A G7-országok 600 milliárd dollárt tennének félre, hogy versenybe szálljanak Kína Egy út, egy övezet projektjével

Kérdés, hogy ki szeretne majd részesülni belőle, ha kínaiak kellemetlen kérdés nélkül adják a pénzt.

A terv szerint a világ legfejlettebb demokratikus országai, a G7-ek

öt év alatt 600 milliárd dollárt gyűjtenének össze,

hogy abból támogassák az alacsony és közepes jövedelmű országok infrastrukturális projektjeinek elindulását.

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden azt mondta, szeretné egyértelművé tenni, hogy nem segélyről vagy jótékonyságról van szó, hanem olyan befektetésekről, amik mindenki számára megtérülnének.

A G7 országai így szeretnék felvenni a versenyt az Övezet és Út Kezdeményezése (BRI) néven is ismert kínai projekttal, amit Hszi Csin-ping kínai elnök még 2013-ban indított útjára, és ami máris több mint 100 országot érintő fejlesztési és beruházási kezdeményezést foglal magába.

„A rendszer lehetővé tenné az országok számára, hogy megtapasztalják,

milyen konkrét előnyei vannak, ha demokráciákkal lépnek partnerségre”

– magyarázta Joe Biden.

Az Egyesült Államok ebbe a 600 milliárd dollárba elvileg 200 milliárdot tenne be, az EU pedig 300 milliárddal szállna be a gyűjtésbe. Egy hasonló projektről már a tavalyi, azaz 2021-es angliai csúcstalálkozón is szó esett, akkor még Build Back Better World, azaz „építsük újra, de jobban” címmel futott a dolog.

A most elindítani kívánt projekt hivatalos címe, hogy „Partnerség a globális infrastruktúráért és beruházásokért”.

Hogy a projekt mennyire lesz sikeres, azt persze, előre nehéz megmondani. A kínaiak hitelei általában azért nagyon népszerűek – például a szomszédos Szerbiában vagy Montenegróban is, ahol egyébként már csúnyán megégették vele magukat, – mert

a kínaiak nem kötik feltételekhez a hitelnyújtást.

Nem érdekli őket sem az, mennyire korruptak az adott ország tisztviselői, sem az, milyen állapotban van a demokrácia.

Ahogy a G7 itt összefoglalta a montenegrói helyzetet, az ország pont azután fordult a kínaiakhoz, hogy nyugati bankok nem akartak pénzt adni nekik a szerintük irreális projektre. A kínai beruházás pedig még úgyis nagyon vonzó volt, hogy a megállapodás értelmében a hazai cégek részvétele csak 30 százalék volt a projektben.

A vége az lett, hogy Montenegró már 2021 márciusában Európai Unió segítségét kérte, hogy valahogy

visszafizethesse az egymilliárd eurós kínai hitelt.

De ebben a kezdeményezésben vesz részt hazánk is, amikor Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszát újítja fel.

NYITÓKÉP: Boris Johnson / Facebook