Megmutattuk, hogy az EU-nak a V4-eken belül is vannak partnerei: a prágai főpolgármester az Azonnalinak

Szerző: Illés Gergő
2021.09.20. 07:07

Zdeněk Hřib három éve lett Prága főpolgármestere a Kalózpárt színeiben, azóta Andrej Babiš populista kormánya ellenében vezeti a cseh fővárost. Hogyan lehet ellenszélben várost vezetni? Van-e kiút a túlturizmusból? Miben más Andrej Babiš, mint Orbán Viktor? És mit várhatunk az októberi cseh parlamenti választásoktól? Budapesten beszélgettünk a főpolgármesterrel.

Megmutattuk, hogy az EU-nak a V4-eken belül is vannak partnerei: a prágai főpolgármester az Azonnalinak

Csütörtökön az alapító V4-es fővárosokon felül további húsz várossal bővült a Szabad Városok Szövetsége. Mit profitál ebből Prága?

Egyrészt azt akartuk megmutatni, hogy az Európai Uniónak vannak megbízható partnerei a visegrádi térségben. Sokan és sokszor tekintenek a V4-ekre úgy, mint az EU-val együtt nem működő, az európai értékeket nem tisztelő régióra.

Mi azt üzentük meg, hogy az EU-nak vannak a visegrádi országokon belül stabil partnerei is.

De nemcsak a V4-ekről van szó: már a kezdetektől fogva hangsúlyoztuk, hogy a Szabad Városok Szövetsége nem zárt együttműködés. Bárki csatlakozhat, aki egyetért az értékeinkkel – abban ugyanis különbözünk más, városok közti együttműködésektől, hogy a mienk értékalapú. Olyan témákkal is foglalkoznunk kell, mint a szabadság, demokrácia, vagy az egyenlőtlenségek kérdései.

Amikor 2019 végén megalakult az együttműködés, az egyik fő cél az volt, hogy az Európai Unió ne csak a tagállami kormányokon keresztül, de közvetlenül is finanszírozza az európai városokat. Mit értek el ezen a területen?

Ezen még dolgoznunk kell, persze a pandémia sem segített. De továbbra is kiállunk a városok közvetlen finanszírozása mellett, csak azt kéne valahogyan elmagyaráznunk, hogy ez a kezdeményezés nem valaki ellen irányul, hanem már jelenleg is létező mechanizmusok kiterjesztése lenne.

Közvetlen finanszírozási eszközök most is vannak az EU-ban, mi csak ezek körét szeretnénk kibővíteni.

Nemcsak Karácsony Gergely, de Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester is azt állítja, hogy a magyar és a lengyel kormány is megnyirbálja az önkormányzatok jogköreit, politikai alapon oszt támogatásokat, és így „bünteti” a városlakókat azért, mert nem a kormányoldalra szavaztak. Ön szintén ellenzékiként vezeti Prágát az Andrej Babiš-féle kormány ellenében. Hasonló a helyzet Csehországban is?

Figyelemmel követjük a magyar és lengyel trendeket, és 2019 decembere óta sajnos mi is tapasztalunk hasonlót. Három hét múlva parlamenti választások lesznek, a választási kampányban pedig a kormány „ajándékképpen” adót csökkentett, csak éppen ezzel a településeket fosztotta volna meg a bevételeiktől. Akkora lett a felháborodás az önkormányzatok részéről, hogy végül sikerült kompenzációt kiharcolnunk a kormánytól.

Zdeněk Hřib aláírja a Szabad Városok Szövetségéről szóló nyilatkozatot a budapesti Újvárosházán, 2021. szeptember 16-án, mellette Karácsony Gergely főpolgármester. A szövetséget 2019-ben hívták életre a V4-ek fővárosainak vezetői, most húsz új várossal bővült az együttműködés.

Zdeněk Hřib aláírja a Szabad Városok Szövetségéről szóló nyilatkozatot a budapesti Újvárosházán, 2021. szeptember 16-án, mellette Karácsony Gergely főpolgármester. A szövetséget 2019-ben hívták életre a V4-ek fővárosainak vezetői, most húsz új várossal bővült az együttműködés.

Fotó: Illés Gergő / Azonnali

A kiszolgáltatottság ettől még fennáll: ha a város működtetésén túl szeretnénk valamit csinálni, ahhoz támogatást kell kérnünk a kormánytól. Támogatást persze nem mindenki kap, csak a haverok.

Ha pedig az addigi barátból hirtelen ellenség válna, akkor hamar vizsgálat indulhat az önkormányzat ellen, ahol apró hibákra hivatkozva kriminalizálhatják a városvezetőket.

A Prágáról szóló híreket olvasva könnyen felidéződik az emberben a budapesti helyzet. Milos Zeman elnök a magyar kormányhoz hasonlóan ugyanúgy a dugók és az egymást érő felújítások miatt támadja a prágai Városházát – még egy levelet is írt önnek, hogy mondjon le az egyre válságosabb prágai forgalmi helyzet miatt. Megteszi?

Á, dehogy. Itt csupán arról van szó, hogy az elnök Andrej Babiš oldalán beszállt a cseh választási kampányba. Az elmúlt években Zeman ügyet sem vetett a prágaiak problémáira, csak vidékre utazott, Prágát viszont látványosan elkerülte. Ha tényleg érdekelné az elnököt a prágai utak állapota, akkor akár a közlekedési minisztert is felszólíthatná a lemondásra, mondjuk a városba bevezető autópályák felújításának elhúzódása miatt.

A XXI. század nagy kérdése, hogy mit kezdjünk a nagyvárosok központjaiban az autósok és gyalogosok együttélésével. Mi Prága víziója ebben a kérdésben, kitiltaná az autósokat a belvárosból?

Mindenekelőtt be kéne fejezni a közúti infrastruktúra kiépítését, egy külső és egy belső körgyűrűt is a főváros körül. De mi is látjuk az adatokat, a dugókkal minden szeptemberben van gond az iskolakezdés miatt, és az sem segít, hogy Prágában az elmúlt tíz évben egyharmadával emelkedett az autók száma.

Azért kérdeztem rá a gyalogosok helyzetére, mert Budapesthez hasonlóan Prágának is szembe kell néznie az elturistásodás problémájával. Tavaly ősszel a lezárások alatt az Azonnali is bemutatta, milyen szép üres volt a városközpont – de a COVID-időszakon kívül szinte lehetetlen nyugodtan végigmenni a Károly hídon. Mit tesznek azért, hogy élhetőbbé tegyék a várost a helyiek számára?

Röviden: azokat a turistákat szeretnénk bevonzani, akik anélkül is tudják élvezni a várost, hogy ezzel felbosszantanák a helyieket.

Például csináltunk egy új turisztikai koncepciót a fenntarthatóbb turizmusért, és pont most írtunk ki egy tervpályázatot egy új koncertterem építésére a Moldva partján. A koronavírus alatt pedig azt is elkezdtük szabályozni, hogy a belvárosban hogyan nézhetnek ki a közterületek. Így szeretnénk elérni, hogy más turisták jöjjenek, mint a COVID előtti időkben.

A főpolgármester Prága gyalogosbaráttá tett rakpartján, a Náplavkán.

A főpolgármester Prága gyalogosbaráttá tett rakpartján, a Náplavkán.

Fotó: Zdeněk Hřib / Facebook

Három hét, és új parlamentet választ Csehország. Arról már beszéltünk, hogy az államelnök Andrej Babiš pártján kezdett politikai kampányba, önt viszont annak a Kalózpártnak a színeiben választották Prága polgármesterének, amely most – a polgármesterek pártjával koalícióban – választási elsőségre és kormányzati részvételre pályázik. Kampányol mellettük?

A választáson nem indulok, tehát nem vagyok rajta a jelöltlistán. De elősorban szeretnénk megmutatni a különbséget aközött, ahogyan Babiš vezeti az országot, és aközött, ahogyan helyi szinten mi Prágában megoldjuk az emberek problémáit. Sok tekintetben ugyanis sikeresebbek vagyunk a kormánynál.

És mit gondol, tudnak nyerni? A kampány kezdetekor még úgy nézett ki, a Kalózpárt és a polgármesterek koalíciója simán nyerheti a választást, mára viszont visszacsúsztak Babiš mögé, 20 százalék környékére.

Rengeteg ember az utolsó pillanatban, már-már a szavazófülkében dönt. Várjuk ki a végét.

Kivel mennének koalícióba? A konzervatív pártok szövetségével, a Spolu-val például?

Velük, más lehetőség nincsen.

A konzervatív pártszövetség három pártból áll, a kalózoké kettőből, ez minimum egy ötpárti koalíció lenne. Ön három éve szintén egy ötpárti koalíciót vezet Prágában – nem túl nehéz ennyi párttal együttműködni?

Nem mondom, hogy könnyű, és kormányzati szinten sem lesz könnyebb, de a demokrácia a párbeszédről szól.

Persze néha hosszadalmas így döntést hozni, de eddig mindig találtunk kompromisszumot.

Babiš mozgalmával, az ANO-val semmiképp nem koalícióznának?

Semmi szín alatt. Az ANO nem is egy klasszikus demokrata párt, hanem a miniszterelnök és az ő köre – magyarán az ANO Babiš nélkül nem létezik.

Autoriternek tartja Andrej Babišt? Olyan értelemben, ahogyan mondjuk Orbánt vagy Kaczyńskit autoriternek látják Európában.

Az egyik nagy különbség, hogy Babiš az európai támogatásokra építette a vagyonát.

Ő jobban függ az Európai Uniótól, hiszen a cégei nem működnének az EU-s pénzek nélkül. Emellett Babiš populizmusa nagyon más, mint a Magyarországon és Lengyelországon épülő nemzeti konzervativizmus. Babiš populizmusa ideológiamentes.

BORÍTÓKÉP: Zdeněk Hřib / Facebook

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek