Több mint 600 000 szavazóról van szó, akik a nemzetközi közösség szerint nem is orosz, hanem ukrán állampolgárok. A kijevi sajtó szerint pedig nem is annyira önszántukból szavaznak majd.

A gázvezeték elkészült, de még tesztelni kell, meg kell szerezni a biztonsági tanúsítványt és a hatósági jóváhagyást is. Egyik sem lesz egyszerű, mert az ezekre szakosodott cégek tartanak az amerikai szankcióktól, és Ukrajna is harcolna a vezeték ellen, még akkor is, ha már üzembe helyezték.

Pont maradt egy kis tartalék az államkasszában, hogy Putyin pártjának, az Egységes Oroszország Pártnak a bázisszavazói támogatásban részesüljenek.

ZIL és Audi A6, barokk és high-tech. Szemkápráztató kontrasztokkal operáló, pofátlan, de nagyon szórakoztató kliséhalmaz az orosz Guy Ritchie netflixes képregényfilmje, a Grom őrnagy és a pestisdoktor.

Azt hitte, egy barnamedvét lát kutakodni a szemétkupac között – mint kiderült, a húsz leggazdagabb orosz állami tisztviselő közé tartozó Igor Redkin egy kamcsatkai helyi, családos férfit lőtt le. Ezért most az őszi parlamenti választáson sem indulhat, sőt, Putyin pártjából is ki kellett lépnie.

8 órán keresztül beszélt Lukasenka a sajtónak arról, hogy tavaly ő nyerte meg a választásokat, hogy nem örül, hogy Prataszevics Belaruszban van, de a diktátor kitért arra is, hogy szerinte nincs is elnyomás az országában.

Nem csupán Görögország, hanem a szibériai Jakutföld tajgája is lángokban áll. Az oltást nehezíti, hogy az oltási eszközöket nem tudják a helyszínre szállítani.

Aleksandar Vučić 2020 után 2022-ben ismét megszavaztatja Szerbiát, az ellenzékkel pedig két csatornán keresztül is folytat tárgyalásokat arról, milyen körülmények teljesülése esetén állnának el a bojkottól. A nacionalista Dveri párt mondja el, mit akarnak a kormánytól.

A lépésnek ahhoz lehet köze, hogy hamarosan törvényhozási választás lesz Oroszországban, ahol nem akarja Putyin, hogy Navalnij csapata arra buzdítsa a rezsimellenes szavazókat, hogy a legerősebb ellenzéki jelöltekre szavazzanak.

Miután az orosz kormány is engedi magyaroknak, hogy Oroszországba mehessenek nyaralni, a magyar kormány viszonozza ezt az oroszoknak.

Andrej Szoldatov, az orosz megfigyelőállam avatott szakértője a Moscow Times-on írt arról, hogy nem véletlenül voltak az orosz elhárítók óvatosak az izraeli szoftverrel, pedig igényük lenne a tömeges megfigyelésre.

Cserébe Németország segít Ukrajnának. A Biden-adminisztráció emiatt kritikákra számíthat otthon.

Márki-Zay Péter sok dologban nem ért egyet azzal a hatpárti ellenzékkel, aminek a vezetésére miniszterelnök-jelöltként vállalkozik: nem tetszik neki a többkulcsos adó, a közmunkás minimálbér és a gyónási titok feloldásának ötlete sem. Szerinte egyedül a Momentum gondolja komolyan az elszámoltatást, az ellenzéki pártok pedig rá sem hederítenek, hiába könyörög nekik. De akkor mit keres egyáltalán az összefogásban? Képviselne-e miniszterelnökként olyan programot, amivel nem ért egyet, és távozna-e a közéletből, ha az ellenzékkel együtt ő is bukna 2022-ben? Nagyinterjú.

Korábban a lengyel sajtó arról írt, Orbán Viktor és Lengyelország második leggazdagabb embere együttes befolyásukkal egyengetik a lengyel kormánynál Moszkva egyik régebbi tervét, amibe az MVM is beszállt volna.

Az iOS és a Windows eddig nem ismert sebezhetőségein keresztül online szolgáltatások belépési adatait próbálták ellopni a támadók, akik az üzleti közösségi oldalon kéretlen üzenetekben támadnak. Egyre gyakoribbak az ilyen jellegű behatolások, az elmúlt félévben többet észleltek, mint tavaly összesen.

A doppingbotrányba keveredő Orosz Olimpiai Bizottság 335 sportolójának végül sikerült kijutnia a tokiói olimpiára – igaz, csak semleges zászló alatt vesznek részt az ötkarikás játékokon. Az orosz állam részletes útmutatót készített számukra, hogyan ne válaszoljanak a sajtónak egyetlen politikai jellegű kérdésre sem.

A REvil hackercsoport több oldala is elérhetetlenné vált a dark weben. Egyelőre nem tudni, ki áll a támadás mögött, de sokan az amerikai vagy az orosz hatóságokat sejtik.

Az EU akkumulátorgyártó nagyhatalom akar lenni, ezért stratégiai megállapodást kötött Ukrajnával. A megállapodás az Ukrajnát elkerülő orosz-német gázvezeték miatti ukrán bevételkiesést is mérsékelné.

Pár nappal ezelőtt még nem lehetett tudni, hogy Oroszország meg fogja-e vétózni a további működését az egyetlen olyan útnak, amelyen keresztül az ENSZ még humanitárius segítséget nyújthat a háborútól sújtott Szíria lakosainak. A határozatot, amelyet végre sikerült elfogadni, azonban Oroszország és az Egyesült Államok eltérően értelmezi.

800 Coop-üzlet nem tudott vasárnap Svédországban kinyitni a támadás miatt, amiért az oroszokhoz köthető REvil Group lehet a felelős.

Az Egyesült Államok húsz év után kivonul Afganisztánból, az pedig, hogy mi jön helyette, nagy kérdés. A legtöbb elemző szerint csak idő kérdése, hogy a tálibok vegyék át az uralmat Afganisztánban, ennek ellenére megoszlik annak megítélése, hogy hiba-e a kivonulás. Hogyan fog megváltozni az afgánok élete egy lehetséges tálib rezsim alatt? Kik lesznek a kivonulás nyertesei, és mit jelentett nekünk, magyaroknak a háború? Erről és sok más témáról beszélgett Szalai Máté Wagner Péterrel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával, aki maga is többször megjárta Afganisztánt.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása több mint két évtizede húzódik, az EU állandóan későbbre tolja az erre kijelölt dátumot, a legesélyesebb országként Montenegrót emlegetik. Van-e rá esély, hogy a legújabban beígért 2024-ben megtörjön az európai bővítés fásultsága? Egyáltalán milyen következményei lehetnek, ha ez nem sikerül?

A Putyint évekig kritizáló amerikai liberális médiában most csak halkan zümmög a méltatlankodás, a republikánus ellenzék azonban lecsapott. A hirtelen bideni fordulat mögött elsősorban Jake Sullivant, az elnök régi segítőjét kell sejtenünk, aki immár nem szeretne visszatérni a klasszikus neoliberális külpolitikához, úgy, mint például Blinken külügyminiszter. Csakhogy ennek ára lehet, nem is kicsi.

Orbán Viktor újságírói kérdésre azt mondta a NATO csúcstalálkozóján: ő 26 évet élt hidegháborúban, ezért higgye el neki mindenki, nem jó dolog az.

Egyre nagyobb diplomáciai bonyodalmat okoz az ukrán válogatott EB-meze: az oroszok hivatalosan is panaszt nyújtottak be az UEFA-nál, amiért a mezen úgy szerepel Ukrajna térképe, hogy az tartalmazza a Krím-félszigetet is.

Az EB-n résztvevő korábbi posztszovjet ország mezére rákerült Ukrajna térképe, méghozzá az oroszok által megszállt Krímmel és Donbasszal együtt. Az oroszok szerint ez provokáció.

Az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködéssel foglalkozó főigazgatója szerint a nyugat elhamarkodott kijelentéseket tett a gépeltérítés és Prasztaszevics elrablása kapcsán.

