Ki fogja tudni beérni az oltásbajnok Magyarországot és Szerbiát?

2021.04.17. 08:01

Az elmúlt egy hónapban adták be az eddigi összes covid elleni oltás 58 százalékát. Ez egyáltalán nem egységesen oszlik el a világon, szomszédaink között is van olyan, aki kevesli a mennyiséget, sőt, van olyan, aki még az EU-s átlagot sem éri el. Horvátország is a Szputnyik-vakcinán gondolkodik, Ukrajna oltásellenességbe menekül: mutatjuk, hogyan áll az oltásokkal Közép-Európa!

Ki fogja tudni beérni az oltásbajnok Magyarországot és Szerbiát?

Minden hónapban megnézzük, ki hogy áll a szomszédos országok közül: itt a januári, itt a februári, itt pedig a márciusi cikk.

Még tavaly decemberben kezdődött el a történelem eddigi legnagyobb oltáskampánya a kínai koronavírus ellen. A Bloomberg naponta frissülő adatai szerint április 15-ig 832 millió adag vakcinát adtak be a világ 154 országában, azaz naponta 18,8 milliót.

Az elmúlt egy hónap alatt nagyot nőtt a legalább egy oltással rendelkezők száma: március 12-ig összesen 345 millió adag vakcinát használtak fel, míg áprilisra ez a szám már átlépte a 800 milliót,

így az eddig beadott összes vakcinának az 58,53 százalékát csak az elmúlt 1 hónapban adták be.

Igaz, ez egyáltalán nem oszlik el arányosan: az Egyesült Államokba már 195 millió adag vakcina érkezett, azaz a világ minden ötödik vakcináját az amerikaiak kapják.

A világ 27 leggazdagabb országa kapta a vakcinák 38,7 százalékát, miközben a Föld populációjának mindössze 10,9 százalékát adják.

De mi a helyzet Kelet-Európában?

Magyarország

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 31,6 százalék, ebből 13,6 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 58 százalék

A társadalom hány százalékának elég vakcina érkezett? 22,6 százalék

A térség EU-tagállamjai közül egyértelműen Magyarország áll a legjobban, ami részben annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság által beszerzett vakcinaszállítmányok mellett Oroszországból és Kínából is érkeznek vakcinák, ám

hiába az Orbán-kormány kommunikációja, az uniós beszerzésből érkező AstraZeneca-vakcinák mellett a Szputnyik-vakcinák is sokszor késve érkeznek meg Magyarországra.

Magyarországon már több, mint hárommillió ember kapott oltást, akik közül 1,3 millióan már teljesen immunisnak is számítanak, hiszen megkapták a teljes védettséget jelentő második oltást is.

Azonban a járványhelyzet még mindig nem kedvező: úgy tűnik, hogy a harmadik hullám április közepén tetőzik, és a kormány annak ellenére kezdett el lazítani, hogy jelenleg is több, mint 270 ezer aktív esetet tartanak számon, és a beoltottak mindössze 42 százalékáról mondható el, hogy teljesen védettek a kínai koronavírus elleni halálozástól, illetve súlyosabb szövődmények kialakulásától.

Orbán Viktor még április 15-én azt is bejelentette, hogy

ha az első oltással rendelkezők száma eléri a 3,5 millió főt, akkor kinyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai is,

mindezt úgy, hogy közel négyszázezer beoltott embernek szinte semmilyen védettsége nem lesz addigra. Igaz, a vendéglátóhelyek látogatása nem kötelező, aki fél a fertőzéstől, és megteheti, továbbra is maradhat otthon. A Bloomberg naponta frissülő statisztikái szerint Magyarországon naponta 104 364 oltást regisztrálnak.

ORBÁN VIKTOR AZ ELSŐ OLTÁSÁT KAPJA A SINOPHARM-VAKCINÁBÓL MÉG FEBRUÁR 26-ÁN. FOTÓ: ORBÁN VIKTOR / FB

Románia

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 12,7 százalék, ebből 7,9 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 55 százalék (februári adat)

A társadalom hány százalékának elég vakcina érkezett? 10,3 százalék

Romániában még mindig csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által zöld utat kapott, és az Európai Bizottság vakcinabeszerzéséből érkező vakcinákat használják. Ugyanakkor keleti szomszédunkban most az oltáskampány helyett sokkal nagyobb gondot okoz a kormányválság:

a nemzeti-liberális PNL-s miniszterelnök, Florin Cîțu ugyanis menesztette a járványkezelésért és egyben az oltáskampányért felelős egészségügyi minisztert, Vlad Voiculescut,

a miniszter lemondatása miatt egy kisebb kormányválság is kialakult.

Azonban a kormányválság mellett a járványkezelésben sem értenek egyet a koalíciós partnerek: egy egészségügyi államtitkár egy kéthetes, szigorú lockdown ötletét vetette fel pár hete, amire Cîțu nem győzte cáfolni szavait, és hozzátenni, hogy ő csak is a nyitás felé tartó járványpolitikát tartja elfogadhatónak. Azóta voltak olyan hírek, hogy a román kórházak annyira megteltek, hogy mindössze csak hat szabad intenzíves ágy maradt.

Az oltási kampány ennek ellenére továbbra is zajlik: a társadalom 12,7 százaléka már megkapta legalább az első oltását, azonban ez elmarad az EU-s 16,5 százalékos átlagtól. A Bloomberg statisztikái szerint naponta 67 552 oltást regisztrálnak a 19,4 milliós Romániában.

Szlovákia

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 16,5 százalék, ebből 5,9 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 42 százalék

A társadalom hány százalékának elég vakcina érkezett? 11,2 százalék 

Egy hónap alatt sokat változott a világ Szlovákiában: míg márciusban a jobboldali-populista Igor Matovic vezette a kormányt, és a kormányfő ország-világnak elbüszkélkedett, hogy a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter segítségével miként szerzett Szlovákiának egymillió Szputnyik-vakcinát, március végére már kénytelen volt lemondani a posztjáról, hogy helyét a korábbi pénzügyminiszter, Eduard Heger vegye át.

Matovic sem maradt munkanélküli, hiszen Heger miniszteri székét ő kapta meg. Hiába került miniszterelnöki pozíciójába az orosz vakcina beszerzése, Matovic még mindig nem hajlandó lemondani a Szputnyikról. Pénzügyminiszterként első hivatalos útja Moszkvába, majd Budapestre vezetett, hogy megegyezzen a gyártóval: ne követeljék vissza a már leszállított, ám még fel nem használt vakcinákat.

Ám hiába minden igyekezete az újdonsült pénzügyminiszternek,

az 5,45 milliós Szlovákiában még egy darab Szputnyik-vakcinát sem használtak fel,

így északi szomszédunkban továbbra is csak az EU-s vakcinabeszerzésből érkező vakcinákkal oltanak – naponta 22 094 embert. Ennek ellenére az orosz vakcina elfogadottsága igen magas: míg a jelenleg használt Pfizert a szlovákok 70, a Modernát 55,2, az AstraZenecát pedig mindössze 31,2 százaléka fogadná el, addig a Szputnyik V-vel már 55 százalékuk oltatná be magát.

Ausztria

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 22,02 százalék, ebből 8,98 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 60 százalék (márciusi adat)

A társadalom hány százalékának elég vakcina érkezett? 12,8 százalék

Hiába állnak jobban az oltással az EU-s átlagnál Ausztriában, ez leginkább annak köszönhető, hogy a Lajtán túl szinte azonnal eloltják az összes beérkező vakcinát. Az osztrák kancellár, Sebastian Kurz ezenkívül elégtelen az uniós vakcinaelosztással:

Kurz még azzal is megfenyegette az EU-s kollégáit, hogy megvétózza az EU opciós jogát 100 millió adag Pfizer-BioNTech-vakcinára, ha Ausztria nem kap többet, mint eddig.

Ugyanis az osztrák kancellár szerint igazságtalanul osztják el a vakcinákat az EU-ban.

Ugyan ezen terve részben elbukott, hiszen jelenleg nem sikerült több vakcinát szereznie az országának, de Ausztriában így is olajozottan zajlik az oltáskampány: a 65-79 évesek már 40 százalékát beoltották, de az ő oltások mellett elkezdték a várandós nők hozzátartozóit, az iskolák, óvodák dolgozóit, illetve a fegyveres erők tagjait is oltani. A Bloomberg adatai szerint naponta átlagosan 55 883 embert oltanak be a 8,9 milliós Ausztriában.

Szlovénia

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 17,1 százalék, ebből 6,6 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 56 százalék (márciusi adat)

A társadalom hány százalékának elég vakcina érkezett? 11,8 százalék 

Annak ellenére, hogy nagyon sok országban felfüggesztették az brit-svéd Oxford-AstraZeneca adenovírus alapon működő vakcinájának a használatát, Szlovéniában nem így tettek, sőt:

jövő héten a 18. életévüket betöltött végzős középiskolásokat is elkezdik oltani az AstraZenecával,

míg a 18 év alattiakat a Pfizer-BioNTech által fejlesztett mRNS-vakcinával fogják oltani. Annak ellenére, hogy az EU-s átlaghoz képest jobban állnak, van néhány kisebb probléma az oltáskampánnyal: a Total Slovenia News értesülései szerint az emberek fele visszautasítja az AstraZeneca-vakcinát, míg a másik két elérhető vakcinánál – a Pfizer-BioNTech és a Moderna – esetében mindössze tíz százalék az elutasítás aránya.

Mivel az aktív esetek száma január vége óta csökken, és Szlovéniában jelenleg elkerülték a harmadik hullámot, ezért a kormány úgy döntött, hogy a 12 régióból 8 régióban hétfőtől engedélyezik a vendéglátóhelyek teraszainak a kinyitását egy hétig, amit azt követően minden héten felül fognak vizsgálni. A 2 milliós Szlovéniában naponta 10 148 beadott oltást regisztrálnak.

A SZLOVÉN KORMÁNYFŐT, JANEZ JANŠÁT MÁRCIUS 19-ÉN OLTOTTÁK BE ASTRAZENECÁVAL. FOTÓ: VLADA REPUBLIKE SLOVENIJE / FB.

Horvátország

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 12,3 százalék, ebből 2,9 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 43,5 százalék (januári adat)

A társadalom hány százalékának elég vakcina érkezett? 7,6 százalék

A többi uniós országhoz hasonlóan Horvátországban is csak az EMA által jóváhagyott vakcinákkal oltanak, ugyanakkor az EU-s átlaghoz képest jócskán le van maradva délkeleti szomszédunk:

ennek oka, hogy a Horvátország által lekötött AstraZeneca-vakcinák mindössze 17 százaléka érkezett meg.

Ugyanakkor a HDZ-s Andrej Plenković miniszterelnök úgy véli: a Pfizer-BioNTech képes lesz kitölteni azt az űrt, amit a svéd gyógyszergyártó okozott. Horvátországban egyébként ugyanúgy oltanak az AstraZenecával, mint korábban, azaz minden 18 év feletti embert beoltanak vele – már ha lenne belőle elég, ezért Ausztriával közösen Plenkovićék is azt szorgalmazzák, hogy az EU-ban változtassanak a vakcinaszállítmányok elosztásán.

A miniszterelnök úgy véli, hogy a felnőtt lakosság felét június végéig beoltják, amit részben a Pfizertől remélnek, hiszen június végéig 747 ezer extra adagot kapnak majd az mRNS-technológiával működő vakcinából.

Másrészt az is elképzelhető, hogy a közeljövőben már a Szputnyik V-t is használni fogják,

hiszen a horvát kormány már régóta vizsgálja ennek a lehetőségét, és Plenković tájékoztatása szerint a gyártótól kapott dokumentumokat vizsgálják épp a szakértők.

A 4,1 milliós Horvátországban naponta átlagosan 12 015 oltást adnak be, az oltáskampány lassúsága miatt pedig elmaradnak az uniós átlagtól.

Szerbia

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 25,8 százalék, ebből 17,2 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 20 százalék (februári adat)

A társadalom hány százalékának elég vakcina érkezett? 21,5 százalék

Hiába volt világviszonylatban is előkelő helyen sokáig Szerbia az oltáskampányát illetően, az elmúlt egy hónapban megtorpantak a megadott vakcinák beoltásában,

mivel szinte már mindenkit beoltottak, aki önként jelentkezett valamelyik vakcinára.

Így Szerbiában a legnagyobb probléma nem a vakcinák hiánya, hiszen jelenleg annyi áll rendelkezésre, hogy Európában egyedülálló módon csak déli szomszédunknál alakult ki vakcinaturizmus: sokan képesek voltak akár több órát is utazni azért, hogy utána többórás sorban állás után megkapják a koronavírus elleni védőoltást.

Azonban nem a humanitárius szeretet jegyében nyitották meg a külföldiek előtt is az oltópontjaikat a szerbek, hanem mert egyszerűen lejárt volna a vakcinák szavatossági ideje. Hogy az oltást népszerűsítsék, a korábbi oltásellenes kampányt követően a szerb elnök, Aleksandar Vučić is beoltatta magát a kínai Sinopharm-vakcinával.

Vakcinából eddig se volt hiány déli szomszédunknál, de áprilisban bejelentették, hogy

júniusban már Szerbiában gyártott Szputnyik-vakcinákat is elkezdhetnek használni, viszont jó kérdés, hogy kinek fogják ezeket beadni.

ALEKSANDAR VUČIĆ MEGKAPJA AZ ELSŐ SINOPHARM-OLTÁSÁT ÁPRILIS 6-ÁN FOTÓ: ALEKSANDAR VUČIĆ / FB.

Ukrajna

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 1 százalék, ebből kevesebb, mint 0,1 százaléka a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? Nincs pontos adat, de 60 százalék nem kéri

A társadalom hány százalékának elég vakcina érkezett? 0,5 százalék

Az oltások tekintetében Ukrajna áll a legrosszabbul. A 41 milliós országban február végén kezdték meg az oltáskampányukat, miután Indiától sikerült szerezniük félmillió adag AstraZenecát, de még ebből a szállítmányból is sokat ki kellett dobniuk, miután sok orvos nem jelent meg az oltópontokon.

Ez annak a fényében nem meglepő, hogy nagyon magas az oltások elutasítottsága Ukrajnában:

egy márciusi felmérés szerint az ukránok 60 százaléka nem szeretné magát beoltatni,

ami a februári adathoz képest húsz százalékpontos emelkedés.

Ezenkívül Ukrajnának az is problémát okoz, hogy vakcinákhoz jusson: ugyan az ország elméletileg kapna vakcinákat a COVAX-programból, de onnan eddig csak a félmillió AstraZeneca mellé mindössze 117 ezer Pfizer-BioNTech érkezett; Oroszország ukrajnai konfliktusban játszott szerepe miatt pedig a Szputnyikról Zelenszkij elnök hallani sem akar.

Így kizárásos alapon Kína maradt: a felek még márciusban egyeztek meg 1,9 millió Sinovac-vakcinának a beszerzéséről, amint Kínában befejezik a vakcina klinikai tesztjének a harmadik fázisát. Azonban ez a közel kétmillió adag sem lesz közel elég a 41 milliós Ukrajnában, így keleti szomszédunknál csak abban bízhatnak, hogy a COVAX-program keretén belül felgyorsul a vakcinadisztribúció.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek