Kormányváltás ellenzéki összefogással. 5+1 tanulság a cseh választásról

2021.11.11. 17:10

Az októberi választást követően két pártszövetség összesen öt pártja alakít kormányt és váltja le Andrej Babiš populista kabinetjét Csehországban. Mit üzen mindez a 2022-ben szintén választásra készülő Magyarországnak? Mutatjuk, milyen tanulságokkal szolgálhat a csehországi választás a magyar kormánynak az együttműködő ellenzéknek.

Kormányváltás ellenzéki összefogással. 5+1 tanulság a cseh választásról

Már jó egy hónappal járunk az október 8-án és 9-én megtartott cseh képviselőházi választás után, amit hatalmas meglepetésre megnyert a jobbközép SPOLU hárompárti szövetség. Azóta csak úgy történnek az események: először rögtön a választásokat követő napokban Miloš Zeman cseh államfő került kórházba, majd a SPOLU miniszterelnök-jelöltje, Petr Fiala bejelentette, hogy készen állnak a kormányalakításra a harmadik helyre befutó zöld-szociálliberális-lokalista Kalózok-STAN szövetséggel. Habár az államfő hosszas betegeskedése okán benne volt a pakliban, hogy a miniszterelnök és kormánytagok kinevezésétől még messze állhatunk, Fiala terve mégis megvalósulni látszik.

Három dologban már biztosak lehetünk:

  1. Miloš Zeman az elmondása szerint már egy hónapja nem gyújtott rá, legalábbis ez volt a helyzet múlt pénteken; 
  2. Az elnök nemcsak hajlandó volt tárgyalni Fialával a kormányalakításról és az ötpárti koalíció felállításáról, de kedden meg is bízta őt a kormányalakítással;
  3. Babiš kormánya csütörtökön benyújtotta a lemondását, miután kedden lezárult az új Képviselőház alakuló ülése.

Így már nem vagyunk messze az új cseh kormány kinevezésétől, ebből az alkolmból nézzük meg, hogy mit tanulhat a cseh belpolitikai átalakulásból Magyarország. A cseh választás eredményei ugyanis több tanulsággal is szolgálhatnak mind a választópolgárok, mind pedig a választáson induló magyar politikusok számára.

5+1 pontban mutatjuk, hogy mik ezek, de előtte nézzük a keretet, a két ország politikai berendezkedését.

Azonos méretű parlament, eltérő rendszer

Elöljáróban azt kell megjegyezni, hogy nem lehet egy az egyben összehasonlítani a cseh és a magyar helyzetet, hisz a két állam politikai berendezkedése és választási rendszere jelentősen eltér egymástól. Mindezek ellenére azt is érdemes látni, hogy ma már alig akad olyan választás a világban, aminek ne lenne kisebb vagy nagyobb jelentősége – Fáy Gergely politológus szavaival élve – a globális hatalmi sakkjátszmában. A regionális és globális politikai játszmákban ugyanis

„...az erőforrásoktól a szimbolikus térfoglalásig mindennek jelentősége van."

fejti ki Fáy.

Fotó: Papp Zsanett Gréta / Azonnali

Az egyik legfontosabb különbség a két ország között, hogy

a cseh törvényhozó testület a magyar parlament egykamarás felépítésével ellentétben kétkamarás,

bár a felsőház, a Szenátus (Senát Parlamentu České republiky) korántsem rendelkezik olyan kiterjedt politikai erővel, mint az alsóház, a Képviselőház (Poslanecká sněmovna Parlamentu České republiky, rövidítve általában PSP vagy PSP ČR).