Szofja Szapegát is Belaruszban őrzik börtönben, annak ellenére, hogy orosz állampolgár. Korábban a repülőről csak annyit tudott elküldeni SMS-ben édesanyjának, hogy „Mama...” – azóta nem tudni róla semmit.

450 évvel ezelőtt lett Erdély fejedelme Báthory István. Roppant eseménydús életet élt: legyőzte a Habsburg-trónkövetelőket, fogságban tartotta Balassi Bálintot, feltette Erdélyt Európa térképére, elnyerte a lengyel koronát és megakadályozta Rettegett Iván keleti terjeszkedését. Uralkodása idején vált világossá, hogy a két világbirodalom közé került Magyarország egyesítésére csak úgy van lehetőség, ha Erdély mindkét irányba gesztusokat tesz.

Az orosz-német Északi Áramlat 2. gázvezeték sokkal nagyobb teret ad Oroszországnak az Ukrajnával szembeni nyomásgyakorlásra, az Egyesült Államok kormánya viszont most úgy látszik, mégsem érvényesíti a gazdasági szankciókat a projekt kivitelezőivel szemben. Ez a 2021 júniusa előtt esedékes Biden-Putyin csúcs előtt komoly orosz előny.

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak a Szputnyik-oltást, cserébe el kell tölteni hat éjszakát valamelyik hoteljükben.

Az Economist Intelligence Unit nemrég közölt egy tanulmányt, miszerint Oroszország és Kína célja a vakcináikkal a geopolitikai érdekeik maximalizálása, és jelenleg ezzel nagyon jól is áll a két ország. De pontosan hogyan lehet a vakcinákat felhasználni geopolitikai fegyverként? Mik az elsődleges céljaik velük? És beszállt-e a nyugat is a vakcinadiplomáciába? Utánajártunk!

Az Európai Bizottság elnöke szokásos tavaszi beszédében a tőle megszokott hurráoptimizmust leszámítva nem nagyon mondott semmit.

Jan Hamáček cseh belügy- és ideiglenes külügyminiszter állítólag sajátos alkupzícióból egyezkedett volna az oroszokkal.

Az amerikai civil szervezet szerint Magyarországon és Lengyelországon romlott leginkább a demokrácia az elmúlt években, és már a környező ország vezetői is importálnák a média bekebelezéséről szóló magyar médiamodellt.

Csehországgal való szolidaritásból Litvánia is kiutasított két orosz diplomatát, a minszki orosz nagykövetségen erre ragadtak billentyűzetet.

Észtország, Litvánia és Lettország is szolidaritás vállalt a Cseh Köztársasággal. A litván külügyminiszter szerint jó lenne, ha az EU-ban kevesebb orosz kém lenne.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium előtti aszfaltot.

Az orosz cég nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésére kiírt tenderen. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki az országból, mert a gyanú szerint az orosz katonai hírszerzés, a GRU robbantott fel egy csehországi fegyvergyárat még 2014-ben.

Hét eleje óta azon spekulál az exjugoszláv országok sajtója, hogy vajon tényleg létezik-e egy olyan informális dokumentum, amelyben médiaértesülések szerint Janez Janša szlovén kormányfő a balkáni határok átszabását javasolja, a nagyszerb-nagyhorvát-nagyalbán nacionalista tervekkel való teljes összhangban. A pletykák szerint Orbán Viktornak is köze lehet az akcióhoz, a szlovénok szerint ezzel csak őket járatják le, de van, aki szerint orosz provokáció lehet az egész mögött. Egy állítólagos dokumentum közben kiszivárgott: mutatjuk, mi van benne!

A volt szlovák miniszterelnök, Mikuláš Dzurinda szerint Oroszország a Szputnyik-oltásokkal valójában hatalmi harcot vív, Matovič pedig Orbánnal együtt bomlasztja az unió egységét.

Magyarország példaként szolgál a vakcinabeszerzési gyakorlatával a szlovák exkormányfő és pénzügyminiszter szerint, aki budapesti látogatása során a szlovákiai magyarokról is megemlékezett.