Szinte semmiben nem ért egyet a kalózpárti külügyminiszter-jelölt és a cseh államfő. De kell-e aggódnia Orbánnak?

Szerző: Renczes Ágoston
2021.11.24. 07:07

Miloš Zeman elnöknek a hamarosan felálló Fiala-kormány egyetlen tagjával van problémája: a Kalózok által a külügyi tárca élére jelölt Ján Lipavskýval, aki egészen mást gondol a külpolitikáról, mint az elnök.

Szinte semmiben nem ért egyet a kalózpárti külügyminiszter-jelölt és a cseh államfő. De kell-e aggódnia Orbánnak?

Oroszország, Kína, Izrael. Három ország, amihez gyökeresen másként kellene viszonyulni a cseh külügyminiszteri poszt várományosa, a kalózpárti Jan Lipavský szerint, mint az államelnök, Miloš Zeman szerint, aki a héten nevezi ki az új cseh kormányt.

Mint ismert, a kormányalakítással eredetileg az eddigi miniszterelnök, a milliárdos Andrej Babiš populista ANO-ját bízta volna meg Zeman, tekintve, hogy bár a jobbközép SPOLU pártszövetség kis előnnyel megnyerte a választást, önálló pártként továbbra is az ANO a legerősebb, és a cseh választási rendszer sajátosságai miatt eggyel több mandátumot is szerzett a Képviselőházban, mint a SPOLU.

Azonban Babiš és Zeman is belátták, hogy az ANO nem fog tudni kormányt alakítani – a szélsőjobboldali SPD-vel nem lett volna többsége, a parlamentbe bejutott többi párt pedig nem állt vele szóba –, így Zeman a SPOLU listavezetőjét, a konzervatív, enyhén euroszkeptikus polgári demokrata ODS elnökét, Petr Fialát bízta meg a kormánylakítással.

Petr Fiala, az ODS elnöke, a leendő cseh miniszterelnök.

Petr Fiala, az ODS elnöke, a leendő cseh miniszterelnök.

Fotó: Petr Fiala / Facebook

Csehországban az elnök sokkal aktívabban szól bele a politikába, mint amit a magyar olvasók megszokhatták: ő ad kormányalakítási megbízást, visszahívhatja a kormányt, a kormányfő javaslatára ő nevezi ki a minisztereket, de ebbe is lehet beleszólása.

Zeman már jelezte is, hogy Fiala kormányának tagjai közül egy személlyel van problémája, akit bár nem nevezett meg, nyilvánvaló, hogy Jan Lipavskýról, a Kalózok külügyminiszter-jelöltjéről van szó.

Ha Lipavský gyökeresen mást is gondol a külpolitikáról, mint az elnök, a kérdés az, hogy a kinevezése esetén a kalózpárti külügyminiszter tud-e majd a cseh diplomáciának markáns irányvonalat adni.

Az ugyanis eddig nem volt neki.

Káosz és passzivitás

Mint azt Martin Ehl, a Hospodářske noviny gazdasági lap elemzője írta 2020 szeptemberi esszéjében, a 2010-es évek cseh külpolitikáját a passzivitás és a káosz jellemezte,

nem voltak voltak ambíciói, nem volt egységes, inkább a belpolitikát szolgálta ki, és egyáltalán nem volt világos, hogy mik azok az érdekek, amiket a cseh diplomáciának képviselnie kellett volna Kínában, Oroszországban, az USA-ban vagy az EU-ban.

Ehl szerint az is nehezen értelmezhető külföld számára, hogy miközben az elnök, Miloš Zeman látványosan orosz- és Kína-barát, Csehország diplomácia botrányba keveredik Kínával, illetve azóta Oroszországgal is voltak komolyabb nézeteltérései:

  • 2020 augusztusban a felsőház, a Szenátus elnöke Tajvanba látogatott, amire Kína nyílt fenyegetéssel válaszolt, erre a cseh külügy bekérette a kínai nagykövetet.
  • Majd Csehország Oroszországgal keveredett diplomáciai botrányba, amikor a csehek azzal vádolták az orosz titkosszolgálatot, hogy ők robbantottak fel egy kélet-csehországi fegyverraktárat, hogy megakadályozzanak egy Ukrajnába irányuló fegyvereladási üzletet. Az ügy folyományaként Csehország és Oroszország kölcsönösen kiutasított egy csomó diplomatát, illetve előbbi kizárta az orosz energetikai óriáscéget, a Roszatomot az atomerőműbővítési tenderéből.
  • Zeman elnök erősen lobbizott azért, hogy Magyarország és Szlovákia után Csehország is vásároljon az oroszok vakcinájából, de ez annak ellenére sem történt meg, hogy az elnöknek sikerült a Szputnyik-ellenes külügy- és egészségügyi minisztert is kirúgatnia.
  • A külügyminiszteri posztot ezt követően ideiglenesen ellátó belügyminiszter, Jan Hamáček sajtóhírek szerint egymillió adag Szputnyikért cserébe felajánlotta volna az oroszoknak, hogy elsikálja a fegyverraktár ügyét.

De nemcsak Oroszországgal és Kínával szemben vannak ellentmondások a cseh külpolitikában, Csehország a V4-en belül is érdekes pozíciót foglalt el:

  • Szlovákiával együtt bírálta, amikor 2020 végén a magyar-lengyel páros a jogállamisági mechanizmus miatt vétóval fenyegetett az EU költségvetése és a koronavírus-járvány miatti felújítási csomag kapcsán.
  • Közben Andrej Babiš és Orbán Viktor között egyre látványosabban közeli lett a kapcsolat; utóbbi még Babiš mellett kampányolni is elutazott Csehországba a választás előtt;
  • ezzel némileg átalakulni látszott a V4-en belüli dinamika azáltal, hogy a lengyelek hagyományosan szoros partnerének számító magyarok a lengyelekkel egy határmenti lignitbánya miatt nagyon csúnyán összevesző csehekkel kerül egyre közelebbi viszonyba.

Milyen hatással lesz erre a káoszra a reménybeli kalózpárti külügyminiszter?

Az 1985-ös születésű Jan Lipavský nemzetközi kapcsolatokat hallgatott, majd a versenyszférában dolgozott projektmenedzserként és elemzőként. 2015-ben lépett be a Kalózpártba, 2017-ben bejutott a Képviselőházba, ahol a külügyi és a védelmi bizottságok alelnöke volt.

Már ebben a pozíciójában felhívta magára figyelmet azzal, hogy

az orosz és kínai cégek kizárását követelte az állami beruházásokból, és felszólította a kormányt, hogy kérjen kártérítést Kínától a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk miatt.

Van azonban még egy ügy, amiben Lipavský markánsan mást képvisel, mint az elnök. Miloš Zeman az orosz- és Kína-barátsága mellett Izrael politikájának is elkötelezett támogatója, és mint ilyen, szeretné, ha Csehország izraeli nagykövetsége Tel-Avivból Jeruzsálembe költözne.

A Kalózok azonban az izraeli-palesztin konfliktusban nem foglalnak olyan markánsan állást, mint az Izreael-párti elnök, és

az izraeli cseh nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését is ellenzik.

Hogy végül Zeman kinevezi-e Lipavskýt, az még kérdés, mindenesetre a jövendőbeli miniszterelnök, Petr Fiala már jelezte: nem kíván változtatni a kormány koalíciós partnerekkel kialkudott összetételén.

A leendő cseh külügyminiszter, Jan Lipavský (balra) és a tajvani külügyminiszterrel, Jopseh Wuval (jobbra) fog kezet még 2021 októberében egy munkavacsora után.

A leendő cseh külügyminiszter, Jan Lipavský (balra) és a tajvani külügyminiszterrel, Jopseh Wuval (jobbra) fog kezet még 2021 októberében egy munkavacsora után.

Fotó: Jan Lipavský / Facebook

Lipavský a Respekt magazinnak adott interjújában azt mondta: az ország külpolitikai irányultságát nem egyedül, hanem a miniszterelnökkel és az államfővel közösen alakítják ki, és rá pont azért van szükség, hogy szakmai érvekkel ellensúlyozni tudja Zeman elnököt.

A Kalózok mindenesetre azon vannak, hogy markánsabb irányvonalat adjanak a cseh külpolitikának. A kormányprogramba sikerült beleírniuk, hogy

Csehország üzleti érdekeit nem helyezik majd az emberi jogok elé,

és határozottan elkötelezik magukat az Európai Unió és az euroatlanti szövetségi rendszer mellett.

Uniós politika: javuló cseh pozíciók

A markáns nyugati elköteleződés jellemzi Petr Fiala külpolitikai elképzeléseit is, ezek azonban mégsincsenek teljes átfedésben a Kalózok elképzeléseivel.

A Kalózok ugyanis a szorosabb integráció hívei, míg Fiala és pártja, az ODS enyhén euroszkeptikus: az EU-t kevesebb bürökráciával és nemzetállamok lazább szövetségeként képzeli el határozott euroatlanti elkötelezettség mellett.

A Kalózoknak azonban kevesebb mozgásterük lesz Csehország uniós politikájának alakításában. Az új kormányban ugyanis – főleg amiatt, hogy Csehország 2022 nyarán átveszi az EU soros elnökségét – külön tárca nélküli miniszter felel majd az európai ügyekért. Ezt a postot a STAN jelöltje, Mikuláš Bek tölti majd be,

akit évtizedes ismeretség és munkakapcsolat köt Petr Fialához;

amikor a politológiaprofesszor Fiala a brnó Masaryk Egyetem rektora volt, a zenetudomány-professzor Bek volt a rektorhelyettes. Ez alapján valószínűsíthető, hogy Csehország uniós politikájára nagyobb befolyással bír majd a miniszterelnök, mint a külügyminiszter.

De radikális változás egyébként sem várható Csehország EU-politikájában a cseh közrádiónak nyilatkozó elemzők szerint, ugyanis Csehország soha, még Babiš Brüsszelt kritizáló retorikája mellett sem ment szembe az uniós fősodorral, ezen pedig az sem változtat majd, hogy Fiala pártja, az ODS enyhén euroszkeptikus. Az elemzők azt várják, hogy Csehország pozíciója javulni fog az unión belül.

Visegrádi együttműködés – igen is meg nem is

A cseh közrádió elemzése szerint az új kormánnyal a legradikálisabb változás az lesz Csehország és a V4 viszonyában,

hogy megszűnik a Babiš-féle „Orbán felé hajlás”.

A Kalózok a visegrádi együttműködést laza, informális csoportosulásként képzelik el – ami a valóságban is sokkal inkább informális, mint amilyennek Nyugaton hiszik –, és több alkalommal is nyíltan kritizálták a magyar és a lengyel miniszterelnököket, ráadásul a V4-országok populista vezetéseinek ellenpólusaként megalapított, a V4-es fővárosokból álló Szabad Városok Szövetségének Prága részéről a Kalózpárti főpolgármester, Zdeněk Hřib a tagja.

Az ODS pedig – bár ideológiailag elég közel áll a Fideszhez – már csak azért sem engedheti meg magának, hogy látványosabban közeledjen Orbánhoz, mert az Babiš mellett kampányolt.

V4 találkozó még 2021-ben. Ezen még a korábbi miniszterelnök, Andrej Babiš vett részt. Az új kormány koalíciós szerződésében a visegrádi együttműködést egy szinten említik az EU-val és a NATO-val.

V4 találkozó még 2021-ben. Ezen még a korábbi miniszterelnök, Andrej Babiš vett részt. Az új kormány koalíciós szerződésében a visegrádi együttműködést egy szinten említik az EU-val és a NATO-val.

Fotó: Andrej Babiš / Facebook

A V4-es viszonyokat áttekintve azonban nem a feszültségek növekedése, inkább enyhe normalizáció várható.

  • A cseh-szlovák viszony hagyományosan jó; a gyakorló katolikus Petr Fiala valószínűleg kiválóan szót fog érteni a gyakorló katolikus Eduard Heger szlovák kormányfővel.
  • Fiala pártja, az ODS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek tagja ugyanúgy, mint a legnagyobb lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS); ez az együttműködés jó alapja lehet a turówi lignitbánya körüli konfliktus rendezésére, ráadásul az Andrej Babišsal szóba állni sem akaró, egyébként szintén katolikus Mateusz Morawieszki lengyel miniszterelnök is valószínűleg könnyebben szót ért majd Petr Fialával.
  • A turówi konfliktus rendezésében – mint azt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Polska Times lengyel lapnak adott interjújában elmondta – közvetítőként Magyarország is szívesen részt venne.

Másként látja azonban Csehország V4-en belüli helyzetét a már említett Mikuláš Bek, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri poszt várományosa. Mint az Aktuálně.cz lapnak adott interjújában elmondta,

„a visegrádi együttműködés túlértékelt”, Csehországnak inkább Németországgal és más nyugat-európai országokkal kellene együttműködnie,

már csak azért is, mert Bek tapasztalatai szerint „a magyar és a lengyel kollégák” mindig csak a Brüsszel elleni ideológiai harchoz akarnak a csehektől támogatást szerezni. 

Ugyanakkor a Fiala-kormány koalíciós szerződése – Bek meglepetésére, amiről Fialával is tervez beszélni –

az EU-val és a NATO-val egy szinten említi a videgrádi együttműködést, azt „minden szinten” a külkapcsolatok részének tekinti.

Az október 8-9-én tartott Csehországi választások több jelentős változást is hoztak a cseh belpolitikában: meglepetésre a három jobbközép pártból álló SPOLU koalíció legyőzte minimális előnnyel az eddigi miniszterelnök, a milliárdos Andrej Babiš populista ANO-ját; a parlamentből kibukott az ANO eddigi koalíciós partnere, a szociáldemokrata ČSSD és a kormányt sokáig kívülről támogató kommunista KSČM is, így Babiš nem tudott kormányt alakítani. A SPOLU győzelme mellett a másik nagy meglepetés a Kalózpárt csúnya leszereplése volt. A Kalózok a lokalista STAN-nal közös listán indultak, és sokáig a választási győzelem esélyesének számítottak, végül mindössze 15 százalékot szereztek a választás előtt mért 20-21 százalékkal szemben.

Ez a bukás valójában csak a Kalózok számára volt bukás; a közös listán a STAN választói fegyelmezettebben karikáztak, így leginkább a STAN jelöltjei jutottak be a parlamentbe. Az előző ciklusban 22 mandátummal rendelkező Kalózoknak mindössze négy mandátum jutott, míg a STAN 33 mandátumot szerzett, miközben az előző ciklusban csak hat képviselői helyük volt. Felmerült, hogy a Kalózok ellenzékbe vonulnak – a 200-tagú Képviselőházban nélkülük is meglenne 104 mandátummal a többség, végül a párt tagsága egy belső szavazáson a kormányban való részvétel mellett döntött. A Kalózok „vigaszdíja” az, hogy jóval nagyobb arányban vehetnek részt a kormányban, mint amennyi képviselői mandátumuk van a kormánykoalíció pártjainak összes mandátumához képest. (A négy képviselői hely a 108-nak mindössze 3,7 százaléka, míg a Kalózok a 18-tagú kormányban három posztot kaptak, a posztok majdnem 17 százalékát.)

NYITÓKÉP: Petr Fiala, Miloš Zeman és Jan Lipavský. KÉPEK: A politikusok Facebook-oldalai

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek