EMA által még mindig nem jóváhagyott Szputnyikkal oltottak általában pont azért szerettek volna Janssent kapni, mert az utóbbi egydózisos lévén Nyugat-Európában is teljesértékű oltásnak számít, és megoldaná az orosz vakcinával oltottak utazási kellemetlenségeit.

A gyanú szerint Merkely is pont azért kapott Janssent, hogy vidámabban utazgathasson, a Semmelweis Egyetem indoklása szerint azonban a professzor Szputnyikra kapott Janssenje megfelel az újabb klinikai vizsgálatokon és eredményeken alapuló nemzetközi ajánlásoknak.

Akkor viszont az nem világos, hogy itthon miért nem igazították az ajánlásokat ezekhez az eredményekhez.

Merkely Béla professzor, az oltáskampány egyik arca.

Merkely Béla professzor, az oltáskampány egyik arca.

Fotó: Semmelweis Alumni / Facebook

4. Tóth Csaba visszalép Zuglóban, de Hadházy Ákos így is rommá veri

Az ellenzéki összefogást sokan összekapcsolták az ellenzék megtisztításának igényével is, ennek volt ez egyik legkeményebb cáfolata, hogy Zuglóban a szocialisták ottani erős embere,

a terhelt múltúnak tartott Tóth Csaba országgyűlési képviselő mögé állt be a Momentumon kívül az összes párt.

Ellene Hadházy Ákost, a korrupciós ügyek leleplezésére szakosodott, egyébként szekszárdi független parlamenti képviselőt indította a Momentum és a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom, illetve az előválasztáson egyedüliként élvezhette az MKKP és a CivilZugló Egyesület tmogatását is.

Bár voltak érvek amellett, hogy miért nincs esélye Hadházynak a szocialista fellegvárban a szocialista jelölt ellen, valószínűleg a felmérések is az ő győzelmét mutatták. Tóth mögül nem sokkal az előválasztás előtt a sajátján kívül kifarolt mögüle a többi addig őt támogató párt, majd Tóth vissza is lépett az előválasztáson való indulástól.

A neve azonban így is szerepelt a szavazólapon, volt is bő két és félezer ember, aki őt karikázta,

Hadházy Ákosra viszont több mint 11 ezren szavaztak

– ami előválasztási rekord, semelyik másik képviselőjelölt nem kapott ennyi szavazatot az előválasztáson –, így Hadházy valószínűleg akkor is rommá veri Tóth Csabát, ha az elindul az előválasztáson.

Amikor Tóth Csaba még készült az előválasztásra.

Amikor Tóth Csaba még készült az előválasztásra.

Fotó: Tóth Csaba, Zugló országgyűlési képviselője / Facebook

3. Rákay Philip a gyerekét hordozó Fekete-Győr Andráson poénkodik

Az év egyik legcsodálatosabb pofára esését Rákay Philip kormányközeli influenszer adta elő decemberben, amikor megosztotta Fekete-Győr András egyik Facebookre feltöltött képét, amin ő a kendővel rákötött gyerekével látható.

Rákay Fekete-Győr képéhez azt a kommentárt fűzte, hogy „Szép új világ”, valamit egy sírva nevetős emojit is mellérakott.

2021-ben nagyjából alapnak számít, hogy a gyereknek, az apának és az anyának is mennyire fontos, hogy az apa is a lehető legközelebb legyen a gyerekhez, és ennek a kendőben vagy hordozóban hordozás is magától értetődő része.

Így aztán Rákay Philip kommentelőinek elvetemültebb részén kívül megintcsak pártállástól függetlenül mindenki felháborodott, vagy minimum értetlenkedett azon,

hogy hogy képes az egyébként a családpolitikát annyira fontosnak tartó kormány egyik megmondóembere bármi rosszat belelátni egy, a gyerekét kendővel hordozó apa képébe.

A felháborodás miatt a posztot Rákay végül törölte, majd körülményes magyarázkodásba kezdett,

még Bolgár György klubrádiós műsorába is betelefonált,

hogy kifejtse, a posztja hányféle értelmezési lehetőséget kínál azt leszámítva, hogy azért sajnálta volna le Fekete-Győrt, mert a Momentum egykori elnöke kendőben hordozza gyerekét.

Rákayra a végső csapást Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter mérte,

aki szintén megosztott a Facebookon egy régi képet, amin a férje látszik, ahogy a gyereküket hordozza. Az azóta a Fidesz-KDNP államfőjelöltjévé előlépett politikus reakcióját Rákay nyugodtan tekintheti a legmagasabb helyről érkezett iránymutatásnak.

2. Fekete-Győr András Partizán-interjúja

A Momentum korábbi elnökének rossz előválasztási szereplését – és végső soron a pártelnökként való megbukását – előrevetítette a Partizánnak adott legendássá vált interjúja.

Az interjúban Fekete-Győr olyannyira nem keltette egy meggyőző miniszterelnök-jelölt benyomását, hogy

egy csomó kérdésre nemcsak épkézláb választ nem tudott adni, de még magabiztosan bullshitelni sem tudott róluk.

Fekete-Győr összességében felkészületlennek és tapasztalatlannak tűnt az interjú során, amire a kormányközeli média hatalmas megelégedéssel csapott le és cincálta szét a Momentum elnökét, például úgy, hogy az egyik kormányközeli oldal összevágta a legfélszegebb pillanatait:

Bár Fekete-Győr később azzal védekezett,

hogy az egyórás vágott verzió lényegesen rosszabb színben tünteti őt fel, mint ahogy egyébként a négyórás interjú alatt teljesített,

a rosszul sikerült Partizánban-interjú jelentősen hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Momentum elnöke végül a miniszterelnök-jelölti előválasztáson is nagyon gyengén szerepeljen, majd a pártelnöki pozícióért maga ellen kiírt bizalmi szavazást is elveszítetse.

Fekete-Győr politikai pályafutásának azonban messze nincs vége: a 2022-es választáson az ellenzéki együttműködés közös pártlistáján az első momentumos név az övé lesz, és a választás után ő lehet majd a Momentum parlamenti frakciójának vezetője.

1. Völner Pál belebukik a kenőpénzekbe

Egészen ritka és különleges alkalom, hogy egy fideszes csúcspolitikus ellen eljárás induljon – eleve alig van rá példa 2010 óta.

Azonban ez jött össze idén Völner Pál országgyűlési képviselőnek, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárnak, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettesének,

akinek a Fidesz által a főügyészség élére betonozott Polt Péter főügyész kezdeményezte a mentelmi joga felfüggesztését, a politikus ezután le is mondott az államtitkári posztról.

Völner ugyanis a gyanú szerint rendszeresen kapott 2-5 milliós kenőpénzt azért, hogy a végrehajtói kar elnökének konkrét ügyeket – valószínűleg végrehajtói kinevezéseket – intézzen el.

Az államtitkár pofára esése a pozíciója miatt – mégiscsak egy miniszter helyetteséről van szó – elképesztően látványos, ráadásul ő maga a parlamentben rendszeresen fel is szólalt a korrupció ellen. Az ügynek külön bájat ad az, hogy szakértők szerint Völner a korrupció rendkívül primitív és pitiáner módját űzhette: nyíltan mehetett a készpénzezés.

Varga Judit miniszter és egykori helyettese, Völner Pál egykori államtitkár.

Varga Judit miniszter és egykori helyettese, Völner Pál egykori államtitkár.

Fotó: Varga Judit / Facebook

Völner bukásához több akár a kremlinológia kategóriájába tartozó körülmény szerencsétlen együttállása kellett: Hadházy Ákos szerint minisztériumi cicaharc állhat az ügy mögött – Völner megígért valamit egy Fidesz-közeli valakinek, amit aztán egy másik, a Fideszhez mégközelebbi valakinek intézett el –, a HVG úgy tudja, egy nagyon sok embert érintő megfigyelés során került Völner a képbe gyakorlatilag véletlenül; az ügyét a Fidesznél szerették volna minél tovább, lehetőleg a választás utánig titkolni, viszont amikor elkezdtek kiszivárogni részletek,

a Fidesz előre menekült és elengedte Völner kezét.

És bármennyire is kínos a Fidesz számára az ügy, két dologra mégiscsak jó lehet: egyrészt Völnert fel lehet mutatni annak újabb bizonyítékaként, hogy igenis csúcspolitikus ellen is indulhat eljárás, ha az disznóságokat csinál – méghogy nincs jogállam! –, másrészt a párt a sajátjainak is üzen:

bárkire adható kilövési engedély, ha nem viseli magát rendesen.

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs. KÉPEK: kormany.hu, TCS / FB, RP / FB, FGYA / FB

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek