Az Európai Bizottság alelnöke szerint nem olyan jó ötlet, hogy Orbán nemzeti forrásból akarja finanszírozni a helyreállítási tervet

Szerző: Petróczi Rafael
2021.07.27. 09:35

Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök szerint lehet nemzeti forrásból előfinanszírozni a helyreállítási terv programjait, de ahhoz, hogy ezeket utólag az EU biztosan kifizesse, nem ártana előbb el is fogadni a magyar helyreállítási tervet.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint nem olyan jó ötlet, hogy Orbán nemzeti forrásból akarja finanszírozni a helyreállítási tervet

Saját magyar helyreállítási alapot hozunk létre – jelentette be múlt hét pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök, hogy így a magyar központi költségvetés kontójára lehessen ütemszerűen elindítani az uniós helyreállítási terv magyar változatában szereplő programokat, annak ellenére is, hogy az Európai Bizottság a magyar helyreállítási terv elfogadását szeptember 31-ig kitolta.

Az emberarcú gazdaságért felelős EU-bizottsági alelnök Valdis Dombrovskis azonban arra figyelmeztetett az uniós pénzügyminiszterek hétfőn tartott informális egyeztetésén, hogy ez nem éppen a legbölcsebb lépés Magyarországtól – írja a Politico brüsszeli hírlevele.

De mi az a helyreállítási terv?

Az EU helyreállítási alapja az a grandiózus, 672,5 milliárd eurós, vegyesen vissza nem térítendő támogatást és kedvező hiteleket tartalmazó forrás, amit az EU azért hozott létre, hogy a 2021-2027-es költségvetési ciklusban a koronavírus-válságból fel tudjanak állni a tagállamok és gazdaságaik – ebből Magyarország 7,2 milliárd eurónak, átszámolva 2450 milliárd forintnak megfelelő, vissza nem térítendő támogatást hívna le digitális reformokra, egészségügyre, kutatás-fejlesztésre, felsőoktatásra és „zöld átállásra”.

Az Európai Bizottság azonban az összeg elköltését részletező magyar helyreállítási tervet nem fogadta el a július 12-i határidőig, mondván, hogy

Magyarországon olyan korrupciós kockázatok vannak, és olyan igazságügyi reformokra lenne szükség ezek kiküszöbölésére, hogy egyelőre nem adnak zöld lámpát a magyar tervnek – helyette szeptember 31-et tették meg ennek új határidőként.

Orbán Viktor szerint a halasztás hátterében a kormányoldal által gyermekvédelminek nevezett pedofiltörvény áll: „Brüsszel” emiatt él vissza a hatalmával, és próbál „zsarolással, fenyegetőzéssel, kötelezettségszegési eljárás indításával” nyomást helyezni a magyar kormányra, hogy vonja vissza a törvényt.

Ugyanakkor Orbán szerint a helyreállítási alapból a pénz meg fog érkezni, igaz, minimum kéthónapos késéssel – emiatt akarja a kormány létrehozni a magyar helyreállítási alapot, hogy addig is megindítsák a Bizottságnak benyújtott terv szerinti programokat a magyar állam költségvetéséből, „ha jön pénz Brüsszelből, ha nem”, és majd ha megérkezik, akkor abból utólag fizetnek.

Ha egyébként egy helyreállítási tervet elfogadnak – ahogyan azt már a 27-ből 16 tagállam esetében megtették mind az Európai Bizottságban, mind a szakminisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsában – az annyi előnnyel jár, hogy

az adott országnak járó helyreállítási összeg legfeljebb 13 százalékát előfinanszírozásként egyből megkapja a tagállam. Mint azt Valdis Dombrovskis emberarcú gazdaságért felelős alelnök elmondta, ennek kifizetése heteken, de akár napokon belül is megtörténhet a 16 tagállam számára.

Ez Magyarország esetében 318,5 milliárd forint lenne. Ezen összegről szólva a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium eddig csupán annyit közölt:

„A magyar helyreállítási programokhoz szükséges forrásokat a költségvetés maradéktalanul biztosítja és biztosítani fogja.”

Több uniós pénzügyminiszter is aggodalmát fejezte ki a magyar jogállamiság miatt

Mint azt Valdis Dombrovskis a hétfői, uniós pénzügyminiszteri videókonferencián részletezte is, abszolút lehetséges az, amit Orbánék csinálnának, hogy nemzeti forrásokból finanszíroznák meg a helyreállítási terv programjait addig, amíg nem érkezik meg a helyreállítási alapból a pénz, azonban egy apró figyelmeztetést is megfogalmazott ezzel kapcsolatban. Mint elmondta:

„Ahhoz, hogy magabiztos lehess a tekintetben, hogy mely tevékenységeket finanszírozza meg a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (a helyreállítási alap hivatalos megnevezése – a szerk.), és mely tevékenységeket nem fogja – természetesen fontos, hogy legyen egy elfogadott terv.”

Egyébként a Politicónak két név nélkül nyilatkozó uniós diplomata is megerősítette, hogy az uniós pénzügyminiszterek informális videókonferenciáján nem csupán Valdis Dombrovskis volt kritikus Magyarországgal szemben: Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország pénzügyminisztere is arról beszélt, hogy Magyarország esetében biztosítani kell a jogállamiság tiszteletben tartását.

Továbbá Németország is felvetette, hogy megfelelő ellenőrző rendszerekre van szüksége e tekintetben az EU-nak. A német fél egyébként úgy jelentette ezt ki, hogy egyébként az uniós költségvetés tavalyi tárgyalásakor az uniós kormányfők megállapodtak a jogállamisági mechanizmus bevezetéséről, ami alapján az uniós források kifizetése felfüggeszthetővé válik az adott tagállam számára, ha viselkedése, gyakorlatai az uniós pénzügyi érdekeket veszélyeztetik – csak ezt a mechanizmust éppen politikai háttéralkuk miatt a Bizottság egyelőre nem hajlandó elindítani. Ott van továbbá a Bizottság által minden évben elkészítendő jogállamisági jelentés is, amihez viszont semmiféle jogi kötőerőt nem rendeltek.

Mindenesetre Magyarország nincs egyedül azzal, hogy a Bizottság a helyreállítási tervének elfogadását késlelteti, és kiegészítéseket kér: ugyanebben a cipőben jár Lengyelország, Románia, Észtország, Svédország és Finnország is. A két hónappal kitolt határidő a lengyelek esetében augusztus 3-án jár le – ezzel kapcsolatban Dombrovskis elmondta, hogy

nem zárja ki annak lehetőségét, hogy újabb határidő-módosításra legyen szükség, „de bizonyos értelemben nem javasoljuk a határidő hivatalos meghosszabbítását.” 

NYITÓKÉP: Valdis Dombrovskis / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek