Szijjártó a Pegasust gyártó NSO-ról: Azt hittem, az a Nemzeti Sport Online

A külügyminiszter szerint csak a szájába adták, hogy külföldről akarnak beavatkozni a választásokba 2022-ben.

Közép-Európai mércével mérve a legerősebb hírszerző tevékenységgel kell rendelkeznie Magyarországnak – ez a kormány célja Szijjártó Péter szerint. A külföldi hírszerzést és a kémelhárítást is felügyelő külügyminiszter parlamenti meghallgatásán azt mondta a Nemzetbiztonsági bizottságban, hogy a szolgálatok kiemelt célja az ország szuverenitásának védelme és „mozgásterünk folyamatos növelése”, valamint a külföldi beruházások bővítésének elősegítése.

Ezért a hírszerzés állományát is bővítették és technikailag is megújult a szolgálat. Emiatt az elmúlt évben 60 százalékkal több információ keletkezett, mint egy évvel korábban.

A külügyminiszter szerint nem igaz, hogy a magyar titkosszolgálatok izoláltak lennének, „a szélrózsa minden irányában együttműködések születnek”,

de alapvetően a NATO és a V4-ek irányába szoros az együttműködés. Ezért a partnerszolgálatoktól is 75 százalékkal több információ érkezett Szijjártó elmondása szerint, jövőre pedig érdemben bővülnek a humán- és a technikai hírszerzés forrásai is, erre 4,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Pénz lesz

2021-ben 21,3 milliárd, jövőre 21,7 miliiárd forint lesz az Információs Hivatal (IH) költségvetése, az üres státuszok száma tíz százalék alá csökkent.

Ungár Péter, az LMP képviselője (az Azonnali többségi tulajdonosa) azt kérdezte a külügyminisztertől, lát–e orosz geopolitikai befolyásszerzést a belarusz-lengyel határon történtekben, majd azt, Szijjártó lát–e valóban beavatkozási kísérletet külföldről a jövő évi választásokba.

Végül feltette az a kérdést is, hogy külföldi beruházásoknál tájékoztatják-e a beruházót, hogy a magyar kormány szerint a „szennyező fizet elve” alapján jár el velük szemben.

Utóbbi kérdésre nem válaszolt érdemben Szijjártó Péter, csak arról beszélt, hogy a kormánynak fontos a környezetvédelem, de a versenyképesség is. A belarusz helyzetet a 2015-ös menekültválsághoz hasonlította, de az orosz befolyásszerzésről nem beszélt.

Bírálta ellenben az EU-t, mert „még mindig nyilatkozhatnak úgy fontos vezetők, ami szívóhatásként működik”.

„Akárki is szervezi, elfogadhatatlannak tartjuk” – fogalmazott a határra vitt menekültekről.

A szájába adták, de....

A magyar parlamenti választásokkal kapcsolatban azt mondta, a Times brit lap egyszerűen kiforgatta a szavait és olyanokat adott a szájába, amit nem is mondott. „A szélrózsa minden irányából próbáltak a történelmünk során befolyásolni minket.

Nem a Marson élünk, itt Közép-Európában mindenki szeretne befolyást szerezni” - fogalmazott,

majd az amerikai nagykövetség pályázatát említette a sajtó számára, mint befolyásolási kísérletet, és azt is, hogy nagykövetségek támogatnak sajtótermékeket.

Szerinte a magyar kormány soha nem finanszírozna külföldi sajtóterméket, mint ahogy a kormány tagjai külföldi tüntetésen sem vehetnek részt. (Kormányközeli oligarchák ugyanakkor rendszeresen hirdetnek a Fideszhez közeli pártokat támogató médiumokat például Szlovéniában, vagy Észak-Macedóniában).

Nem javul a helyzet

Az MSZP-s Molnár Zsolt a kárpátaljai magyarság védelméről kérdezte a minisztert. Szijjártó Péter erre azt mondta, az érintettek helyzete nem javult, csakúgy, mint a magyar-ukrán kapcsolatok. Ezen még Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt heti telefonbeszélgetése sem változtatott.

A kárpátaljai magyarság védelme érdekében továbbra is blokkoljuk az ukrán NATO-tagságot

– mondta a külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint a magyar kormány nem ért el semmit a kárpátaljai magyarság helyzetének javításában, ami „frusztráló állapot”, ráadásul a határátkelők és egy új Tisza híd ügye sem halad előre.

Vadai Ágnes a thaiföldi magyar nagykövet szexbotrányáról kérdezte Szijjártó Pétert, valamint arról, hogy hogyan kaphatott schengeni vízumot egy az EU-ból kitiltott belarusz diplomata a magyar kormánytól. (Vlagyimir Bazanovot, Lukasenka bizalmi meberét, a belarusz labdarúgó-szövetség elnökét november végén tartóztatták le, majd utasították ki Csehországból, kiderült: magyar vízummal lépett be a schengeni övezetbe.) Majd feltette a kérdést, hogy az IH hány magyart figyelt meg külföldön.

A Pegasus botránnyal kapcsolatban azt kérdezte, igaz-e, hogy Czukor József, az IH korábbi vezetője és a külügyminisztérium valóban aktívan részt vett a szoftver beszerzésében. Kérdezte Kövér László kiszivárgott beszédéről is a minisztert.

Szijjártó Péter a hazarendelt nagykövettel kapcsolatban csak azt mondta, ha valaki olyan magatartást tanúsít, ami „nem méltó”, akkor azonnal hazahívják. A belarusz vezetőnek kiadott vízumról azt mondta,

a „politika nem folyik bele az ilyen ügyekbe”, de megvizsgálja utólag, valaki mulasztott-e.

Sportot olvas

A Pegasus-üggyel kapcsolatban pedig Szijjártó csak azt hangsúlyozta, hogy ahhoz az IH-nak semmi köze, a szoftver gyártóját,

az izraeli NSO nevű céget pedig annyira nem ismeri, hogy először azt hitte, a Nemzeti Sport Online-ról van szó. 

Azt azért leszögezte, hogy „semmilyen más országgal nincs együttműködésünk, ahol a Pegasus-szoftver használatban van”. Szijjártó Péter Kövér László beszédével kapcsolatban semmit nem mondott.

NYITÓKÉP: Szijjártó Péter / Facebook