A kedd óta tartó óriási esőzés és az azt követő áradat miatt a víz teljesen elárasztotta Kína Honan tartományát. Emiatt a kínai hadseregnek fel kellett robbantani egy közeli gát egy részét, hogy enyhítsen a rá nehezedő nyomáson. A szakértők a klímaváltozást és az urbanizációt, az emberek a helyi kormányzatot okolják.

A turizmus még nem teljesen állt helyre, a Budapest Airport pedig emberek helyett csomagokat szállít – többet, mint eddig bármikor.

A pénzt Kína és az Emírségek adják, a gyártás decemberben indulhat.

Az EU akkumulátorgyártó nagyhatalom akar lenni, ezért stratégiai megállapodást kötött Ukrajnával. A megállapodás az Ukrajnát elkerülő orosz-német gázvezeték miatti ukrán bevételkiesést is mérsékelné.

A kézikönyv a közelmúltban a kínai befolyásról nagyon közvetlen tapasztalatokat szerző Károly Egyetem kezdeményezésére született.

Vajon a kínai elnöknek a Kínai Kommunista Párt 100. évét ünneplő rendezvényen elhangzott erőfitogtató mondatai mögött valós önbizalom áll, vagy Kína éppen a gyengeségeit igyekszik elpalástolni? Egyáltalán miért hasonlított az esemény olyan kisértetiesen a kínai kommunsta uralom kikiáltásának napjára?

Washington kivonul, Peking éppen érkezik a sokat szenvedett országba, hozza a politikamentes tőkét is, legalábbis ezt ígéri, sőt, titokban még a tálibokkal is tárgyalnak.

Kína és India régóta vitatkozik azon, hogy kihez tartozik a Himaláján található Akszai Csin-fennsík. Legutóbb az indiaiak 50 ezer katonát vezényeltek a körzetbe. De miért ilyen fontos ez a terüle, mit akarhat ott India? És készek lennének háborúzni is a területért a világ legnépesebb államainak vezetői? Szakértőkkel jártunk utána!

Azért a teljes képhez hozzátartozik, hogy számtalan bányaszerencsétlenség is nagy leállásokat okozott, de Sanhszi és Hupej tartományokban tényleg megálltak a csillék, a szén ára pedig az egekbe szökött.

Zeynep Tufekci hálózatkutató legutóbbi munkájában összeszedte, mennyi is pontosan a bizonytalanság a vuhani koronavírus-kitörés és a kórokozó eredete körül. Például Kína és a nyugati hatalmak is végeztek már emberre is veszélyes koronavírusokkal veszélyes kísérleteket, miközben a biztonsági előírásokat számos labor rendre megszegte. Szerinte ez nem lehet világpolitikai, hidegháborús kérdés, a laborok biztonsága mindenkinek egyaránt fontos a világon.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása több mint két évtizede húzódik, az EU állandóan későbbre tolja az erre kijelölt dátumot, a legesélyesebb országként Montenegrót emlegetik. Van-e rá esély, hogy a legújabban beígért 2024-ben megtörjön az európai bővítés fásultsága? Egyáltalán milyen következményei lehetnek, ha ez nem sikerül?

Több, mint 200 kínai koronavírusos eset adatát törölték egy éve egy tudományos archívumból. Az eltávolítást azon vuhani kutatók kérték, akik az adatokat feltöltötték. Egy amerikai kutató azonban most a Google felhőjében rátalált az elveszettnek hitt adatokra. Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laboratóriumból indult a járvány. Mi következik ebből?

Volt, aki a magyar ultrákon ütközött meg, volt, aki a magyar csapat teljesítményét dicsérte, volt, aki az emberi jogi diskurzust továbbvitte és inkább Kínát cseszegetné, és volt olyan lap is, amely szolidaritást vállalt Magyarországgal. A müncheni, Magyarország számára kiesést jelentő németek elleni 2:2 utáni sajtószemle!

Az előválasztáson egyik legesélyesebbnek számító miniszterelnök-jelölt szerint az EU-s tagállamok csak beszélnek a jogállamiságról, de nem cselekszenek, első miniszterelnöki útja Brüsszelbe, majd Berlinbe vezetne, Szerbia EU-s csatlakozása akkor is támogatandó, ha azt éppen Putyin egyik bástyája vezeti, és az USA-Kína közötti újkeletű hidegháborúból Magyarországnak ki kell maradnia. Nagyinterjú a Párbeszéd, az MSZP és az LMP közös miniszterelnök-jelöltjével.

A brit Peter Daszak a legelsők között volt a tudósok közül, aki kizárta a laborszívárgás-elméletet. Daszak elismert virológus, részt vett a kínai koronavírus eredetét vizsgáló bizottságban is, azonban hétfőn váratlanul visszavonult a bizottsági munkájától.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt és tájékoztatott. Az új hongkongi törvények elfogadása után helyben kialakuló represszív rezsim azonban június 17-én elhurcolta a lap főszerkesztőjét és a kiadó ügyvezető igazgatóját, 19-én befagyasztotta a cég vagyonát és végül bezárásra kényszerítette az újságot.

Iránt komolyan megviselte a koronavírus-járvány, a gazdaság romokban, a jelenlegi elnök Hasszan Róháni pedig nem tudta azt rendbe tenni. A reformer és mérsékelt jelölteket vallási okokra hivatkozva diszkvalifikálják, de az emberek óriási elégedetlensége ellenére sem várható egy újabb forradalom, hiszen az eddigiek sem hoztak változást. Szakemberekkel elemeztük ki az iráni politika természetét és az elnökválasztás után várható eseményeket.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák. A művész szerint neki joga van elmondani az igazságot, a múzeum viszont – az intézményt ért kritikák miatt – nem vállalja, hogy a továbbiakban levetítse a videót.

A gazdag és demokratikus nyugati államokat összefogó G7-csoport a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéssel szemben alternatívát nyújtó, ígéretük szerint átláthatóbb támogatási rendszerrel segítené a feltörekvő államokat. De miért most álltak csak elő az ötlettel? Letörheti-e ez a kínai lendületet? Ki járhat jól a kezdeményezéssel? Elmagyarázzuk!

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Orbán Viktor újságírói kérdésre azt mondta a NATO csúcstalálkozóján: ő 26 évet élt hidegháborúban, ezért higgye el neki mindenki, nem jó dolog az.

A korábban a Mediánnak közvélemény-kutatóként dolgozó Karácsony Gergely szerint a nem reprezentatív, az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáció eredménye alapján kijelenthető: a fővárosiak 99 százaléka nem akarja a Fudant.

Orbán Viktor Pekinggel szembeni politikájának Magyarországon nagyon alacsony a támogatottsága, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Ez azonban nem jelenti, hogy Biden ne aggódna a TikTok miatt, új rendeletet adott ki az ügyben.

Az e' heti Tsúfos Tükör be-mutattya, mint voltak a' követek látogatásai a' régi idők királyainál.

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja. Te mit gondolsz, legyen-e kampusza a Fudannak Budapesten? Népszavazz az Azonnalin!

Nagyjából tizenötezres tömeg vonult a Hősök teréről a parlament elé, hogy a dél-pesti Diákváros helyére tervezett kínai elitegyetem ellen tiltakozzon. A transzparensek között ezért értelemszerűen többségben voltak a kínai diktatúra ellen tiltakozó jelképek és transzparensek. Fotóriport!

3200 oldalnyi hivatalos e-mailt szerzett meg az amerikai sajtó a Trump-, majd Biden-adminisztráció egyik legfontosabb járványkezelési szereplőjétől, Anthony Faucitól. Fauci e-mailjeiből kiderül, hogy eleinte nem vizsgálták komolyan, hogy a koronavírus laborból származhat, ellenezte a maszkviselést, és még a Facebook alapítójával, Mark Zuckerberggel is levelezett. Mutatjuk az öt legkeményebb állítást Trump fővirológusának e-mailjeiből!

A pekingi külügy szóvivője sajtótájékoztatón reagált Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina akciójára, akik a Fudan Egyetem budapesti kampuszának környékén a kínai pártállam súlyos emberi jogsértéseire emlékeztető utcaneveket adtak.

Egy kutatás szerint még a Fidesz-KDNP szavazóinak is közel egyharmada ellenzi a beruházást.

Az Economist Intelligence Unit nemrég közölt egy tanulmányt, miszerint Oroszország és Kína célja a vakcináikkal a geopolitikai érdekeik maximalizálása, és jelenleg ezzel nagyon jól is áll a két ország. De pontosan hogyan lehet a vakcinákat felhasználni geopolitikai fegyverként? Mik az elsődleges céljaik velük? És beszállt-e a nyugat is a vakcinadiplomáciába? Utánajártunk!

Az Európai Bizottság elnöke szokásos tavaszi beszédében a tőle megszokott hurráoptimizmust leszámítva nem nagyon mondott semmit.

A Kínai Népköztársaság Kultúra és Turizmus Minisztériumának közlése szerint idén május 1-5. között közel 230 millió belföldi utazáson vettek részt a kínai turisták, ami még a járvány előtti időkhöz képest is magasabb.

Úgy tűnik, hogy júniusban a Pfizer-oltás megkapja a kínai engedélyt.

A szlovák egyetemi szférában jelenlévő kínai befolyásról írt tanulmányt egy pozsonyi think tank. Ijesztő reakciót kaptak az egyik kínai intézet szlovák vezetőjétől, aki szerint az egész csak egy vicc volt.

Milyen gyakran nézeti át az irodáját a poloskák miatt? Miért jó, hogy Budapestre jön a Fudan Egyetem? Milyen hatással van a kamara a kormány válságkezeléssel kapcsolatos döntéseire? Melyik válságkezelési döntés volt az ő ötlete? Parragh László azt is elmondja az Azonnalinak, hogy csempekirálynak jobb-e lenni vagy a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének. Interjú.

A Neue Zürcher Zeitung oknyomozó cikke szerint a mostani koronavírus génállománya jelentősen egyezik egy olyan vírussal, amit 2013 óta egy vuhani laborban őriztek. Az ilyen szoros egyezés nem pár év alatt alakul ki: azaz vagy a mostani vírus már nagyon régóta velünk volt – de akkor kellene az a gazdaállat, akiről átugrott az emberre –, vagy pedig laborban upgradelt változatról lehet szó. Utóbbi mellett szólhat, hogy nagyon hatékonyan támadja az emberi szervezetet, márpedig ilyen vírusokkal régebb óta kísérleteznek vuhani laborokban.

Ellenzéki körökben nagy hullámokat vert, hogy kiderült: kínai állami egyetem építene kihelyezett egységet Budapesten, a Diákvárosra tervezett dél-pesti telek nagy részén. Egy nekünk nyilatkozó szakértő és egy korábbi brit tanulmány azonban megvilágította nekünk: jórészt amerikai hidegháborús propaganda, hogy a Fudan nemzetbiztonsági kockázat lenne, inkább az irdatlan kínai kölcsön korrupciós kockázatai miatt van okunk az aggodalomra a tervvel kapcsolatban.