Mégis ajánlják a 12-17 évesek beoltását Németországban

A német oltástanácsadó testület, a Stiko szerint a gyerekek és a serdülők oltása nagyobb előnyökkel jár, mint kockázatokkal, így korábbi ajánlásukkal ellentétben most már minden 12-17 év közötti gyereknek ajánlják a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákat.

Pár héttel ezelőtt számoltunk be arról, hogy Németországban úgy kezdték el a 12 és 17 év közötti fiatalok koronavírus elleni oltását, hogy a járványkezelésért felelős Robert Koch Intézet alá tartozó Stiko (németül Ständige Impfkommission am Robert-Koch-Institut, azaz Állandó Oltási Bizottság a Robert Koch Intézetben) még azt nem ajánlotta, sőt, 

vezetőjük, Thomas Mertens a Spiegelnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a gyerekek oltása járványügyi szempontból nem annyira hatékony.

Ezt azzal magyarázta, hogy szerinte a 18-59 közöttiek beoltása jobban csökkenti a potenciális negyedik hullám erejét, másrészt pedig úgy fogalmazott, hogy hiányoztak azok a szükséges orvosi adatok, ami alapján ajánlani tudnák a fiatalok oltását. A Stiko korábban csak azon a 12-17 éveseknél tartotta fontosnak az oltást, akik valamilyen olyan betegségben szenvednek, ami miatt nagy az esélye, hogy súlyos szövődményekkel folyna le a betegség egy esetleges fertőzés esetén, vagy ha olyan személlyel élnek együtt, aki a koronavírus kapcsán a rizikócsoportba tartozik.

Emiatt a német politikusok közül sokan kritizálták is az intézetet, ami hivatalos ajánlásokat fogalmaz meg minden Németországban használt vakcina, így a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagok kapcsán is. Igaz, mivel csak ajánlásokról van szó, ezért azok jogi kötőerővel nem bírnak, viszont a szövetségi kormány, illetve a különböző tartományi kormányok többnyire figyelembe vették a testület ajánlásait.

Marcus Söder, bajor miniszterelnök egy interjújában például úgy beszélt a Stikoról, hogy a tagjaik nem rendelkeznek elég kompetenciával,

és szerinte az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) dolgoznak valódi szakemberek. Míg a szövetségi egészségügyminiszter, a CDU-s Jens Spahn a Stiko rábolintása nélkül adta ki az engedélyt a fiatalok oltására.

A fiatalok oltása kapcsán felmerült kritikákra Spahn úgy reagált, hogy a legtöbben érzelmi kérdést csináltak a fiatalok oltásából, miközben a szövetségi kormány csak a lehetőséget akarja megadni a gyerekek és a serdülők számára, hogy beoltathassák magukat, ha azt szeretnék. Szerinte szó sincs nyomásgyakorlásról sem a Stiko, sem azok felé, akik nem szeretnék beoltatni magukat az önkéntes oltással – bár mint arról az Azonnali is írt, több német politikus és napilap is azt szorgalmazná, hogy amennyire a jog engedi, kényelmetlenné kellene tenni az oltatlanok életét, hogy ezzel vegyék őket rá az oltásra.

A Stiko is ajánlja az oltásokat a 12-17 évesek számára

A már előbb említett Thomas Mertens, a Stiko vezetője augusztus 2-i, Spiegelnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a későbbiekben ugyan változhat az oltástanácsadó testület álláspontja, viszont az nem politikai nyomásra fog megtörténni.

Hogy végül politikai nyomással vagy anélkül, de a Stiko augusztus 16-án módosított az eddigi ajánlásán, és közleményükben bejelentették,hogy

mostantól a 12-17 évesek számára is ajánlják a koronavírus elleni oltást, mivel az adatok azt mutatják, hogy az oltás nyújtotta előnyök nagyobbak, mint a lehetséges kockázatok.

A közleményben megemlítik, hogy különösen az amerikai oltáskampány adatait vizsgálták, ahol már közel 10 millió fiatalt oltottak be a koronavírus elleni vakcinával, és ezek alapján már felmérhetőek az előnyök és a lehetséges kockázatok.

Az oltástanácsadó testület szerint ugyan vannak nagyon ritka mellékhatások, mint például a fiatal férfiaknál a szívizomgyulladás, de ezeket megfelelő orvosi ellátás esetén komplikációmentesen meg lehet gyógyítani, viszont a szív a koronavírus által okozott betegség kapcsán is érintett lehet, más súlyos mellékhatások pedig nem jelentkeztek.

Emellett a matematikai járványmodellek azt mutatják, hogy a koronavírus jelenleg domináns, Indiában felfedezett delta variánsa miatt – ami az angol adatok szerint ugyan fertőzőképesebb, ám kevésbé halálosabb – „az esetleges negyedik fertőzési hullámban lényegesen nagyobb a Sars-CoV-2-fertőzés kockázata a gyerekeknél”. Közleményükben emellett arra is kitérnek, hogy továbbra is bizonytalan, hogyan és milyen gyakran fordul elő az ún. hosszú covid a gyerekeknél, azaz mikor a beteg már nem produkál pozitív tesztet, másokat nem tud megfertőzni, de a különböző tünetek – fáradékonyság, íz- és szaglásvesztés, rossz közérzet, stb. –  továbbra is vele maradnak akár hónapokon keresztül.

Ugyanakkor arra is kitérnek, hogy továbbra is csak orvosi tanács után kéne beadatni az oltást a fiataloknak,

és ellenzik, ha a jövőben oltáskötelezettséget írnának elő a fiatalok számára, hogy bizonyos társadalmi tereket használhassanak.

Arról, hogy a gyerekeket mennyire érintheti a hosszú covid, nincs adatunk, de mint arról korábban az Azonnali beszámolt, egy német kutatás szerint a 18 éven aluliak leginkább enyhe tünetekkel, cserébe hosszútávú védettséget szerezve vészelik át a koronavírust, és eleve kevesebben is fertőződnek meg, mint szüleik.

A világon egyébként elég eltérő ajánlásokat fogalmaznak meg a 12-17 éves gyerekek oltása kapcsán: az Egyesült Királyságban például nem javasolják ezen korosztály oltását, míg sok országban – a teljesség igénye nélkül például az Európai Unión belül több országban, de emellett az Egyesült Államokban és Izraelben – már oltják a fiatalokat is. Magyarországon a kormány augusztus végén külön oltáskampányt fog indítani a tinédzserek számára.

NYITÓKÉP: SELF Magazine / Flickr