Jó diktatúra nem létezik

Ceglédi Zoltán

Szerző:
Ceglédi Zoltán

2021.07.28. 07:02

Mivégre sikoltozik, göcög és fölényeskedik másfél éve az ellenzéki médiamunkások és víruscelebek többsége, azt követelve, hogy a koronavírus miatt Orbán Viktor vezessen be egy kínai típusú megfigyelőállamot?

Bombát robbantott pár napja a Telexen a Direkt36 oknyomozó csapata. Egy nemzetközi együttműködés keretében olyan információkhoz jutottak, melyek azt valószínűsítik, hogy a magyar kormány egy külföldről vásárolt szoftverrel több tucat, de akár több száz polgárát, azok okostelefonján keresztül megfigyelhette. Újságírót, üzletembert, tanárt, polgármestert.

A bejelentés óta viszont mintha egy egyre homályosabb, gőzlepte ablakon keresztül szemlélnénk a kémtörténetet. Nem függetlenül a kormány szándékától; tagjai forró krumpliként dobálják egymás közt a felelősséget. Már azt illetően is pesszimista vagyok, hogy kiderül-e valaha a teljes igazság – de van valami, ami még jobban elkeserít.

A megrogyó kémtörténettel az eredeti probléma is jelentéktelenként tűnhet fel! Holott azt senki nem tagadta, hogy személyes életünk a kormány által korlátlanul olvasható, hallgatható, szemlélhető, ha erre szolgáló alkalmazás kerül a mobilunkra. Értsük jól: így mindenkit, és életének minden pillanatában megfigyelhetnek. Nem csak a „fontos embereket” és csak a „fontos alkalmakkor”. Magam például az állítólag megfigyeltek közül mély tisztelettel adózom Chikán Attila közgazdasági tudásának, és elismerem Gémesi György képességét is, amellyel évtizedek óta őrzi közössége bizalmát polgármesterként – de talán nem sértő azt állítani, hogy az államhatalomra, a soron következő választásokra nem ők a legveszélyesebbek. Vagy fordítva: ha már őket is lehallgatják, akkor kit nem?

De a legfontosabb, hogy a leskelődők mindent látnak, hallanak, olvasnak. Megfigyelni ugyanis csak így lehet.

Mit jelent ez? Vegye kézbe a telefonját, és pörgesse végig a Messengert! Aztán a Vibert, a WhatsAppot is. Na, azt ott ilyenkor mind látják. Nem, nem csak a „politikailag fontos” üzenetet. Tudják, hogy kivel találkozott, hol, mikor.

Nézze meg aztán az e-maileket! Ha megfigyelik, akkor azt is mind látják, olvassák. A klinika által elektronikusan küldött laborvizsgálati eredményt és a felírt gyógyszereket is. Hozzáférnek a mikrofonhoz, a kamerához, a leglehetetlenebb helyzetben, mondjuk amikor gargalizál a fürdőben.

Profilokat alkotnak, ezeket más profilokkal kapcsolják össze. Mindenkiről tudnak, akivel lefeküdhetett. Tudják, mikor és melyik kocsmában, étteremben járt. Regisztrálnak minden jegyvásárlást, vonatra, buszra, repülőre. Minden taxirendelést. Színházba, moziba, címmel, időponttal. Tudják, melyik boltban és mikor vásárolt. És főleg: hiába kapcsolta ki a GPS-t. Ha megfigyelik, akkor mindig tudják, hol van.

Mindez pedig nem csak „passzív” infó. Következményei lesznek. Nem új dolog ez! Kádár János már 1982-ben így igazított el a rendszer ellenségeit illetően:

„Rámenni, egyszerűen rámenni, az istenit az anyjának, hát ezt mindenütt a világon csinálják és ez még nem is adminisztratív intézkedés, kellemetlenkednek nekik, no mert már harmadszor veszik el a hajtási igazolványt, vagy mit tudom én, mi a rossebet, hát miért nem lehet ezt megcsinálni? Lakást is megállapítják, hogy életveszélyes, átteszik szükséglakásba. (...) Ennek egymillió módja van, amit úgy hívnak, kellemetlenkedni kell nekik.”

A nyilvántartottak életét a hatalom a nyilvántartás tartalmához szabja. A leghétköznapibb ügyeket is. Itt beteszem az infót, ott kijön a hatósági döntés, hogy mikor hova mehetsz, autóval, vonattal, ott mit csinálhatsz és kivel.

Eddig általában beszéltem arról, hogy mit jelenthet a megfigyelő állam a hétköznapokban. Itt azonban kifejezetten a Fidesz-kormányról van szó. Arról a rezsimről, amely egy bő évtizede elszántan központosít, skrupulus nélkül ír elő életmódot és véleményt, és mindehhez fenemód titkolózik. Aki általában sem igen szívlel egy borzalmas megfigyelőkimérát, az pláne nem akarhatja, hogy konkrétan Orbán Viktornak legyen mindent látó varázsszeme a Karmelitában. Ellenzéki újságírók, az összefogás politikusai, jogvédők, mind-mind célkeresztbe kerülhetnek általa. Szörnyű, igaz?

DE AKKOR MI A TÖKÖMÉRT AKARNAK UGYANEZEK AZ ELLENZÉKIEK A KORONAVÍRUSRA HIVATKOZVA ILYEN FEGYVERT ADNI ORBÁN KEZÉBE?!

Huhh, kimondtam.

Mivégre sikoltozik, göcög és fölényeskedik másfél éve az ellenzéki médiamunkások és víruscelebek többsége, azt követelve, hogy a koronavírus miatt Orbán Viktor vezessen be egy kínai típusú megfigyelőállamot? Hm?

Nem tudják, hogy ha kábé nyolcmillió felnőtt magyar mobiljára feltelepítik a koronaügyi megfigyelő alkalmazást, ahhoz ugyanúgy Pintér Sándor, Varga Judit, és pláne Orbán Viktor lesz az admin?

Az összes magyar ember durva állami megfigyeléséről beszélünk. Mindennel, amit felsoroltam.

A szegedi Duda Ernő simán odanyilatkozik a rádiónak, hogy milyen jó a kínai diktatúra, és az ellenzékben, sajtóban ez senkit nem zavar. Pedig ezt mondta:

„A pandémia megfékezésére a demokráciák nem alkalmasak. A „felvilágosult diktatúrában” élő Kínában a vezető hallgatott a kutatókra, és rendkívül szigorú intézkedéseket rendelt el (…) Lehet választani: drasztikus leállás 1-2 hónapig, vagy szarakodni egy éven keresztül”.

Kínában ez azt jelentette, hogy konkrétan ráhegesztették a rácsot a panelház kapujára, hogy ne tudjanak kijönni. Kína pontozza a polgárait, és ehhez kötik, hogy az illető vehet-e vonatjegyet, felmehet-e az ottani, eleve az állam által működtetett közösségi oldalra, írhat-e másnak üzenetet. Kínában valódi koncentrációs táborok működnek. De Duda és a tévédoktorok szavait másnap is ugyanolyan alélt rajongással nyeldekli az ellenzéki „értelmiség”. Sőt, írja fentiekből a nagyívű posztjait, hogy bezzeg máshol milyen jól bezárják és megfigyelik az állampolgárokat. IDIZSAZGÉNE!

Külön mély és személyes csalódás számomra, hogy a magyar jogvédő szervezetek a koronapánik kitörése óta sutba dobták két korábbi, általam rajongva szeretett tulajdonságukat: a lobogó szabadságvágyat és a feltétlen empátiát.

Tavaly március óta a hétköznapi szabadságot korlátozó állami intézkedések közül csak egyet kritizáltak érdemben. Azt, amikor már legalább a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek nem kellett volna otthon rettegni. Hogy de, de, maradjanak ők is bezárva, nem szabad nyitni!

Másfelől meg a mélyszegénységben élők tragédiája, a korábban rendszeresen segélyezett települések járványra hivatkozva tett komplett lezárása, az iskolából az analóg viskóba hazazavart gyerekek jövőjének elvétele sem igazán tudta megérinteni őket. Szépen beálltak a főváros közepéből, homeoffice-jólétből totális lezárásért üvöltők sorába. Azok, akik máskor a legutolsó náci jogait sem engedik elvitatni. Furán rovátkázott vonalzó: védik akár a holokauszttagadók jogait is, de csatlakoznak a „vírustagadók” elleni hadjárathoz. Pedig speciel a vírus létét tényleg nem tagadja kábé senki, míg a hitleri gázkamrákat nagyon is.

Közben több közszereplő is kiválóan él abból, ha be vagyunk zárva. Százezres haknipénzek, reklámok özöne, és akkor írjuk már le: nem kérdezi meg soha, egyetlen riporter sem az épp nyilatkozó szakértőt, hogy van-e érdekeltsége tesztelő vállalkozásban.

Mennyit keres azzal, ha a tévében sikeresen követel tesztelést és zárást, ha a hiányzó ellenanyaggal riogat?

Tényleg én vagyok az egyetlen olyan, relatíve közismert barom ebben az országban, akinek minden keresményével el kell számolnia?

Másfelől ott vannak az otthonukba zárt, a paráztatás miatt folyamatosan kattintó milliók, akik után pörög a hirdetési pénz a riogató portálokon. Százmilliókkal nőtt tavaly a bevételük. Minderre pedig ráül a homeoffice-ellenzéki. Neki már elég a Facebookon posztolni naponta a petíciót. Sőt, tud úgy kérlelhetetlen harcot folytatni a velejéig rothadt Orbán-rezsim elviselhetetlenül elnyomó fasiszta diktatúrája ellen, hogy hónapokra leköltözik a Balatonra. A havi két és félmilliós képviselői fizetés itt is megtalálja. Mint az diktatúrákban szokás.

A járványsajtó persze ügyesen „elfelejti” a harmincezres Pride után megkérdezni azokat, akik egy terasz kinyitásából is tömeghalált rettegtek. Hála az Azonnalinak, hogy megtette, vidám perceket szerezve mindannyiunknak az olyan válaszokkal, hogy például a melegek alaposabban mosakodnak, ezért nem olyan fertőző vonulniuk. 

Fentiek tehát mind nagy hangon követelik, hogy az állam végre zárjon be és figyeljen meg állandóan és mindenkit. Kínai módra. De akkor a Pegasus-féle megfigyelési ügy nem is botrány, hanem biztató kezdet, igaz-e? Akkor mostantól nem pályázunk Soroshoz meg a FES-hez az államhatalmi törekvéseket ellensúlyozó civil programokkal, nem pusmogunk nyugati országok nagyköveteivel arról, hogy Orbán micsoda autokrata, hiszen mi még sokkal durvább diktatúrát szeretnénk rávarrni, ugye? Nem adunk ki felhasználói csomagokat, hogy miként kerüljük ki az állami megfigyelést, hiszen épp több megfigyelést akarunk?

Ideteszem a végére a magam pozícióját, csak hogy nehezebb legyen a szokásos módon lekezelni. Az elsők között regisztráltam oltásra. Pont egy héttel az oltási időpontom előtt kaptam el a vírust, a brit variáns idején. Nem volt jó, de mára nyom nélkül meggyógyultam. Ekkor mérettem ellenanyagot és bőven védett voltam, de azért felvettem az oltást is. Szabályszerű nyugati vakcinát.

Mindent megtettem, és iszonyú, hogy az egyetlen reményem mégis az, hogy Orbán Viktor, aki állítólag megfigyeltetett több száz ellenzékit, dafke nem hallgat rátok, és nem csörtet át egész népén egy dübörgő Pegasus-ménessel.

Kérek mindenkit, aki felháborodott a megfigyelési ügyön, lépjen egyet hátrébb, és onnan nézze az elmúlt másfél évünket. Ez az undorító disztópia miben jobb, mint az izraeli kémprogram? Ha akár politikusként, akár jogvédőként, akár ellenzéki újságíróként háborított fel, ami a háromszáz megfigyelt magyarral történhetett, akkor nem lehetne, hogy nekünk, a többi közel tízmilliónak sem követelsz még sokkal durvábbat?

Bármilyen banális a konklúzió, látva a sajtóban az elmúlt másfél év iszonyú intellektuális mélyrepülését, tapasztalva a korábban evidensnek gondolt jogállami konszenzusok teljesen váratlan helyről érkező felrúgását, muszáj ezzel a síkegyszerű állítással zárnom. Értsétek már meg: jó diktatúra nem létezik!

Vitatkoznál? Hozzászólnál? Írj!

Ceglédi Zoltán
Ceglédi Zoltán vendégszerző

Politikai elemző, publicista, a Dumaszínház vendégfellépője, többek között önálló közéleti estjével. Szabadságszerető liberális.

olvass még a szerzőtől
Ceglédi Zoltán
Ceglédi Zoltán vendégszerző

Politikai elemző, publicista, a Dumaszínház vendégfellépője, többek között önálló közéleti estjével. Szabadságszerető liberális.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek