Itt a V4-es egység oltásügyben: Csehország is vesz kínai vakcinát

Szlovákia oroszt, Lengyelország és Csehország kínai vakcinát vesz, Magyarország mindkettőt vett már. Csehországban harmadszorra durvult be a járvány, a 100 ezer főre eső új esetek kétheti átlagát tekintve világelsők, és már az EU-tól kérnek segítséget, annyira megterhelte az egészségügyi rendszert a sok beteg.

Alakul a V4-es egység a keleti vakcinákat illetően: Csehország is venne kínai Sinopharm vakcinákat, írja a Politico. Miloš Zeman elnök hivatala hiatalos közleményben tudatta szerdán, hogy

Az nem derült ki, hogy hány adagot rendelt a jelenleg a koronavírus-járvány által leginkább sújtott Csehország. 

Mindezt úgy, hogy az EU-tagállamok 100-100 ezer adag Pfizer-BioNTech-vakcinát ajánlottak fel Csehországnak, Ausztriának és Szlovákiának.

A közlemény szerint Andrej Babiš cseh miniszterelnök kérte Zemant, hogy lépjen kapcsolatba Hszi Csi-ping kínai elnökkel a vakcinavásárlás érdekében. Pontosan így történt Lengyelországban is, amely egyelőre a tárgyalási folyamatot kezdi meg Kínával a beszerzésről – azután, hogy úgy döntött, a beutazási karanténkötelezettség eltörléséhez csak az EU gyógyszerügynöksége, az EMA által elfogadott vakcinákat ismeri csak el (Pfizer, Moderna, AstraZeneca), tehát a Sinopharmot nem.

Szlovákiába hétfőre kémfilmbe illő módon érkeztek meg az éj leple alatt az orosz Szputynik V vakcinák, amelyekből összesen 2 millió adagot vesznek. Igor Matovič miniszterelnök egy hónapja még bírálta a különutas vakcinabeszerzést és nagyobb egységre szólította fel az EU-s tagállamokat a keleti vakcinákkal szemben.

(Igaz, a koronavírus idején rövidebb a politikusi megszólalások szavatossági ideje, Orbán Viktort sem mindig zavarta, hogy az Európai Bizottság által intézett közös vakcinabeszerzésből az oltások tömege csak 2021 áprilisában érkezik meg.) Magyarország pedig Sinopharmot és Szputnyik V-t is vett, a héten már 529 ezer oltást adnak be, ezzel az Operatív Törzs szerint jelentősen felgyorsul az oltási folyamat.

Így most már a visegrádi országok mindegyike vesz az EU-s közös vakcinabeszerzésen kívüli forrásokból oltást. De Ausztria és Dánia is igyekszik más forrást találni: Izraellel tárgyalnak egy meg nem nevezett oltás gyártásáról.

Csehország esetében is érthető a kínai beszerzés: amikor a világhírű kutatók arról beszélnek, hogy most versenyfutás zajlik az oltások és a koronavírus között, az egészségügyi kapacitások terén EU-s tagállami segítséget kérő Csehország joggal szeretne minél hamarabb minél több vakcinát beszerezni. 2021 januárjának végén 6700 körül volt a napi új megbetegedések száma, ez mostanra 12 ezerre ugrott meg, Magyarországon most járunk 4500 körül. Nem ez az első eset, Csehország eddig két durva felfutást élt meg, 2020 októberének végén, illetve 2021. január közepén. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint február 8 és 22 között 100 ezer főre jutott 1120 új megbetegedés, ami a legtöbb a világ összes országa között. Csehországnak 11 milliós lakossága van, 1,27 millió eset mellett 20 941 ember halt meg, nálunk 440 ezer esetet és 15 324 halottat tartanak nyilván.

2020 októberében a szinte teljes lezárásról döntött a cseh kormány, a kocsmák is bezártak. Milliószámra osztogatták a külső környezetet is szűrő, erősebb védelmet nyújtó FFP2-es maszkokat, és azt is bevezették, hogy az autóban akkor is kötelező a maszkhordás, ha nem a vele közös háztartásban élővel utazik valaki. Magyarországgal ellentétben a cseh kormány mindig az aktuális helyzethez igazította az intézkedéseket, és annak függvényében engedett például a kijárási korázotásokon – nálunk 2020. november 11. óta nem változtak a szabályok.

NYITÓKÉP: Beoltják a cseh egészségügyi minisztert, Jan Blatnýt / Európai Bizottság, Facebook