A dolog nagyon hatékonynak tűnik, de állítólag a legutóbbi hasonló akció is emberáldozatot követelt.

Az avatatlan, külső megfigyelő számára úgy tűnhet, mintha a magyar külügy legfontosabb feladata az lenne, hogy időről időre elgáncsolja az EU-t, és hogy szimbolikus ügyekben kakaskodjon. Lehet, hogy a háttérben valahol megbújik egy nagyobb, komplexebb mesterterv is, de hogy mi lenne az, nem ebből a cikkből fog kiderülni. Hogy ezt bebizonyítsuk, összeszedtünk párt példát, amikor a magyar diplomácia elég érdekes módon szegte meg a diplomáciai protokollt.

2021 elég mozgalmas évnek ígérkezett. Ugyan az oltáskampányok miatt azt hihettük, hogy visszatérünk 2019-hez, azonban egy sor új problémát okozott a vakcinák léte vagy nem léte. A vakcinadiplomácia mellett azért a klasszikus geopolitikai csatározásoknak is volt bőven helye és ideje 2021-ben.

Az utóbbi napokban Ausztrália egymilliárd ausztrál dollár, azaz 234 milliárd forint értékben adott el önjáró löveget és páncélozott lőszerszállítójárműveket Dél-Koreának. Az angolszász sajtóban szeretik megemlíteni, hogy ez az eddigi legnagyobb védelmi megállapodás, amit Ausztrália ázsiai országgal valaha kötött, és sok helyen máris biztosra vették, hogy az üzlet nagyon nem fog tetszeni Kínának.

Egy új rendeletjavaslat szerint a gazdasági szankciókhoz nem kellene az Európai Unió Tanács egyhangú döntése, így az Európai Bizottság sokkal hatékonyabban fel tudna lépni akár Kína vagy az USA ellen.

Szijjártó Péter napok óta azzal szerepel a hírekben, hogy szerinte Magyarország ismét a nagyhatalmi játszmák színterévé vált, és arra készül, hogy a tavaszi országgyűlési választásokat nyugatról és keletről is megpróbálhatják majd befolyásolni. A kínai kormány eközben a hírek szerint a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult egy ukrajnai ügy miatt, ami azért elég jól megmutatja, milyen is az, amikor valóban a nagyhatalmak csataterévé válik egy ország.

Oroszországnak és Kínának mindenesetre sokkal hasznosabb a szövetség lehetőségét lebegtetni, mint az azt tartalmazó szerződést lobogtatni.

Miloš Zeman elnöknek a hamarosan felálló Fiala-kormány egyetlen tagjával van problémája: a Kalózok által a külügyi tárca élére jelölt Ján Lipavskýval, aki egészen mást gondol a külpolitikáról, mint az elnök.

Az épp folyó klímakonferencián adtak ki egy közös nyilatkozatot, hogy a jövőben együttműködnek a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért.

Elszálló szénárak, erőteljes klímacélok és a kialakuló szénhiány miatt már a gazdaság 44 százalékát érinthetik a kínai áramkimaradások, melyek már az éves GDP-növekedést is visszavetik. Közben az emberek a leálló gyárak mellett kikapcsolt közlekedési lámpákkal és leálló mobilhálózattal szembesülnek, de a szolgáltatók azt ígérik, bővítik a beszerzést és megoldják a problémákat a fűtési szezonra.

A Politico szerint az EU Reporter úgy jelenített meg reklámcikkeket a Huawei-nek, hogy nem tüntette fel, hogy azok fizetett tartalmak. A cikk megjelenése óta több korábbi anyagra utólag kitették a „szponzorált” jelzést. Az egyik kifogásolt cikkhez hasonlók a magyar médiában is többször megjelentek már.

Az ázsiai ország valaha a bitcoin-kereskedelem központja volt, bár a külföldi szolgáltatók által szolgáltatott kriptovaluták régóta szürke zónás tevékenységnek számítottak. A legtöbb ezzel foglalkozó cég már négy éve áttelepült többségében Szingapúrba, amikor betiltották a rendes fizetőeszközök virtuálisra váltását, most azonban az egész rendszert illegálissá tette a kínai hatalom.

Bár az internetet szigorúan cenzúrázó országban elvileg valós személyazonossággal lehet csak regisztrálni a közösségi oldalakra, a posztjaik miatt kitiltott felhasználók vissza tudnak térni egy új fiók létrehozásával, ezt elégelte meg a pártállam. A kínai internetezők egyébként sajátos macska-egér harcot folytatnak a cenzorokkal, kitakart képekkel, szlenggel és kódszavakkal.

Közben ő maga is aggódott emiatt, mert úgy látta, Trump a választás elvesztése után mentálisan visszaesett – legalábbis ezt írja a Washington Post újságíróinak hamarosan megjelenő könyve.

Közel egyórás évértékelő beszédet tartott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke. A másodjára megrendezett évértékelőn a német politikus beszélt Afganisztánról, a koronavírus-válság utáni gazdasági felállásról, illetve a jogállamiságról. Mutatjuk, mi a lényeges abból, amit von der Leyen elmondott!

A kubai forradalom immár a hatodik ikszen is túl van, és már nincs egyetlen Castro sem a hatalomban. Szövetségesek jönnek, majd mennek, csak a jegyrendszer és a hiánygazdaság tűnik állandónak. Az állandósuló élelmiszerhiány, az áramkimaradások és a megugró infláció miatt sokan egyre kilátástalanabbnak látják a jövőjüket, közben azonban már számos reformfolyamat beindult, amit 5-10 évvel korábban elképzelhetetlennek tartottak volna mind a helyiek, mind a Kuba-szakértők. Ezeket a folyamatokat pedig már nem lehet megállítani a rendszer károsodása nélkül.

Attól azért nem kell félteni az online játékszektorban érdekelt cégeket, hogy egyik pillanatról a másikra bedőlnek, de a kínai kormány által diktált szigor hosszú távon komoly hatással lehet erre a piacra.

A dezinformációs kampány egy Washington környéki katonai támaszponthoz kötné a vírus eredetét, miután a tudományos konszenzus nem zárta ki, hogy az egy vuhani laborból származik. A kínai külügyi szóvivő, az állami média és külföldi diplomaták is csatasorba álltak a narratíva építéséhez.

Az állítólagos biológus a kínai állásponttal összahangban ostorozta a WHO-t és az USA-t, de egy Facebook- és egy Twitter-fiókon kívül semmit nem lehet róla találni.

Kína visszahívja litvániai nagykövetét, és erre szólította fel Vilnius kínai képviseletét is, miután a balti ország diplomáciai képviseletet állítana fel Tajvanon. Nem ez az első összetűzésük: Litvánia nemrég kilépett az európai országok Kínával való együttműködéséből.

Kínai befolyás, állami túlhatalom, adórendszer, lockdown és oltások, kilakoltatási moratórium, közegészségügy. Többek között ezekben nem ért egyet egymással a Bidenről és migrációról kedélyesen elcsevegő Tucker Carlson amerikai republikánus sztárműsorvezető és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A kedd óta tartó óriási esőzés és az azt követő áradat miatt a víz teljesen elárasztotta Kína Honan tartományát. Emiatt a kínai hadseregnek fel kellett robbantani egy közeli gát egy részét, hogy enyhítsen a rá nehezedő nyomáson. A szakértők a klímaváltozást és az urbanizációt, az emberek a helyi kormányzatot okolják.

A turizmus még nem teljesen állt helyre, a Budapest Airport pedig emberek helyett csomagokat szállít – többet, mint eddig bármikor.

A pénzt Kína és az Emírségek adják, a gyártás decemberben indulhat.

Az EU akkumulátorgyártó nagyhatalom akar lenni, ezért stratégiai megállapodást kötött Ukrajnával. A megállapodás az Ukrajnát elkerülő orosz-német gázvezeték miatti ukrán bevételkiesést is mérsékelné.

A kézikönyv a közelmúltban a kínai befolyásról nagyon közvetlen tapasztalatokat szerző Károly Egyetem kezdeményezésére született.

Vajon a kínai elnöknek a Kínai Kommunista Párt 100. évét ünneplő rendezvényen elhangzott erőfitogtató mondatai mögött valós önbizalom áll, vagy Kína éppen a gyengeségeit igyekszik elpalástolni? Egyáltalán miért hasonlított az esemény olyan kisértetiesen a kínai kommunsta uralom kikiáltásának napjára?

Washington kivonul, Peking éppen érkezik a sokat szenvedett országba, hozza a politikamentes tőkét is, legalábbis ezt ígéri, sőt, titokban még a tálibokkal is tárgyalnak.

Kína és India régóta vitatkozik azon, hogy kihez tartozik a Himaláján található Akszai Csin-fennsík. Legutóbb az indiaiak 50 ezer katonát vezényeltek a körzetbe. De miért ilyen fontos ez a terüle, mit akarhat ott India? És készek lennének háborúzni is a területért a világ legnépesebb államainak vezetői? Szakértőkkel jártunk utána!

Azért a teljes képhez hozzátartozik, hogy számtalan bányaszerencsétlenség is nagy leállásokat okozott, de Sanhszi és Hupej tartományokban tényleg megálltak a csillék, a szén ára pedig az egekbe szökött.

Zeynep Tufekci hálózatkutató legutóbbi munkájában összeszedte, mennyi is pontosan a bizonytalanság a vuhani koronavírus-kitörés és a kórokozó eredete körül. Például Kína és a nyugati hatalmak is végeztek már emberre is veszélyes koronavírusokkal veszélyes kísérleteket, miközben a biztonsági előírásokat számos labor rendre megszegte. Szerinte ez nem lehet világpolitikai, hidegháborús kérdés, a laborok biztonsága mindenkinek egyaránt fontos a világon.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása több mint két évtizede húzódik, az EU állandóan későbbre tolja az erre kijelölt dátumot, a legesélyesebb országként Montenegrót emlegetik. Van-e rá esély, hogy a legújabban beígért 2024-ben megtörjön az európai bővítés fásultsága? Egyáltalán milyen következményei lehetnek, ha ez nem sikerül?

Több, mint 200 kínai koronavírusos eset adatát törölték egy éve egy tudományos archívumból. Az eltávolítást azon vuhani kutatók kérték, akik az adatokat feltöltötték. Egy amerikai kutató azonban most a Google felhőjében rátalált az elveszettnek hitt adatokra. Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laboratóriumból indult a járvány. Mi következik ebből?

Volt, aki a magyar ultrákon ütközött meg, volt, aki a magyar csapat teljesítményét dicsérte, volt, aki az emberi jogi diskurzust továbbvitte és inkább Kínát cseszegetné, és volt olyan lap is, amely szolidaritást vállalt Magyarországgal. A müncheni, Magyarország számára kiesést jelentő németek elleni 2:2 utáni sajtószemle!

Az előválasztáson egyik legesélyesebbnek számító miniszterelnök-jelölt szerint az EU-s tagállamok csak beszélnek a jogállamiságról, de nem cselekszenek, első miniszterelnöki útja Brüsszelbe, majd Berlinbe vezetne, Szerbia EU-s csatlakozása akkor is támogatandó, ha azt éppen Putyin egyik bástyája vezeti, és az USA-Kína közötti újkeletű hidegháborúból Magyarországnak ki kell maradnia. Nagyinterjú a Párbeszéd, az MSZP és az LMP közös miniszterelnök-jelöltjével.

A brit Peter Daszak a legelsők között volt a tudósok közül, aki kizárta a laborszívárgás-elméletet. Daszak elismert virológus, részt vett a kínai koronavírus eredetét vizsgáló bizottságban is, azonban hétfőn váratlanul visszavonult a bizottsági munkájától.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt és tájékoztatott. Az új hongkongi törvények elfogadása után helyben kialakuló represszív rezsim azonban június 17-én elhurcolta a lap főszerkesztőjét és a kiadó ügyvezető igazgatóját, 19-én befagyasztotta a cég vagyonát és végül bezárásra kényszerítette az újságot.

Iránt komolyan megviselte a koronavírus-járvány, a gazdaság romokban, a jelenlegi elnök Hasszan Róháni pedig nem tudta azt rendbe tenni. A reformer és mérsékelt jelölteket vallási okokra hivatkozva diszkvalifikálják, de az emberek óriási elégedetlensége ellenére sem várható egy újabb forradalom, hiszen az eddigiek sem hoztak változást. Szakemberekkel elemeztük ki az iráni politika természetét és az elnökválasztás után várható eseményeket.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák. A művész szerint neki joga van elmondani az igazságot, a múzeum viszont – az intézményt ért kritikák miatt – nem vállalja, hogy a továbbiakban levetítse a videót.

A gazdag és demokratikus nyugati államokat összefogó G7-csoport a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéssel szemben alternatívát nyújtó, ígéretük szerint átláthatóbb támogatási rendszerrel segítené a feltörekvő államokat. De miért most álltak csak elő az ötlettel? Letörheti-e ez a kínai lendületet? Ki járhat jól a kezdeményezéssel? Elmagyarázzuk!