  • A jelenlegi cseh választás eredménye pontosan ebből kifolyólag mérvadó, ugyanis a Képviselőház nagy politikai súllyal bír a jelenlegi cseh belpolitika alakulása szempontjából. A cseh kormány is az Képviselőháznak felelős, a cseh miniszterelnök addig kormányzóképes, míg a Képviselőházban többségi támogatottsága van (pontosan emiatt lenne nehéz dolga Babišnak a kormányalakítással, amennyiben azzal megbízta volna Zeman. Ugyanakkor Babiš eddig is kisebbségből kormányzott: a kormányát tavaszig kívülről támogatta az ellenzéki kommunista KSČM; ők az októberi választáson nem jutottak be a Képviselőházba, ahogy az ANO eddigi koalíciós partnere, a szociáldemokrata ČSSD sem).
  • A parlamenti (Prága esetében a képviselőházi) székek tekintetében majdhogynem megegyező számmal van dolgunk Csehországban és Magyarországon: 2011-ben Magyarországon 199 főre csökkent a Parlament létszáma, míg a cseh alsóháznak 200 képviselője van, amelyből a jelenlegi eredmények alapján 108 mandátumot szerzett meg a SPOLU-PirSTAN páros, tehát többségi kormányzásra készülnek. Ez az egyszerű többség pedig azért is esszenciális, mert a cseh modellben a kormányprogramot a Képviselőház egyszerű többséggel fogadja el. Az ANO-nak mindössze 72 mandátumot sikerült szereznie, hattal kevesebbet, mint 2017-ben. 
Fotó: Miloš Zeman / FB

Az államfő személyét tekintve is komoly különbségek vannak a magyar és a cseh rendszer között. Miloš Zemannak sokkal nagyobb politikai hatalma van, mint a magyar államfőnek. A magyar államfő szinte csak és kizárólag reprezentatív szerepekkel rendelkezik: Magyarországon az államfő más parlamentáris rendszerekhez hasonlóan semleges hatalmi tényezőnek tekinthető, azaz „kívül áll a végrehajtó hatalmon” és „nem visel politikai felelősséget az Országgyűléssel szemben”.

Míg tehát a magyar modell gyenge alkotmányozó jogkörökkel ruházta fel a köztársasági elnököt, addig a cseh államfő jogkörei a parlamentáris rendszerhez képest viszonylag erősek, és érintik a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat is

– a jogköreinek egyik részét egyedül, a másik részét a kormánnyal együttműködve gyakorolja

Zeman nemcsak részt vesz mindkét kamarának és azok bizottságainak az ülésein, de rendszerint és aktívan fel is szólal azokon. A cseh államfő meglepő buzgóságával szemben a magyar államfő passzív politikai szereppel rendelkezik. 

  • A kormányalakítás és a kormányfő kiválasztása a magyar modellben egyértelműen a parlament feladata, az államfő kormányalakításban játszott politikai szerepe passzív, a köztársasági elnök Magyarországon csak javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, nem pedig felkéri vagy kinevezi a kormányfőjelöltet. Ezzel ellentétben a cseh modellben az államfő nevezi ki és váltja le a kormányfőt.
  • Ugyanakkor a Szenátussal szemben nagyrészt nincs hatalma a köztársasági elnöknek, a felsőház kezdeményezheti például az államfő hivatali felmentését, amennyiben például nem képes ellátni alkotmányozó szerepköreit, vagy rosszul látja el azokat. Mivel erre sem került még sor a cseh történelemben, így ebből a szempontból is különösen érdekes volt a jelenlegi választás kimenetele – Zeman kórházi kezelése miatt szóba került az elnöki jogköröket a kormányfőre és a Képviselőház elnökére átruházó 66. cikkely alkalmazása, a cseh alkotmány szerint ugyanis a választásat követő 30 napon belül fel kell állnia az új törvényhozásnak, azonban Zeman kórházi ápolása miatt ez ellehetetlenülni látszott.
Fotó: Andrej Babiš / FB

A kormányon belül a miniszterelnöknek erős pozíciója van mind a magyar, mind pedig a cseh belpolitikai rendszer gépezetében – a pozíció karizmát kíván meg, a pozíció kiemelt jelentőséggel bír. Ugyanakkor összehasonlítva a jelenlegi magyar és cseh pártpolitika tendenciáit, Orbán Viktor a Fidesz frontvonalán sokkal nagyobb politikai hatalmat kovácsolt magának az elmúlt évek alatt, mint amire Babiš az ANO élén képes volt elérni. Mindezt pedig olyan belpolitikai sajátosságok is tarkítják, minthogy

  • Andrej Babiš Orbán Viktorral ellentétben például televíziós vitát is hajlandó volt elvállalni; 
  • vagy, hogy az ANO alapvetően nem bírt a választás előtt olyan nagy médiatúlsúllyal, mint amivel a Fidesz rendelkezik ma Magyarországon.

1. A közvélemény-kutatások megbízhatatlansága

Már a 2020-as amerikai elnökválasztás során is komoly aggályok merültek fel a közvélemény-kutató cégekkel és a munkájukkal kapcsolatban,

a pártpreferencia-mérés eredményei ugyanis ha nem is adhatnak teljesen valós képet, jelentősen befolyásolják a választói magatartást – akár célzottan is.

Napjainkban a legtöbb kritika pontosan a különböző közvélemény-kutató cégek politikai elfogultsága miatt jelenik meg. Erre a legjobb hazai példa lehet a Nézőpont és Republikon Intézet pártpreferenciát mérő közvélemény-kutatásai, amik képesek voltak szinte ugyanabban a kérdésben teljesen más eredményt kihozni.

Az, hogy a felmérések és az egymástól olykor meglehetősen eltérő adatsorok mennyire megbízhatóak, az 2021-es cseh választás kapcsán is felszínre került. 

2021 augusztusától egészen a választásig szinte az összes preferencia-felmérés az ANO-t hozta ki egyértelmű győztesnek, így a párt elvileg kényelmesen hátradőlhetett a székében, tudván, hogy a későbbi győztes jobbközép SPOLU koalíciót és a zöld-szociálliberális-lokalista PirSTAN szövetséget is a választást megelőző négy hónapban folyamatosan 20-21 százalék körül mérték.

Fotó: Petr Fiala / Facebook

Ehhez képest a SPOLU a szavazatok 27,79%-val, szorosan, de legyőzte a 27,12 százalékot begyűjtő Babišt. A PirSTAN koalíció – amit az év első felében négy hónapon keresztül 20% fölé mértek –, nagy meglepetésre a szavazatok csupán 15,62 százalékát kapta.

Ehhez hasonló jelenség volt megfigyelhető a magyar EP-választás idején is, mikor a DK és a Momentum az addigi várakozásokhoz képest jelentősen jobban, ellenben a Jobbik meglehetősen rosszul teljesített, miközben a Fidesz támogatottsága számottevően nem változott.

A közvélemény-kutatások nem mellesleg az előválasztáson is hatalmas szerepet kaptak, hiszen mindegyik jelölt a számára kedvező adatsorral próbálta a maga oldalára billenteni a bizonytalan szavazókat.

A közvélemény-kutatásokat tehát érdemes sokkal kritikusabban vizsgálni, a szerepük ugyanis egyre nagyobb volumenben jelenik meg a politikai mobilizásban. 

Az mégis világos, hogy a cseh választás eredményei tanulópénz a tavaszi magyar eseményekre nézve: kockázatosnak tűnik a kormánypártnak a közvélemény-kutatásokba túlzott bizalmat helyezni, hiszen még egy masszívnak és erősnek vélt versenyelőny is simán jelenthet hátrányt a gyakorlatban. A magyar választás szempontjából szintén fontos tanulság, hogy míg az ANO kormánypárt támogatottsága viszonylag stabil maradt,

addig az ellenzéki oldalon sokkal nagyobb volt a választói mobilitás, és ez a rekordmagas részvételi arány pedig az ellenzéknek kedvezett.

2. A hibákkal teli járványkezelés és korrupciós botrányok túldimenzionálása 

Csehországot meglehetősen súlyosan érintette a koronavírus-járvány, februárban teljesen lezárták az országot, és ebből az apátiából csak igen későn másztak ki a csehek. Miközben a közhangulat forrongott, addig az egészségügyi miniszter széke négyszer cserélt gazdát. Nem meglepő, hogy a cseh kormány hibákkal teli kríziskezelését országszerte és külföldön is komoly kritikák érték, az ellenzéki koalíciók (SPOLU, PirSTAN) pedig több-kevesebb sikerrel politikai előnyt kívánt kovácsolni Babiš és az ANO tehetetlenségéből.

De sem az elbaltázott víruskezelés, sem a későn jövő, de annál szigorúbb lezárás és az azt követő gazdasági recesszió nem ütött komoly rést Babiš közkedveltségének erős várán.

Fotó: Andrej Babiš / Facebook

Miközben az ország hellyel-közzel sikeresen kilábalt a félrekezelt járványhelyzetből és elkerülte a gazdasági válságot,megkezdődött az októberi választásra való felkészül is. A Pandora-iratokkal kapcsolatos botrány közvetlenül a cseh választás előtt robbant ki, amiben Babiš természetesen nyakig érintett volt, a kormányfő ugyanis offshore cégeken keresztül vásárolt franciaországi luxusingatalanokat, majd egy hónappal a választás előtt a rendőrség harmadjára javasolta a vádemelést ellene a Gólyafészek-ügyben.

Október elejére Babiš és a nevével fémjelzett korrupciós-ügyek lassacskán nemcsak Csehországban, hanem a nemzetközi sajtóban is a kormányzásának szinonímáivá váltak, de még ez sem volt elég: bár az ANO a második lett a választáson, a cseh választási rendszer sajátosságai miatt ő szerezte a legtöbb mandátumot.

Habár egy időre jelentősen csökkent Babiš és az ANO támogatottsága, az október eleji választás idejére mégis visszaállt 27 százalékra, és sem a korrupciós vádak, sem a vírushelyzet nem döntötte be ezt tartósan – Babiš az ANO élén nem sokkal a SPOLU után a második legtámogatottabb miniszterelnök-jelöltként ért a célba.

A 2021 október eleji cseh választás kimenetele.

A 2021 október eleji cseh választás kimenetele.

Fotó: Český rozhlas /

Hasonló a helyzet Magyarországon is: sem a megtévesztő és inkonzisztens politikai kommunikáció a vírushelyzet kapcsán, sem pedig a Pegazus-botrány nem hozott érdemi változást a Fidesz támogatottságában, amin valószínűleg egy a választás előtti korrupciós botrány kirobbanása sem ütne nagy rést, legalábbis eddig nem tántorította el a voksolástól a Fidesz-tábor tagjait. A billegő szavazókkal más a helyzet, a Republikon Intézet adatsorai azt mutatják, hogy a bizonytalanok körében MZP igen kedvelt a 66 százalékos eredményével, míg Orbán Viktor esetében ez a szám mindössze csak 33 százalék.

3. A magas szintre járatott lejárató kampány, avagy a cseh Gyurcsány-show sikeressége

2020 februárjától egészen a nyár végéig az ellenzéki PirSTAN koalíció vezette a pártpreferencia-felméréseket. Viszont amíg a kormányzó ANO stabilizálni tudta támogatottságát, addig az urbánus-liberális–független polgármesterek páros a júniusi 27 százalékos támogatottság és minden várakozás ellenére végül csak a szavazatok 15 százalékát tudta bezsebelni. A hatalmas mélyrepüléssel a Kalózok különösen nagyot buktak a választás során. Ahhoz képest, hogy a párt vezetője, Ivan Bartoš a nyáron még miniszterelnöknek készült, a választáson pártja végül csupán 4 mandátumot szerzett. A csúf vereségnek két nagyon fontos tanulsága van:

  1. A nagy támogatottság hatására a párt először óvatosabb politikába kezdett és megpróbált „néppártosodni” (ugye ismerős?), így nagyrészt elvesztette igazi vonzerejét.
  2. Ezzel párhuzamosan az ANO elsőszámú ellenségévé a zöld-szociálliberális-lokalista koalíció, azon belül főleg a Kalózpárt vált és Babiš komoly lejárató hadjárattal támadt Bartošékra.

A Fidesznél már többször bevált módszer teljesen váratlanul érte a más politikai kultúrához szokott, magukat balközépre pozícionáló jelölteket. 

„A kalózokat súlyosan érintette az ellenük folytatott dezinformációs kampány. Ilyesmit még sosem tapasztaltam! Folyamatosan cáfolnunk kellett azt az állítást, hogy a Kalózok megadóztatnák az emberek vagyonát, és hogy migránsokat telepítenének be"

– nyilatkozta a STAN zlíni jelöltje. 

Fotó: Papp Zsanett Gréta / Azonnali

Maga a főkalóz, Ivan Bartoš is ezt a lejárató kampányt nevezte meg választási kudarcuk egyik fő okaként. Mindeközben a jobbközép SPOLU támogatottsága rakétaként emelkedett.

Ehhez hasonló folyamat játszódott le Magyarországon is az előválasztás ideje alatt: amíg a Fidesz negatív kampányának fő célpontja Karácsony-Dobrev páros volt, addig Márki-Zay Pétert jóval kevesebb támadás érte, és bár kisebb reflektorfényben, de sikeresen szerezte meg a miniszterelnök-jelöltséget. Habár korántsem ez az egyetlen aspektusa MZP győzelmének, a cseh választásból és a magyar előválasztásból is levonható az tanulság, hogy a lejárató kampányok továbbra is nagyon veszélyes fegyvereknek számítanak az Európa-szerte, különösen a kelet-közép-európai belpolitikában. Ezért nagy kérdés az, hogy Márki-Zay stábja hogyan fogja lereagálni az immáron egy az egyben az MZP ellen irányuló lejárató hadjáratot, és képes lesz-e felvenni a versenyt Orbán Viktorral.

4. Vajon Ádernek is követendő példa lehet Miloš Zeman belengetett alkotmányos trükközése? 

A választás után a nagy kérdés az lett, hogy vajon Miloš Zeman cseh államfő kit fog megbízni kormányalakítással. 

Zeman ugyanis korábban kijelentette, hogy ő csak a választáson legtöbb mandátumot szerző pártot hajlandó felkérni erre, nem holmi koalíciócskákat.

Zeman reakciója azért is volt érdekes, mert a cseh választási rendszer alapvetően sem tette volna indokolttá, hogy az ellenzéki koalíciók közös frakciót alakítsanak és így győzzék le ANO-t, így az ellenzéki összefogás koncepciója nem is került terítékre a két pártkoalíció esetében. A cseh államfő viszont megpróbálta megelőzni a bajt: igyekezett hátulról segíteni Babišnak az egyik jobboldali párt (leginkább az ODS jött szóba) meggyőzésében, hogy bizonyos feltételek mentén (például opció volt, hogy nem Babiš lesz az új miniszterelnök) támogassák az ANO hatalmon maradását. Ígéretei, minthogy a választáson legerősebb pozíciót szerző párt elnökét fogja megbízni a kormányalakítással, mutatják, hogy Zeman akár annak árán is hatalmon kívánta tartani Babišt, ha nem az ANO nyer.

De időközben Zeman kórházba került, ami megadta a helyzet pikantériáját, ugyanis az államfő hosszas betegeskedése nemcsak, hogy aktuálissá tette Csehország alkotmányának 66. cikkének alkalmazását (mikor és hogyan lehet elvenni az államfő jogköreit, ha nem képes ellátni alkotmányos feladatát), hanem Star Wars Order 66-mémek hatalmas özönét is elindította.

A cseh államfő tehát minden igyekezete ellenére sem tudta megbűvölni a kockákat. Hiába minden obstrukció vagy szándék, a választói akarattal végül nem lehet szembemenni – az ANO-nak még a széljobbos SPD-vel sem (92 mandátum, szemben a 108-cal) lett volna esélye a kormányalakításra. Habár beletelt egy kis időbe, de Babiš után Zeman is kénytelen volt elfogadnia az ANO vereségét.

Fotó: Petr Fiala / Facebook

Magyarország esete egészen más: hiába van kifejezetten jó kapcsolat Orbán és Áder között, a magyar köztársasági elnök alkotmányos mozgástere olyan szűk, hogy egyszerűen nincs lehetősége a trükközésre, 

azaz Áder nem léphet Zeman útjára.

A magyar államfő szerepe meglehetősen passzív, az államfő, mint legfőbb közjogi méltóság a miniszterelnök személyére csak javaslatot tesz, de nem ő nevezi ki, hanem a parlament választja meg feles többséggel. Mint Horváth Péter politológus írja vonatkozó tanulmányában: „A kormányalakítás és a miniszterelnök kiválasztásának politikai folyamatát nem a köztársasági elnök határozza meg, azaz nincsen politikai napirendet meghatározó hatalma, de nem is vétójátékos, hanem ceremoniális mellékszereplő a pártok által írt és játszott politikai forgatókönyvben”.

5. Valóban a kormánypárti többség megtörésének kulcsmomentumává válhat a masszív választó részvétel?

Az elmúlt 20 évet figyelembe véve az októberi választáson volt a legmagasabb választói érdeklődés Csehországban, a részvételi arány kimagasló volt: 65,43 százalékot ért el. A választásokat megelőzően több szakértő is jelezte, hogy az ANO kormányon maradásának kulcsa a saját táborának fegyelmezett mobilizációja és az alacsony részvételi arány elérése lehet.

A Median méréseiből az olvasható ki, hogy

ahogy csökkent a bizonytalanok száma, és ezzel párhuzamosan nőtt a részvételi hajlandóság, úgy csökkent egyre jobban Babiš pártjának előnye, mindezt pedig úgy, hogy szavazóinak száma alig csökkent (a rá szavazó majd’ 1,46 millió választó körülbelül 42 ezerrelel kevesebb, mint 2017-ben, amikor 60 százalékos részvételi arány mellett 29,64 százalékkal egyértelműen nyert).

A cseh választás tapasztalata is azt mutatja, hogy Márki-Zay Péter akkor lehet sikeres, ha a bizonytalan szavazókra koncentrál, és valóban őket tudja megszólítani a fegyelmezett (és nagyrészt gazdaságilag vagy politikailag jócskán kiszolgáltatott) fideszes szavazók helyett. Az elmúlt hónapokban csökkent a bizonytalanok száma, de még mindig a teljes felnőtt népesség kb. 24-28 százalékát teszik ki, Márki-Zay deklarált célja az ő megszólításuk.

Az előválasztás iránti érdeklődés és a kiélezett, sorsdöntőnek beállított választás arra engednek következtetni, hogy Magyarországon is kiemelkedően magas lesz a részvételi arány 2022 tavaszán, ami az egyesült ellenzék esélyeit javíthatja – bár pont 2018-ban láttuk, hogy a rekordmagas részvétel nem feltétlenül hoz ellenzéki sikert.

+1. A koalíciós indulás nemcsak hogy működőképes, de sikeres is lehet

Mindezeket figyelembe véve a legfontosabb tanulsága a cseh választásnak az, hogy akár egy sokszínű pártszövetség is képes sikeres kampányt folytatni és fegyelmezetten egyben maradva megnyerni a választást. Csehországban a jobbközép SPOLU formáció (az ODS enyhén euroszkeptikus konzervatív, a TOP09 Uniópárti liberálkonzervatív, a KDU-ČSL kereszténydemokrata-népi párt) a legjobb példa erre.

Fotó: Papp Zsanett Gréta / Azonnali

A kormányalakításhoz azonban ismét szövetkezniük kell, hisz önállóan nincs elég mandátumuk a kormányalakításhoz, ezért a PirSTAN koalícióval (a Kalózok rendszerkritikus zöld-szociálliberális párt, a STAN lokalista centrumpárt) összefogva, az ún. Demoblokkot megalakítva, egy ODS dominálta, balos, centrum és jobbos ötpárti kormányt fognak létrehozni Prágában. Bár a két szövetség a kampányidőszak alatt egymással is versenyzett, mindkét koalíció programjának fő üzenete a korrupcióval való leszámolás és a cseh demokrácia megmentése volt, emiatt

a két pártszövetség egyértelműen elzárkózott az ANO-val való bármiféle közösködéstől, az ugyanis egy az egyben öngyilkosságot jelentett volna önmagukra nézve.

Annak ellenére, hogy az ANO szerezte a legtöbb mandátumot a választás során, a pártszövetségek minden pártja tartotta magát az ígéretéhez, és nem léptek egyezségre az ANO-val, az egymás hátbaszúrása helyette sokkal jövedelmezőbb taktikát alkalmaztak: inkább ellenzékbe kényszerítették Andrej Babišt és pártját, aki így lemondásra kényszerült. 

Ez a siker példát mutathat a magyar összellenzék számára is: kifizetődő lehet hosszabb távon a koalíciós fegyelem, amely sikernek a kulcsa elsősorban az együttműködés. Ugyanakkor még a cseh közszolgálati rádió honlapján megjelent „A magyar ellenzék is összefogott – de Orbán nehezebb ellenfél, mint Babiš” című műsorban is kiemeli a Plus csatorna főszerkesztője, hogy

„...a magyar ellenzéknek viszont sokkal nehezebb politikai vetélytársa van, mint a csehnek volt: Orbán Viktor tíz év alatt sokkal tovább lépett, mint Andrej Babiš a demokratikus szabadságok korlátozásában és saját hatalmának megszilárdításában."

NYITÓKÉP: Andrej Babiš (Facebook) / Miloš Zeman (Facebook) / Petr Fiala (Facebook)

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali újságírója

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, most a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét, a geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek