Még az is lehet, hogy a németek hajlandóak lennének gazdasági áldozatokat hozni, hogy az oroszokat büntessék, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Az viszont egyértelműen kiderült, hogy fegyvereket továbbra sem szállítanak.

A belarusz diktátor szerint ezért is fontos a belarusz-orosz közös hadgyakorlat februárban. Emellett a hivatalos belarusz narratíva szerint már nem Lukasenka, hanem a nyugati országok robbantották ki a migrációs válságot a lengyel-belarusz határon.

A hekkerek célja csak a károkozás volt, egyelőre nem tudni, mekkora kárt okozott az állami felületeken a héten elkövetett támadás.

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az egyébként nyugdíjas korú Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén attól retteg a legjobban, amivel a magyar nyugdíjasokat is a legkönnyebb rémisztgetni. De amíg ezt a hazai érintettek bármikor átbeszélhetik a zöldséges pultnál, a büszke Orosz Birodalom utódjának fejeként csak óvatosan, csak a megfelelő alkalmakkor lehet felhozni. A klasszikus romantikus motívumok mindenesetre a helyükön vannak.

Az oroszok ukrán izmozása megint felkeltette a skandináv országok figyelmét is, akik nem szeretnék, ha visszatérnének a hidegháborús idők, és nem szeretnék, hogy megint az oroszok diktáljanak a biztonságpolitikai ügyeikben.

Tokajev reggel bejelentette, hogy visszaállt az alkotmányos rend, de úgy tűnik, a zavargások folytatódnak.

Kazahsztán a rászakadó viszonylagos jólét eredményeként már nem biztos, hogy megelégszik azzal a kevéssel, amit egy modern diktatúra adhat.

Éjjel több tíz tüntetőt öltek meg a rendőrök, Kazahsztán katonai segítséget kap a „keleti NATO-tól”.

Tokajev elnök külső agressziónak nevezte a történteket, a rendszere ellen tüntetőket pedig terroristának és bűnözőnek nevezte. Nemzetközi segítséget kért, Örményországtól már kapni is fog.

Maroš Žilinka nemrég a Szlovákia és az USA közötti védelmi szerződést bírálta, a következő héten az orosz főügyész látja vendégül, aki rajta van az EU szankciós listáján.

Feliksz Gljukman évek óta nem Oroszországban él, de a Roszkomnadzor szerint így is cenzúrázni kell.

A pontos részleteket még ők maguk sem tudják, de máris nagyon örülnek neki.

A főpolgármester-helyettes egy interjúban arról beszélt, mindenki pakoljon össze ruhát, gyógyszereket és egy-két napra elég élelmet.

Streamelgetünk, streamelgetünk, aztán a propagandát meg nem nézi senki? Nem úgy van az!

2021 elég mozgalmas évnek ígérkezett. Ugyan az oltáskampányok miatt azt hihettük, hogy visszatérünk 2019-hez, azonban egy sor új problémát okozott a vakcinák léte vagy nem léte. A vakcinadiplomácia mellett azért a klasszikus geopolitikai csatározásoknak is volt bőven helye és ideje 2021-ben.

Az Európai Tanács december 13-án több szankciós rezsim kapcsán is foglalkozott a közép-afrikai Malival, ami a bővülő magyar katonai szerepvállalás jövőjét is érintheti. Az europai országok egyre idegesebben figyelik az orosz Wagner-csoport kavarását, és nem szeretnék, ha Maliban is ott lennének.

Míg az Oroszországról szóló híradások főleg a Nyugattal fokozódó feszültségről szólnak, a belpolitikában egy kevesebb figyelmet kapó, de rendkívül fontos és szimbolikus esemény is zajlik: a tekintélyes Memorial jogvédő szervezet megszüntetéséről szóló bírósági tárgyalás.

Egy ilyen barátság nem jöhet rosszul az ukránoknak akkor, amikor az oroszok jelentős csapatösszevonásokat tartanak a határ közelében.

Egy december 14-én, kedden közzétett független felmérés szerint az oroszok fele gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok és a NATO miatt válnak egyre feszültebbé az orosz-ukrán kapcsolatok.

A várható kicsavart reakció érkezett a Wagnerrel szembeni szankciókra: az orosz külügy szerint afrikai és közel-keleti belpolitikát támad az Unió.

Már az Európai Uniót is zavarja, hogy Oroszország úgy vesz részt konfliktusokban világszerte, hogy azt hivatalosan nem vállalják fel, ezért a Kremlhez közel álló Wagner magánhadsereggel szemben szankciókat vetettek ki. De mi is ez a magánhadsereg, hogy folytat harcokat és miért kell szankcionálni őket? Elmagyarázzuk!

A Minisztertanács összesen két, a Külügyminisztérium által készített törvénytervezetet fogadott el a kormány december 9-i ülésén, amik közül egyik lehetőséget ad arra, hogy 51 ezer hrivnyára, azaz körülbelül 610 ezer forintra lehessen büntetni azt, aki nyilvánosan tagadja az orosz agressziót.

Egy átlag orosz nem sok dolgot gondol Magyarországról, de a propagandában is attól függ a rólunk kialakított kép, hogy mik a stratégiai célok. A magyarok pozitív oroszképe súlyos ismerethiányra vezethető vissza.

Könnyen elképzelhető, hogy a két ország kapcsolatait a közeljövőben formáló leglényegesebb esemény nem is a találkozón történt - állítja a Biden-Putyin csúcstalálkozóról Oroszország szakértő vendégszerzőnk.

A világ jelenleg leghíresebb korrupcióellenes aktivistájának öccse szerinte csak azért kapott három és fél évet, mert Navalnij a családneve. Többek közt erről, az orosz börtönviszonyokról és az oroszok magyar ismereteiről adott interjút.

A The Washington Post egy meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva arról írt, az Egyesült Államok információkat szerzett az orosz tervekről.

Szijjártó Péter napok óta azzal szerepel a hírekben, hogy szerinte Magyarország ismét a nagyhatalmi játszmák színterévé vált, és arra készül, hogy a tavaszi országgyűlési választásokat nyugatról és keletről is megpróbálhatják majd befolyásolni. A kínai kormány eközben a hírek szerint a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult egy ukrajnai ügy miatt, ami azért elég jól megmutatja, milyen is az, amikor valóban a nagyhatalmak csataterévé válik egy ország.

Aljakszandr Lukasenka először orosz területnek ismerte el a Krímet, majd jelezte, jöhet az atom is.

Oroszországnak és Kínának mindenesetre sokkal hasznosabb a szövetség lehetőségét lebegtetni, mint az azt tartalmazó szerződést lobogtatni.

Decemberben jönnek az új részek, az előzetes szerint új irányt vesz a sorozat. A rajongók többségét a genderkérdés nem érdekli, csak egyszerűen ragaszkodnak az eredeti karakterekhez.

Magyarország külügyminisztere attól az amerikai törvénytől tart, amibe eddig csak és kizárólag nagyon korrupt emberek buktak bele.

Miloš Zeman elnöknek a hamarosan felálló Fiala-kormány egyetlen tagjával van problémája: a Kalózok által a külügyi tárca élére jelölt Ján Lipavskýval, aki egészen mást gondol a külpolitikáról, mint az elnök.

Egyre keményebb eszközökhöz kezdenek nyúlni Oroszországban a gyenge átoltottság javítása miatt, miközben valahogy el kéne érni, hogy ezt ne Putyinnal azonosítsák.

A szovjet disszidens Andrej Szaharovról elnevezett díjat az EP minden évben olyasvalakinek ítéli meg, aki életében az emberi jogok és a gondolatszabadság védelme érdekében cselekedett.

A nyugat-balkáni csúcs előtti munkavacsorán is előkerült az energiakérdés.

Aljakszandr Lukasenka tagadta az emberi jogok megsértését, és azt is, hogy egy újságíró elhurcolásáért térítettek el egy utasszállító gépet. Indulatoktól sem mentes interjújában a belarusz elnök azt mondta, nincs miért bocsánatot kérnie, a börtöneik pedig nem rosszabbak, mint a britek vagy az amerikaiak.

Több mint 600 000 szavazóról van szó, akik a nemzetközi közösség szerint nem is orosz, hanem ukrán állampolgárok. A kijevi sajtó szerint pedig nem is annyira önszántukból szavaznak majd.

A gázvezeték elkészült, de még tesztelni kell, meg kell szerezni a biztonsági tanúsítványt és a hatósági jóváhagyást is. Egyik sem lesz egyszerű, mert az ezekre szakosodott cégek tartanak az amerikai szankcióktól, és Ukrajna is harcolna a vezeték ellen, még akkor is, ha már üzembe helyezték.

Pont maradt egy kis tartalék az államkasszában, hogy Putyin pártjának, az Egységes Oroszország Pártnak a bázisszavazói támogatásban részesüljenek.

ZIL és Audi A6, barokk és high-tech. Szemkápráztató kontrasztokkal operáló, pofátlan, de nagyon szórakoztató kliséhalmaz az orosz Guy Ritchie netflixes képregényfilmje, a Grom őrnagy és a pestisdoktor.

Azt hitte, egy barnamedvét lát kutakodni a szemétkupac között – mint kiderült, a húsz leggazdagabb orosz állami tisztviselő közé tartozó Igor Redkin egy kamcsatkai helyi, családos férfit lőtt le. Ezért most az őszi parlamenti választáson sem indulhat, sőt, Putyin pártjából is ki kellett lépnie.

8 órán keresztül beszélt Lukasenka a sajtónak arról, hogy tavaly ő nyerte meg a választásokat, hogy nem örül, hogy Prataszevics Belaruszban van, de a diktátor kitért arra is, hogy szerinte nincs is elnyomás az országában.

Nem csupán Görögország, hanem a szibériai Jakutföld tajgája is lángokban áll. Az oltást nehezíti, hogy az oltási eszközöket nem tudják a helyszínre szállítani.