Egymillió dolláros kirándulás: ez történt Biden közel-keleti útján

2022.07.21. 07:05

Átütő diplomáciai sikert ugyan nem hozott, de leglább a korábbi szövetségeket megerősítette Joe Biden első elnökként bejárt közel-keleti útja. Az emberi jogok élharcosaként definiált vezető óvatos politikája azonban nem nyerte el az otthoniak tetszését, a látogatás legnagyobb nyertese pedig egyértelműen a szaudi koronaherceg lett.

Egymillió dolláros kirándulás: ez történt Biden közel-keleti útján

Ahogy arról mi is beszámoltunk, múlt szerdán Joe Biden amerikai elnök egy négynapos, közel-keleti körútra indult. A turné során érintette Izraelt, Palesztinát és Szaud-Arábiát is, ahol a hétvégén részt vett az az Öböl-menti Együttműködési Tanács csúcstalálkozóján.

Biden nem először járt a térségben hivatalos minőségben: utoljára 2016-ban Barack Obama alelnökeként volt Izraelben, ami akkor még csak két arab országgal, Egyiptommal és Jordániával volt diplomáciai kapcsolatban. Az elmúlt hat évben azonban sok vátozott: Izrael – többségében a Trump-kormányzat által közvetített – megállapodások sorával normalizálta a kapcsolatait Bahreinnel, Marokkóval és az Egyesült Arab Emírségekkel is.

Ezek után az amerikai kormányzat nem titkolt célja, hogy következő lépésként szorosabbra fűzze az Izrael és Szaud-Arábia közötti kapcsolatot és megerősítse a szövetségét a zsidó állammal az iráni atomfenyegetés egyre növekvő árnyékában.

Izrael elégedett lehet

Biden első állomása Tel-Aviv volt, ahol találkozott többek között Jaír Lapid magyar származású izraeli kormányfővel, aki július elején vette át a posztot, miután a korábbi kormánykoalíció összeomlott és Benjámín Netanjáhúval is, aki az ország volt miniszterelöke és az ellenzék vezetője. Lapid és Netanjáhú a novemberben esedékes izraeli választások két legnagyobb esélyese.

A reptéren tartott beszédében Biden kiemelte, hogy „nem kell zsidónak lenni ahhoz, hogy valaki cionista legyen” hozzátéve, hogy az Egyesült Államok és Izrael közötti kapcsolat „szorosabb, mint valaha”.

Joe Biden és Jaír Lapid
Joe Biden és Jaír Lapid

Az elnök azt is elmondta, hogy nem ért egyet más progresszív demokratákkal, akik erősen kritikusak Izraellel szemben és kétségbe vonják azt, hogy Amerikának támogatnia kellene az országot.

Vannak néhányan, akik így vélekednek. Szerintem tévednek és hibát követnek el. Izrael egy demokrácia. Izrael a szövetségesünk. Izrael a barátunk – részletezte.

Kiemelte, hogy kormánya támogatja az Iron Dome légvédelmi rendszert és a következő generációs, lézerrel működő Iron Beam rendszert is, amelyet izraeli tartózkodása első napján meg is tekintett.

Teljes mértékben az az érdekünk, hogy Izrael stabil legyen

– mondta.

Ezt megerősítendő Biden azt is megígérte, hogy az USA támogatni fogja Izraelt az egyre agresszívabb Iránnal szemben, amely közelít egy atomfegyver létrehozásához.

Az elnök arról beszélt, hogy a Trump-kormányzat gigantikus hibát követett el, amikor 2018-ban felrúgta a iráni atomalkut. Ez a 2015-ben kötött megállapodás érte el, hogy Teherán csökkentse az atomtevékenységét azért cserébe, hogy ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia) valamint Németország enyhítsen az országot súlytó szankciókon.

A szerződést 2018-ban Trump egyoldalúan megszüntette és szigorú intézkedéseket vezetett be Irán ellen.

Most Biden újságírói kérdésekre válaszul azt mondta, hogy végső esetben az USA „akár erőszakot is alkalmazna” azért, hogy meggátolja Teheránt az atomfegyver megszerzésében, de nem reagált Lapid azon kiejelentésére, ami szerint „a szabad világnak már akkor is be kellene avatkoznia, ha Irán folytatja az atomkísérleteket”.

Az amerikai vezetés ugyanis szemmel láthatóan még mindig azt az álláspontot képviseli, hogy 

diplomáciai eszközökkel és az atomalku visszaállításával meg lehet állítani Iránt katonai beavatkozás nélkül is.

Ennek ellenére a két ország vezetői aláírták a Jeruzsálemi Nyilatkozatot, ami hivatalosan is megerősíti az Egyesült Államok elköteleződését Izrael védelme mellett.

Palesztinában viszont nincs ok örömre

Miközben Biden az izraeli kapcsolatok elmélyítésére fókuszált, kevés szót ejtett Palesztináról.

A várakozásokkal szemben nem kért nyíltan engedményeket a palesztinokkal kapcsolatban, nem kritizálta a telepesek terjeszkedését és arról a tavalyi ígéretéről sem beszélt, ami szerint Washington külön konzulátust nyithat Jeruzsálemben a palesztinok számára. Ez utóbbi egyébként 2019-ig létezett, ám ekkor a Trump-kormányzat a bezárása mellett döntött.

Az elnök a kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai látogatása során ugyanakkor arról beszélt, hogy

a palesztinok helyzete nem sokban különbözik az írekétől a brit imperializmus korában.

Ez egyértelmű utalás volt a saját ír gyökereire, illetve a beszédében megerősítette azt is, hogy szimpátival fordul a palesztinok felé. Biden bejelentette, hogy az USA 100 millió dolláros támogatást ad egy palesztin kórház felépítésére.

A palesztinok és az izraeliek egyenlő mértékű szabadságot, biztonságot, jólétet és méltóságot érdemelnek” – fűzte az ígérethez.

Az amerikai elnök Ciszjordániában találkozott Mahmúd Abbásszal, a Fatah vezetőjével. A tárgyalás egyik fontos témája az izraeli erők által lelőtt palesztin-amerikai újságíró, Shireen Abu Akleh halála volt.

Palesztin újságírók Abu Akleh képével
Palesztin újságírók Abu Akleh képével

Abu Akleh meggyilkolása nagy port kavart a médiában és a palesztin elnyomás szimbolumává vált: a palesztinok szerint az izraeli erők szándékosan céloztak a riporterre amikor az egy gázai menekülttábor mellől tudósított, az ENSZ és Washington vizsgálata viszont arra az eredményre jutott, hogy erre nincsen elegendő bizonyíték.

Most, az Abásszal való találkozó után, Joe Biden azt ígérte, hogy az Egyesült Államok „teljes és átlátható elszámoltatást” fog eszközölni az újságíró halála kapcsán.

Szaud-Arábia, a nevető harmadik

Biden még Izraelben bejelentette, hogy Szaúd-Arábia beleegyezett abba, hogy megnyitja légterét minden légi fuvarozó előtt, beleértve az izraeli gépeket is.

Az általa történelmi jelentőségűnek aposztrofált lépés jeleként az amerikai elnök közvetlen járattal utazott Jeruzsálemből Dzsiddába, ahol Washington közreműködésével és Izrael beleegyezésével szentesítettek egy olyan megállapodást is, amely két Vörös-tengeri sziget egyiptomi fennhatóság alól szaúdi fennhatóság alá helyezett. Biden a paktumot jelentős eredményként jellemezte, amely a Közel-Keletet tűzfészekből a béke térségévé alakítja át.

A látogatás legjelentősebb eseménye azonban mégsem ez volt, hanem az, hogy

az amerikai elnök lepacsizott a szaudi koronaherceggel, Mohammed bin Szalmánnal.

A megosztó gesztus a két ország között évek óta húzódó feszültségnek vetett véget. A konfliktust eredetileg az okozta, hogy a szaudi titkosszolgálat 2018-ban meggyilkolt egy disszidens újságírót, Dzsamál Hasogdzsit. A rendszerkritikus publicista a patinás Washington Post szerzője lett miután elhagyta a hazáját, de egy elntézendő dokumentum miatt kénytelen volt ellátogatni a szaudi nagykövetségre Isztambulban, ahonnan sosem került elő.

Az amerikai titkosszolgálat tavaly nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint Hasogdzsi meggyilkolását személyesen Bin Szalmán rendelte meg, ezt a koronaherceg azonban tagadja.

Biden az elnökválasztási kampány alatt még páriának nevezte Szaúd-Arábiát és kezdetben nem volt hajlandó közvetlenül tárgyalni az MBS-nek becézett trónörökössel: a Fehér Ház azt nyilatkozta, hogy az amerikai elnök tárgyalópartnerével, Szalmán királlyal fog kapcsolatot tartani.

A mostani látogatás során azonban megtört a jég Biden és MBS között, ami nemtetszést váltott ki az amerikai progresszív demokrata körökben

Biden ugyan elmondta, hogy a trónörökössel és más szaúdi tisztségviselőkkel folytatott megbeszélésen szóba hozta Hasogdzsi meggyilkolását, de sokan már a találkozó létrejötte miatt bírálták az elnököt.

Fred Ryan, a Washington Post ügyvezető igazgatója szégyenletesnek” nevezte az ökölpacsit,

az Újságírók Védelméért Felelős Bizottság pedig azt nyilatkozta, hogy megdöbbető, hogy Biden nem tudta felelősségre vonni a trónörököst.

A washingtoni elemzők egy része azonban megvédte Bident arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államoknak és Szaúd-Arábiának fontos kérdéseket kell közösen megoldania: az iráni atomfenyegetést és az energiakírizist.

Ez utóbbi kétségtelenül az egyik legfőbb oka az elnök látogatásának: a Biden-kormányzat azt reméli a találkozótól, hogy a királyság több olajat fog kitermelni és exportálni, ezzel mérsékelve az egekbe szökő árakat.

Washington és Rijád pénteken közös nyilatkozatban közölte, hogy

„megerősítették a stabil globális energiapiac iránti elkötelezettségüket”,

a Fehér Ház pedig később közölte, hogy a két ország egy megállapodást véglegesített az energiabiztonságról. Arról, hogy ez pontosan mit takar, nem nyilatkoztak.

Biden közel-keleti útjának két legfontosabb eleme ez az olajüzlet és az Izraellel való kapcsolat szorosabbra húzása volt. A demokrata elnök - a kampányígéretekkel szemben - ugyanazt a politikát folytatja, mint előtte a Trump-kormányzat. Kérdéses azonban, hogy a cserben hagyott palesztin közösség mikor fordul végleg szembe az Egyesült Államokkal és hogy a hazai progresszív demokraták meddig viselik el az elnök hintapolitikáját.

NYITÓKÉP: Twitter

Papp Éva Orsolya
Papp Éva Orsolya Az Azonnali.hu munkatársa

A szerző az Azonnali munkatársa.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek