A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint választások előtt mindig megugrik a nemzetközi médiában az Orbán-kormány antiszemitizmusáról szóló cikkek száma, így jó előre tisztázni a helyzetet.

Egy ilyen barátság nem jöhet rosszul az ukránoknak akkor, amikor az oroszok jelentős csapatösszevonásokat tartanak a határ közelében.

A washingtoni izraeli nagykövetség szerint a történtek „súlyos szabálysértés jelentenek” a szoftver használatában, de következményekről egyelőre nincs szó.

Miloš Zeman elnöknek a hamarosan felálló Fiala-kormány egyetlen tagjával van problémája: a Kalózok által a külügyi tárca élére jelölt Ján Lipavskýval, aki egészen mást gondol a külpolitikáról, mint az elnök.

A techóriás vitás tartalmi kérdéseket elbíráló szerve azt vizsgáltatná meg, hogy a Facebook moderátorai – az algoritmust is beleértve – tényleg eltérő módon kezelik-e az izraelikekkel és a palesztinokkal szemben ellenséges tartalmakat. Az Ellenőrző Bizottság a kormányzati megkeresések átláthatóvá tételét is elvárja a cégtől.

Lengyelországban nemrég az Alkotmánybíróság egyik döntése kimondta, a jobboldali kormány igazságügyi reformja területén az Európai Bíróság döntései nem alkalmazhatóak. Mi történik valójában a lengyel parlamenttel és bíróságokkal? Maciej Taborowskit, az ország helyettes ombudsmanját kérdeztük.

Mennyire tekinthető ideiglenesnek és átmenetinek egy 72 éves tábor? Mi elől és mi felé menekülne az az ember, aki szüleinek, nagyszüleinek, akár dédszüleinek státuszát megörökölve egész életét egy menekülttáborban töltötte?

Orbán Viktor Puskás-stadionba tervezett alagútjával kapcsolatban a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke még kiállt a nyilvánosság elé, tudván, hogy minősített adattal visszaélés miatt le is válthatják a bizottság éléről. A megfigyelési botrány kapcsán azonban ezt már nem tenné meg, mert nem akar teret adni a Fidesznek arra, hogy elterelje a figyelmet az ügy valódi kérdéseiről. A Pegasus-ügyben összehívott, de a Fidesz-KDNP távolmaradása miatt határozatképtelen bizottsági ülést követően kérdeztük Stummert.

Andrej Szoldatov, az orosz megfigyelőállam avatott szakértője a Moscow Times-on írt arról, hogy nem véletlenül voltak az orosz elhárítók óvatosak az izraeli szoftverrel, pedig igényük lenne a tömeges megfigyelésre.

A parlament külügyi és védelmi bizottságának elnöke már korábban bejelentette, hogy megvizsgálják a védelmi minisztérium erre szakosodott ügynöksége által kiadott exportengedélyeket. Most a botrányt vizsgáló parlamenti bizottság tárgyalja azt is, kell-e szigorítani a kémprogramok külföldi értékesítésén.

Orbán Viktorék nem játszhatják sokáig, hogy érdemben nem reagálnak a megfigyelési botrányra, de szerencséjükre az ellenzék sem jeleskedik a helyzet kihasználásában. Szakértőkkel értékeltük a botrány lehetséges belpolitikai hatásait.

Az idei jelentés a magyar korrupcióval foglalkozik kiemelten. Ez nem jelenti, hogy minőségében jobb lesz, mint a tavalyi, viszont alapjául szolgálhat a magyar helyreállítási terv visszadobásának és a jogállamisági mechanizmus megindításának is.

Az utóbbi évek legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozócsapat, a magyar kormány újságírókat, üzletembereket figyelhetett, de van olyan ország ahol szinte teljes a csönd az ügyben. Mutatjuk, hogyan tálalja az ügyet az európai és a marokkói sajtó!

A hódmezővásárhelyi polgármester a vasárnap este kirobbant megfigyelési botránnyal kapcsolatban közölte, biztos benne, hogy a hódmezővásárhelyi önkormányzatot is lehallgatják.

Közel 50 000 telefont figyelhettek meg világszerte az izraeli NSO Pegasus nevű kémszoftverével. Az érintettek között magyarok is vannak. Egy mexikói újságíró azután vesztette életét, hogy elkezdhették megfigyelni.

A Candiru nevű cég a Microsoft és a torontói Citizenlab digitális elemzése szerint erősen jelen van Magyarországon is, magyar áldozat azonban nem ismert.

Már jövő hétre 700 ezer Pfizer-vakcina érkezik a távol-keleti országba, amit az majd egy szeptember-októberi vakcinaszállítmánnyal kíván viszonozni.

Zászlós felvonulást tartottak Jeruzsálemben az izraeli telepesek, amit a Hamász és a kelet-jeruzsálemi palesztinok provokációnak tartottak. Jeruzsálem több pontján is összecsaptak az 1967-es izraeli győzelmet ünneplő felvonulók és az arabok, ahogyan a Hamász és az izraeli légierő is ismét csapásokat mértek egymásra.

Szerda estig volt ideje Jair Lapid ellenzéki vezetőnek összehozni egy Netanjahu-ellenes koalíciót, és úgy tűnik, sikerült. Az utolsó órában létrejött megállapodást nyolc izraeli párt írta alá a szélsőjobboldaltól a zsidó baloldalon át az iszlamistákig. A kormány – ha egyáltalán létrejön – csak kisebb csodák árán tudná kitölteni négyéves mandátumát, és az Orbán-Netanjahu-barátság ellenére nem biztos, hogy romlanának az izraeli-magyar kapcsolatok.

A Likudnál is jobboldalibb Naftali Bennett lehet hamarosan a zsidó állam miniszterelnöke, hozzá csatlakozott a jobbközép Jáir Lapid és egy arab iszlamista párt.

Könnyen lehet, hogy az izraeli hadsereg így akarja aláásni a diplomáciai közeledést Washington és Teherán között, de az sem lenne meglepő, ha csak egyszerű meghibásodás állna a háttérben.

Kelet-Jeruzsálemben nincs béke, és nem is lesz, amíg Izrael a jelenlegi megszállást erőszakkal fenntartja – így látja a helyzetet a születése óta Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin könyvesboltos, Mahmúd Múna. Nem csodálkozik azon, hogy egyre népszerűbb a Hamasz, bár ő sohasem szavazna rájuk, de a következő 20-30 évben kiutat sem lát a jelenlegi erőszakspirálból. Interjú.

Miközben több európai városban is palesztinpárti iszlamisták és baloldaliak vonulnak utcára, a nyugat-európai országokban még a baloldalon is inkább Izraellel szolidarizálnak – bár azért nem mindenki. Körkép az osztrák, német, olasz és francia reakciókról.

Izrael miniszterelnöke köszönetet mondott Bosznia-Hercegovinának is, mert az ország kiállt a zsidó állam mellett a jelenlegi konfliktusban. Erről azonban nem mindenki értesült Szarajevóban: a bosnyák társállamelnök és Szarajevó polgármestere kifejezetten Gáza mellett szólalt fel. A szerblakta részen viszont kint voltak az izraeli zászlók. Belobbantja a közel-keleti konfliktus a bosznia-hercegoviniai feszültségeket is?

Esernyőt az eső ellen, Vaskupolát a rakéták ellen: szakértővel jártunk utána, hogyan működik Izrael légvédelmi rendszere.

Több német városban is szombaton palesztinpárti, iszlamista és baloldali szervezetek tüntettek Izrael ellen a jelenlegi katonai akciók miatt. A CDU és több német város is kirakta az izraeli zászlót, a német hitközségek elnöke viszont határozottabb fellépést várna el az antiszemitizmus ellen.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Izraelben ketten meghaltak, hatan könnyebben sérültek meg, Gázában a válaszul indított izraeli légicsapásokban 28-an haltak meg, köztük 10 gyerek. Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat.

Az évtizedek óta tartó, jeruzsálemi arabok kárára történő csendes terjeszkedés csapott most át nyílt konfliktusba, az ENSZ és a nagyhatalmak nyugalomra intenek, a Hamász rakétázik, az izraeli kormány szerint ők semmi rosszat nem tettek. Ismét áll a bál Jeruzsálemben.

A világ számos országában a járványügyi védekezés egyfajta paravánként szolgál arra, hogy aránytalanul korlátozzanak szabadságjogokat, derül ki egy friss jelentésből.

Több, mint kétszáz neves nemzetközi, köztük izraeli tudós egy nyilatkozatban olyan új antiszemitizmus-definíciót javasol, amelynek értelmében az anticionizmus és az Izrael-kritika nem számítana feltétlenül antiszemitizmusnak. Mi vezetett ide? Mi a tétje ennek a látszólag tudományos vitának?

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Pfizer, AstraZeneca, SinoVac, legyen bármi: a gyógyszergyárak és az állami szereplők egymás vakcináit szólják le, próbálva aláásni a beléjük vetett bizalmat, a média meg amilyen hülye, ennek be is dől.

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kikről is van szó?

Netanjahu és az izraeli jobboldal fölénye meggyőző, a szekuláris arabok mellett azonban a Ra'am a nyílt politikai iszlamizmust is elhozta a Kneszetbe.

Két év alatt negyedszerre kell parlamenti választásokat tartani Izraelben, és Netanjahunak most lesz a legnehezebb dolga, ha hatalmon akar maradni: egyszerre kell magát védenie a korrupciós tárgyalásoktól, a toxikusságát hangoztató ellenzéktől, és az izraeli társadalmat évtizedek óta feszítő ultraortodox zsidók problémáját is hipp-hopp meg kéne oldania.

A Likud arabnyelvű reklámokkal szólítja meg Izrael arab lakosságát. A jobboldali kormányfőnek jó esélye van arra, hogy az izraeli arabok egy része is rászavazzon, ez 2-3 mandátumot is eredményezhet a Likudnak. Mindez azt is mutatja: egyre több izraeli arab fogadja el Izraelt – a Közel-Kelet egyetlen demokráciáját – hazájának.

Az izraeli legfelsőbb bíróság az állampolgárság tekintetében elismerte zsidóknak azokat, akik betérnek a vallásba. Az ortodoxok szerint a bírák vallási kérdésben nem illetékesek – azaz nem lehet zsidó az, aki csak betér. A vita a választási kampányban is megjelent az oroszok és az ultraortodoxok között.

Joe Biden még nem lépett hivatalba két hónapja, de a Közel-Kelet máris az ajtaján kopogtat, miközben az elnök vissza akarja állítani az amerikai vezető szerepet és erős kontrasztot mutatni elődjével, Donald Trumppal szemben. Pár hét alatt még nem tudunk végleges következtetéseket levonni, de egyelőre a demokrata vezetés bizonytalannak tűnik, és olyan lavírozgatást folytat, amiből nem lesz könnyű győztesen kijönni.