Hét idézet a hazai járványszakértőktől, amik igencsak rosszul öregedtek

2021.03.11. 08:10

Az eleve be sem következő koronavírus-járványra csak májusra lesz vakcina, noha már tavaly nyáron véget ért, és ha lazítunk, nyakunkon a harmadik hullám. Nehéz eligazodni a médiában feltűnő szakértők gyakran egymásnak is ellentmondó nyilatkozatain, a járvány miatti hazai lezárások első évfordulóján el is mondjuk, miért!

Hét idézet a hazai járványszakértőktől, amik igencsak rosszul öregedtek

1. Nem lesz semmilyen világjárvány

„A tudósok se tudják, hogy honnan szedi ezt [Bill Gates]. Semmi nem utal arra, hogy megváltozna egy olyan vírus, ami esetleg ilyen mértékű világjárványt okozna. Bill Gates üzletember, aki valószínűleg pénzt fektetett abba, hogy ilyen kutatásokat folytassanak. (...) Gondoljuk végig, hogy milyen vírus lehet az, ami emberek tízmillióinak okozhatja a halálát. Ilyen egyetlen van, az influenza. Az influenzavírust lehetne úgy megváltoztatni, hogy olyan agresszív legyen – mint például a madárinfluenza –, (...) hogy terjedjen emberek között és hozzon létre egy ilyen világméretű járványt.” (Szlávik János, ATV, 2017. február 21.)

A legütősebb mondat alighanem a tavaly karácsonykor még Kevin szerepét is elvállaló, magát celebstátuszba fellövő Szlávik Jánostól származik egy olyan évből, amikor az, amit egy éve minden nap átélünk, egy gyengébb blockbuster alapanyaga lehetett csak volna. A kontextus az, hogy a Microsoft-alapítóként szerzett vagyonát egy feleségével közös alapítvány élén már hosszú évek óta különböző jótékonysági projektekbe, többek közt vakcinafejlesztésbe fektető Bill Gates még 2017-ben arról tartott előadást egy konferencián, hogy szerinte az elkövetkezendő 10-15 évben az emberiség előtt az egyik legnagyobb feladat az lesz, hogy felkészüljön egy új járványra, ami emberek millióinak okozhatja később a halálát. 

Gates ezt részben azzal magyarázta, hogy az emberiség nem tartja tiszteletben a környezetet, nagyon sok területet vesz el az állatok elől, ezért könnyen alakulhat ki egy olyan vírus, ami állatról emberre fog terjedni, de nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy bioterroristák fognak előállítani egy új vírust, aminek az alapját a himlővírus vagy egy rendkívül fertőző és halálos influenzavírus adhatja majd.

Szlávik Jánost ezért meghívták az ATV Startba, hogy fejtse már ki, mennyire kell ettől tartani. Szlávik arról beszélt, hogy még a tudósok sem tudják, hogy miért gondolja Bill Gates azt, amit, és egyelőre semmi okunk arra, hogy aggódjunk egy ilyen járvány miatt, mivel nem könnyű ilyen vírusokat létrehozni. A gondolatmenete már csak azért sem öregedett túl szépen, mert a nemzetközi sajtóban Bill Gates azóta is egyfajta orákulumként jelenik meg, ami a járvány és az emberiség jövőjét illeti.

2. A koronavírus mutációja nem feltétlenül rossz dolog, sőt!

„A mutációk azonban lehetővé tesznek egy a fertőzés kimenetele szempontjából fontos folyamatot, nevezetesen azt, hogy a terjedés során csökken a virulenciájuk. A SARS-Cov-2 vírus mutációs rátája viszonylag alacsony, aminek az lehet az oka, hogy ezeknek a vírusoknak van hibajavító apparátusuk. Ez akár jó hír is lehet, mert talán nem alakulnak ki új szerotípusok, amelyek ellen nem véd a megszerzett immunitás, viszont a virulencia-csökkenéshez elegendő az alacsonyabb mutációs ráta is: könnyebb egy struktúrát szétrombolni, mint egy újat felépíteni.” (Boldogkői Zsolt, 2020. április 7.)

Miközben a világ versenyt fut az idővel, hogy hamarabb oltsák be az embereket, mint azok megfertőződnének, egy új frontvonal is kialakult a koronavírus kapcsán: mégpedig a vírus mutációi. A brit mutáció kapcsán sokan úgy vélik, hogy az jóval fertőzőbb, mint az eredeti vuhani vírus, és sokan a koronavírus brit mutációját okolják a romló cseh és szlovák járványhelyzetért, ami miatt az ottani kórházak túltelítődtek, és sok esetben már külföldön ápolják a brit mutációtól megbetegedő embereket.

Ezenkívül az is nagy kérdés, hogy a vírus mutációi ellen mennyire védenek a jelenlegi vakcinák: az Európai Parlament részben emiatt is tartott meghallgatást a vakcinagyártó cégek vezetőivel, ahol elmondták, hogy az ő vakcináik védettséget nyújtanak a mutációkkal szemben is, azonban ezek kapcsán a sikerességet már nem abban mérik, hogy az ember megbetegszik-e, hanem hogy elkerüli-e a kórházba kerülést és a halált. Boldogkői Zsolt még 2020 áprilisában nyilatkozta azt, hogy nem feltétlenül rossz dolog, ha megjelennek a vírus mutációi, azonban azt talán ő sem gondolta, hogy a brit és a dél-afrikai mutációk még azokat is megfertőzhetik, akik már átestek az eredeti, vuhani koronavíruson.

3. Nem kell a maszk

„Szeretném, ha tisztán látnánk, elég nagy a káosz a sajtóban is a maszkokkal kapcsolatban. Szeretném leszögezni, hogy az egészségügyi dolgozók azok, akiknek feltétlenül kell maszkot kell viselni. (...) A másik, ha a beteg viseli a szájmaszkot – ez egy egyszerű szájmaszk vagy sebészeti maszk –, hiszen a betegség továbbadása cseppfertőzéssel történik. (...) Ha valakinek biztonságérzetet nyújt a kereskedelemben kapható maszk bármelyike, az egyszerű szájmaszk, használja, de ez önmagában nem elégséges. Az utca emberének a maszkviselése nem fogja megállítani a járvány terjedését.” (Müller Cecília, 2020. március 26.)

Ugyan a listából kicsit kilóg Müller Cecília, hiszen az országos tisztifőorvos nemcsak a kínai koronavírusról vagy a járványról nyilatkozik a sajtó megkeresésére, hanem a Pintér Sándor vezette operatív törzs tagjaként ajánlásokat is fogalmaz meg a kormány számára arról, miként kellene védekezni a járvány ellen, és naponta tart egy valamiért sajtótájékoztatónak nevezett. félórás-órás előadást, ahova az előre beküldött kérdések közül választanak ki párat, amire néha szándékosan félreértelmezve adnak választ.

A maszkok körüli kommunikációs kavarás mindenesetre sokáig beleégett az ország retinájába. Még az első hullám idején, amikor világszerte hiánycikké váltak a különböző sebészi-, illetve ennél magasabbfokú védelmet nyújtó FFP2, illetve FFP3-as maszkok, a világon az összes politikus, illetve járványkezelésért felelős szakember azt mondta, hogy a maszkok aztán nem kellenek. Azóta ezen a megállapításon folyamatosan változtattak, igaz, nem csak itthon, hanem az egész világon: mára alap lett, hogy mindenki takarja el az arcát maszkkal, kendővel vagy akár sállal még kültéren is, sőt, a második hullám idején már az FFP2-maszkok is kötelezőek lettek pár országban.

Egyes szakemberek szerint ez az ambivalens információközlés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy világszerte sok maszk-, illetve járványellenes összeesküvés-elmélet kezdett el terjedni, míg az Egyesült Államokban sokáig maszkellenes tüntetéseket tartottak országszerte. Igaz, ott mostanra lassan eléri a huszat is azon államok száma, amelyekben nem kötelező a kültéri maszkviselés.

4. Mikor lesz már végre vége?

„Nyárra várhatóan vége lesz a koronavírus-járványnak, de addig a százezret is elérheti a fertőzöttek száma. Azért érhet véget a járvány, mert a koronavírusok nem szeretik a nyarat, a SARS-járvány is akkor ért véget. Jelenleg csökken a fertőzöttek száma, ami részben annak köszönhető, hogy az országok nagy erőfeszítéseket tesznek a behurcolás és az esetleges behurcolás utáni fertőzések elkerüléséért.” (Szlávik János, M1, 2020. február 13.)

A „most le kell zárnunk, hogy a karácsonyt együtt tölthessük”, illetve a „most szigorítani kell, hogy húsvétra nyithassunk” jellegű, az embereket gyereknek néző, bennük hamis reményeket elültető mondatok előfutára volt a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosának megszólalása még jóval azelőtt, hogy egyáltalán lett volna hivatalos koronavírusos betege Magyarországnak. A járványnak nyárra pár hónapra egyébként valóban vége lett, a tavaly tavaszi első hullámban itthon inkább kórházi fertőzés csak a koronavírus.

Csakhogy közben a világon több mint 118 millióan kapták már el a vírust, amiből közel 94 millióan fel is gyógyultak, viszont 2,6 millió ember életét vesztette. Az alacsonyabb nyári esetszám után a járvány Magyarországon augusztus végén, illetve szeptember elején ismét felfutásnak indult, ami Magyarországon karácsony környékén érte el a csúcspontját, majd közel másfél hónapos csökkenés után pár hete az esetszámok ismét növekedésnek indultak, lassan behozva a decemberi csúcsot. De nem csak Magyarországon, Európában szinte mindenhol. És hogy mikor lesz már végre vége? Amikor kialakul a nyájimmunitás. Az Európai Bizottság ezt idén nyárra teszi.

5. Ne lazítsunk, mert jön a harmadik hullám

„A hullámok kialakulása a meghozott intézkedésektől függ. Ha lazítunk, akkor lesz harmadik hullám.” (Falus Ferenc, Blikk, 2021. janur 3.)

Hiába követelte január végén a lazítást hangosan a Mi Hazánk, az MSZP-s Ujhelyi István és némileg enyhébben a Momentum is, nem volt semmiféle lazítás az intézkedéseken, a hirtelen rendkívül óvatossá vált, útközben a nyitásról nemzeti konzultációt hirdető kormány tehát hallgatott mind a járványpornót nyomató sajtóra, mind Falus Ferencre. Harmadik hullám aztán valamiért mégis lett, nem is akármilyen: a napi új megbetegedések száma már előzi a tavaly december eleji számokat. Rejtélyes módon sokak következtetése ebből az, hogy még szigorúbb, még keményebb lezárások kellenek, ahelyett hogy valamiféle B-terven gondolkodnának.

6. A virológusok véleménye

„Ez a virológusok véleménye: a járvány addig nem fejeződik be, amíg a lakosság kétharmada át nem fertőződik.” (Falus Ferenc a Klubrádióban, 2020. március 11.)

Amiről Falus Ferenc volt tisztifőorvos beszélt, azt úgy hívják: nyájimmunitás. Ezt vagy úgy lehet elérni, ha kritikus mennyiségű embert (eleinte 60 százalékról volt szó, de egyes virológusok rendre feljebbtornásszák ezt a számot) oltunk be a vírus ellen, vagy úgy, hogy hagyjuk átfertőződni a társadalmat – miután a második módszer taccsra teszi az eleve nem túl jó passzban lévő egészségügyet, ezért csak az első jöhet szóba. Akinek fontos, hogy visszatérjünk a normalitásba, annak a napi járványadatok helyett arra kellene koncentrálnia, hogy pontos képet kapjunk arról, hogy mennyi van még hátra a Nagy Célhoz, azaz a nyájimmunitás eléréséhez, azaz nagyjából hány ember esett eddig át a fertőzésen (Merkely Béla SOTE-rektor ezek számát 4 millióra teszi, Horvátországban az ottani operatív törzs szerint 25 százalék esett eddig át a víruson, az USA-ban még optimistábbak) és mennyi lett eddig beoltva. Utóbbiban Magyarország egész jól áll mostanában.

Ám egy ideje a nyájimmunitás kapcsán egyre kevésbé esik szó azokról, akik átestek a fertőzésen, egyre inkább csak azokról beszélnek, akik már kaptak valamelyik oltásból, holott az USA-ban már egy olyan covidtesztet is kifejlesztettek, ami éppen a hosszan tartó immunitást mutatja ki. A WHO ráadásul a covidról szóló tájékoztató honlapján úgy írta a nyájimmunitás definícióját, hogy jelzi: azt a kínai koronavírusnál nem a lakosság átfertőződésével, hanem oltással kell elérni, és a sajtóban nyilatkozó virológusok véleménye is a mindenféle oltások propagálása lett. Ist Schweden Ihnen unbekannt? Mindenesetre akit érdekel, mekkora mértékű átoltottság milyen forgatókönyveket eredményez, annak itt egy nagyon érdekes cikk erről.

7. 2021 májusa előtt nem lesz hatékony oltóanyag

„Lehet, hogy előbb lesz hatásos antivirális gyógyszer, mint bizonyítottan hatékony vakcina. Mindkét területen komoly kutatások zajlanak, hisz 48 vakcina tekintetében zajlik klinikai fejlesztés, de több antivirális gyógyszer is komoly fejlesztési stádiumban van. (...) A jelenleg a legígéretesebb vakcinafejlesztés esetében is inkább hónapok kellenek, míg megbízható, többszörösen ellenőrzött és hatékony oltóanyag áll az emberiség rendelkezésére.” (Lisziewicz Julianna, 2020. november 13., Spirit FM)

 

Lisziewicz Julianna nemzetközi hírű immunológus a Spirit FM egyik műsorában beszélt erről novemberben, rá egy hónapra pedig a világon először el is kezdték az oltáskampányt az Egyesült Királyságban, illetve az Egyesült Államokban a Pfizer-BioNTech mRNS-alapú vakcinájával, míg az Európai Unióban december 27-én kezdtek neki az oltáskampánynak. Mentségére szóljon: akkor még Orbán Viktor is azt nyilatkozta le, hogy a vakcinák tömeges szállítása áprilisban kezdődhet meg.

Az immunológus a műsorban elmondta, hogy a Pfizer vakcinája ígéretes, de óvatosságra intett, mivel akkor még csak egy független amerikai szakmai intézmény sajtóközleménye állt rendelkezésre, Lisziewicz pedig úgy gondolta, hogy ez ugyan optimizmusra adhat okot, de ez alapján még tiszta lelkiismerettel nem lehet megmondani, hogy kellően hatékony lesz-e a vakcina. Az immunológus akkor úgy vélte, hogy az antivirális gyógyszerek fejlesztései hamarabb hozhatnak áttörést. 

Azóta a világon már hat vakcinával oltanak: az amerikai-német Pfizer-BioNTech, az amerikai Moderna és a brit-svéd Oxford/AstraZeneca mellett a világon sok helyen az orosz Szputnyik V-t és a kínai Sinopharmot használják, míg az Egyesült Államokban nemrég adtak engedélyt az amerikai Johnson&Johnson oltásának a használatára, amiből elegendő mindössze egy adag is, hogy tartós védettség alakuljon ki. Miután abból indulunk ki, hogy ezeket az oltásokat megbízható, többszörösen ellenőrzött és hatékony oltóanyagnak minősítették az európai és nemzetállami gyógyszerfelügyeleti rendszerek, kifejezetten örülünk, hogy Lisziewicz ennyire pesszimista volt.

Inkább politikusokon szörnyülködnél? Listáztuk őket is!

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs a szakértők tévészerepléseiből

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől
Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek