+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vass Csaba
2021. január 14. csütörtök, 18:18
Van, ahol politikusok és van, ahol az ortodox egyház népszerűsíti az oltási kampányt. Van, ahol öt vakcina közül is lehet választani, van, ahol egynek is örülnének, és van, ahol beoltják a menekülteket is. Szétnéztünk a szomszédban, ki hogyan áll az oltással!

A történelem eddigi legnagyobb oltási kampánya már elkezdődött. A Bloomberg által összegyűjtött  (és naponta frissülő) adataiból az derül ki, hogy világszerte január 13-ig 45 országban, mintegy 32,4 millió adag koronavírus elleni vakcinát adtak be, és ez a szám napról napra növekszik. Na, de hogy is állunk mi, és mi a helyzet a szomszédban?

 

Magyarország: egész jól haladunk, de nincs publikus oltási terv

 

Mióta oltatnak? 2020. december 27.

Mekkora az átoltottság? 0,89 százalékos

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 36 százalék

 

A Bloomberg által összesített térkép szerint Magyarország egy szomszédos országokkal közös ligában a második helyen áll, ha azt vesszük figyelembe, hogy lakosságarányosan január 13-ig, azaz szerdáig 100 emberből hányat oltottak be.

 

Hazánkban a lakosság arányához viszonyítva 100 emberből 0,89 kapta meg eddig a védőoltást,

 

ez a szám csak Szlovéniában jobb, ott százból már 1,20 embert beoltottak. Ausztriában a lakosság arányához viszonyítva 100 emberből eddig 0,60 kapta meg a védőoltást, Szlovákiában 0,72, Romániában 0,79, Szerbiában 0,13, Horvátországban pedig 0,66. Ukrajnai adatokat nem közöltek.

 

Ha azt vesszük figyelembe, hogy a már említett országokban hol adták be adagonként a legtöbb védőoltást, akkor is azt látjuk, hogy Magyarország ismételten a második helyen áll, nálunk január 13-ig 86 929 adag vakcinát adtak be, ennél többet oltást csak Romániában végeztek, ott több mint 154 268-at. Szerbiában eddig mindössze 9300 személy lett beoltva, Horvátországban 27 000, Szlovéniában 24 462, Ausztriában 52 925, Szlovákiában pedig 39 395. 

 

Magyarország eddig az EU-s engedéllyel rendelkező vakcinákat használja. December 26-án érkezett meg az első 10 ezer Pfizer-BioNTech-vakcina, amit aznap jelképesen használni is kezdtek, és végül a közös EU-beli oltási nyitánnyal egyidőben, december 27-én a Dél-pesti Centrumkórházban kezdték meg az egészségügyi dolgozók önkéntes beoltását. A Moderna első szállítmánya január 12-én érkezett meg Belgiumból rendőri kísérettel Magyarországra. A 7200 adag oltóanyagot, ami 3600 ember beoltására elegendő (a Pfizer és a Moderna oltóanyagaiból is kettőt kell beadni, a másodikat az első után 12 héttel) egy gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat telephelyére vitték.

 

Az operatív törzs január 12-ei tájékoztatása szerint hazánkba a Pfizer-BioNTech vakcináiból

 

eddig négy szállítmány érkezett, a legutóbbi szállítmány 39 ezer adag oltóanyagot tartalmazott.

 

Az első három szállítmánnyal összesen érkezett 79 ezer Pfizer-BioNTech-vakcinákat szinte mind felhasználták már, ezeket az idősotthonok lakói és dolgozói, valamint az egészségügyi alkalmazottak kaptak meg. Országszerte jelenleg 25 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók beoltása és az operatív törzs tájékoztatása szerint már zajlik a felkészülés a védekezésben közvetlenül részt vevő rendvédelmi dolgozók oltására is.

 

Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője azt mondta kedden, hogy a tömeges oltás megkezdése az érkező oltóanyag mennyiségétől függ. A Pfizer hetente, a Moderna pedig kéthetente fog szállítmányt küldeni hazánkba, arról viszont nem esett szó a keddi tájékoztatón, hogy pontosan mennyit. Lesz erősítés az EU-n kívülről is: a kínai Sinopharm vakcinájára már csak a magyar hatóságoknak kell rámondaniuk az áment, és már hozhatják is őket Magyarországra. Arról egyelőre nem szintén lehet tudni semmit, hogy a lakosság tömeges oltását mikorra tervezik a magyar hatóságok, ahogy az oltási tervről se nagyon tudni semmit, ám aki meg szeretné kapni a koronavírus elleni védőoltást, annak előbb regisztrálnia kell.

 

Hazánkban egyébként nem túl nagy a lelkesedés a koronavírus elleni védőoltások irányába. Karácsony előtt az Azonnali megkeresésére az IDEA Intézet végzett egy közösségimédia-alapú közvélemény-kutatást, amelyből többek között az derült ki, hogy a megkérdezettek csupán 36 százaléka oltatná be magát egy koronavírus elleni vakcinával.

 

Romániában nem tudják eldönteni, ki állja az oltóközpontok költségeit

 

Mióta oltatnak? 2020. december 27.

Mekkora az átoltottság? 0,72 százalékos

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 30 százalék

 

Romániában is december 27-én kezdték meg az egészségügyi alkalmazottak oltását, és a tervek szerint januárban legalább 600 ezer adag Pfizer-BioNTech-vakcina érkezik majd az országba. Keleti szomszédunkhoz is megérkezett január 12-én az első adag Moderna-vakcina, úgyhogy hamarosan abból is kaphatnak majd azok az egészségügyi dolgozók, akik önkéntesen jelentkeztek az oltásra.

 

Keleti szomszédunknál január 15-én kezdődik az idősotthonok és más szociális intézmények lakóinak beoltásával az oltási kampány második szakasza.

 

A második szakaszban mintegy 4 millió ember beoltását tervezik,

 

akik koruk vagy egészségügyi állapotuk miatt a veszélyeztetett kategóriába soroltak az egészségügyi hatóságok. Valeriu Gheorghita, a romániai oltási kampány koordinátora szerint a lakosság tömeges oltása várhatóan áprilisban kezdőik majd el.

 

Romániában jelenleg megy a harc az önkormányzatok és a minisztériumok között is, hogy kinek kellene finanszírozni az országszerte felállított oltóközpontok költségeit. Emil Boc kolozsvári polgármester szerint a pénzügyminiszter ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy az állam fogja állni ezeknek a központoknak a költségeit, de az a probléma, hogy a miniszter ilyet eleve nem is ígérhetett, mert ez nem az ő hatáskörébe tartozik, hanem a fejlesztési tárca hatáskörébe, ami azért érdekes, mert Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter szerint a minisztérium költségvetésében nem szerepel az oltási központok működésének finanszírozása.

 

Az országban rendkívül szkeptikusak az emberek az oltással kapcsolatban, egy karácsony előtt elvégzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság mintegy 36 százaléka oltaná csak be magát a koronavírus ellen. Ezen változtathat valamit, hogy már az Román Ortodox Egyház is arra buzdítja híveit, hogy oltassák be magukat. Románia egy kutatás szerint Európa legvallásosabb társadalmának számít, az ortodox egyháznak pedig rendkívül nagy a befolyása.

 

A 26 ÉVES MICHAELA ANGHEL ÁPOLÓNŐ VOLT AZ ELSŐ ROMÁNIAI, AKIT BEOLTOTTAK A KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINÁVAL BUKARESTBEN. FOTÓ: ROMÁNIA KORMÁNYA / FB

 

Szerbiában bőven lehet válogatni az oltóanyagok között

 

Mióta oltatnak? 2020. december 25.

Mekkora az átoltottság? 0,13 százalékos

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 20 százalék

 

Szerbiában december 25-én kezdődött meg az oltás a Pfizer-BioNTech-vakcinákkal, de az országban igényelni lehet a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagait is, emellett pedig

 

az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinái is elérhetőek.

 

Ez azért van, mert Szerbia nem EU-tagország, tehát nekik nem kell várniuk az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyására, a vakcinákat a helyi egészségügyi hatóságok hagyják jóvá.

 

Déli szomszédunknál szintén három szakaszban tervezik beoltani az állampolgárokat, Ana Brnabić szerb miniszterelnök – aki elsők között oltatta be magát – elmondta, a majd' 7 millliós lakosságú ország összesen négymillió adag vakcinára szerződött különböző vállalatokkal, de még további négymillió adag vakcinát terveznek berendelni idén.

 

Annak ellenére, hogy ilyen sok vakcinával rendelkeznek, úgy tűnik, az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett korosztály nem furakodik beoltatni magát, karácsony óta a 10 ezret sem érte el a beoltottak száma. Erre magyarázatként szolgál az a kutatás, amely szerint a szerbiaiak csupán 20 százaléka tervezi biztosan beoltatni magát a koronavírus ellen.

 

Az elnök és a kormánytagok is beoltatták magukat Horvátországban

 

Mióta oltatnak? 2020. december 27.

Mekkora az átoltottság? 0,66 százalékos

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 43,5 százalék

 

A „Gondolj másokra, oltsd be magad!” nevű kampány részeként kamerák előtt oltották be Zoran Milanović horvát baloldali államfőt és a jobbközép kormány tagjait is (leszámítva azokat, akik most estek át a festőzésen), hogy ezzel is arra ösztönözzék a horvát lakosságot, hogy minél többen éljenek majd az oltás lehetőségével.

 

Az oltást követően az államfő nyilatkozott a sajtónak is, és elmondta, hogy szerint az országban a koronavírus elleni küzdelemben akkor fog elérkezni a fordulópont, amikor az oltóanyag-kínálat meghaladja a keresletet, utalva ezzel arra, hogy Horvátországba – ahogy a véges gyártási kapacitások miatt minden uniós tagországba – korlátozott számú adagok érkeztek eddig.

 

Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatója is azon a véleményen van, hogy az orszég lakosságának 70 százalékát kellene beoltani ahhoz, hogy elérjék a nyájimmunitást. Capak hangsúlyozta, hogy az országnak a Moderna által kifejlesztett oltóanyagból kellene minél többet beszereznie, mivel elmondása szerint azt -20 Celsius-fokon kell csak tárolni, míg a Pfizer-BioNTech-vakcinát -70 fokon. Horvátország EU-tagként egyelőre csak ezt a két oltóanyagot használhatja.

 

Az országban, ahogyan a többi EU-s tagállamban az egészségügyi dolgozók és a koruknál vagy egészségügyi állapotuknál fogva veszélyeztetett kategóriába sorolt személyek élveznek elsőbbséget az oltások beadásakor. A tömeges oltások megkezdését itt is akkor indítják majd el, amikor rendelkezésre fog állni a megfelelő számú oltóanyag. Az államfő és a kormánytagok, valamint egyéb hírességek azért kaptak lehetőséget idő előtt az oltásra, hogy ösztönözzék azokat, akik bár már megkaphatnák most a védőoltást, még szkeptikusak.

 

Horvátországban egyéként nem figyelhető meg olyan mértékű szkepticizmus az koronavírus elleni oltások irányában, mint Magyarországon, Romániában vagy Szerbiában. A Promocije plus horvát közvélemény-kutató intézet  januári telefonos felmérése szerint a megkérdezettek 43,5 százaléka biztosan beoltattja magát, ha lehetősége lesz rá.
 

ZORAN MILANOVIĆ HORVÁT ÁLLAMFŐ MEGKAPJA A KORONAVÍRUS ELLENI VÉDŐOLTÁST. FOTÓ: ZORAN MILANOVIĆ / FACEBOOK

 

Már nem csak az idősotthonok lakóit oltják Szlovéniában

 

Mióta oltatnak? 2020. december 27.

Mekkora az átoltottság? 0,6 százalékos

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 57 százalék

 

A területileg legkisebb szomszédunknál is a többi EU-s tagállamhoz hasonlóan haladt eddig az emberek beoltása. Az egészségügyi dolgozók, az idősotthonok lakói és dolgozói kahatták meg eddig a koronavírus elleni vakcinát, ha kérték. Hétfőtől azonban elkezdődött az oltás a fővárosban, Ljubljanában (Laibachban) is, egy oltóközpontban

 

elkezdték oltani azokat a nyolcvan feletti időseket is, akik nem idősotthonokban élnek, és már regisztráltak előzetesen az oltásra.

 

Január 18-ától kezdődően pedig megkapják a koronavírus ellen második védőoltást azok, akik korábban már részesültek az első oltásban. A nagyjából kétmilliós lakosságú országba februártól hetente körülbelül 17 ezer adag oltóanyag érkezik majd, a 80 év felettiek beoltása után a 70 év felettiek, majd a 60 felettiek kaphatják meg az oltást. 2,3 millió adag vakcinát rendeltek be eddig összesen, hogy elérjék a lakosság nyájimmunitáshoz szükséges 70 százalékos átoltottságát. 

 

Az ország második legnagyobb egyetemének, a Maribori Egyetemnek a hallgatói december 29-én publikáltak egy közvéleménykutatást, amiből az derűl ki, hogy a kutatásban részt vevők 57 százaléka biztosan beoltatná magát egy koronavírus-elleni vakcinával.

 

Szlovákiában februártól oltják a hajléktalanokat és a menekülteket

 

Mióta oltatnak? 2020. december 27.

Mekkora az átoltottság? 0,72 százalékos

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 28,5 százalék

 

A szlovák oltási terv szerint négy hullámban fogják elvégezni a lakosság immunizálását. Az oltást december 27-én kezdték Szlovákiában is, az első vakcinaszállítmány megérkezését követő napon. Az első oltási hullámban az egészségügyi dolgozókat, az idősotthonok alkalmazottait, a szociális munkásokat és az állami kritikus infrastruktúra alkalmazottait oltják. Őket a második hullámban az idősotthonok lakói és különféle betegségekben szenvedő kockázati csoportok követik.

 

Februárban jön a harmadik oltási hullám: ekkor a pedagógusokat oltják be,

 

valamint a szegregátumok lakóit, a hajléktalanokat és a menekülteket.

 

Márciustól pedig a negyedik hullámban az általános oltás keretében a 18 év feletti lakosság kapná meg a vakcinát. Országszerte 25 kórházban rendeztek be oltási központot, ezek számát az év folyamán 79-re tervezik bővíteni. Az 5,5 millió fős lakosságú ország oltási terve 3,3 millió ember beoltásával számol, az oltás itt is önkéntes, és ugyancsak regisztrációhoz van kötve.

 

Az Ipso közvélemény-kutató ügynökség adatai szerint a szlovákiai lakosság 28, százaléka határozottan beoltatná magát egy koronavírus-elleni vakcinával, de a felmérésben részt vevők 24,6 százaléka válaszolta azt is, hogy inkább beoltatná magát a vakcinával, mintsem oltás nélkül maradjon

 

EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT OLTANAK BE SZOVÁKIÁBAN. FOTÓ: A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUMA / FACEBOOK

 

Az osztrákok felvilágosítanak

 

Mióta oltatnak? 2020. december 27.

Mekkora az átoltottság? 0,60 százaalékos

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 31 százalék

 

Nyugati szomszédunk „Ausztria olt” címmel indított felvilágosító kampányt a koronavírus elleni vakcinák kapcsán, hogy neves orvosprofesszorok és járványügyi szakemberek részvételével növeljék a vakcinákkal szembeni bizalmat a lakosság körében. Erre azért van szükség, mert egy friss, január 10-i közvélemény-kutatás szerint itt is van érezhető szkepszis az oltásokkal kapcsolatban: a lakosság 31 százaléka oltatná be magát akár most rögtön, 20 százalék pedig hajlana rá, míg 24 százalék mereven ellenzi, 19 százalék pedig inkább szkeptikus iránta.

 

Ausztriában is december 27-én indult az oltási kampány 10 ezer vakcinával, amit az egészségügyi dolgozók, az idősotthonok lakói és az őket gondozó személyzet körében kezdtek kiosztani. Nyugati szomszédunk nemrég megváltoztatott oltási terve szerint mellettük prioritást élvez a 80 év felettiek, a fogyatékkal élők és a súlyosabb állapotú krónikus betegek (dialízisre szorulók, rákkal küzdők, nagyon magas vérnyomással rendelkezők) beoltatása – őket az oltási kampány első fázisában, még januárban tervezik beoltatni. Hogy a második oltási körbe tartozókat (mint például a cukorbetegeket) mikor oltják be, azt Rudolf Anschober egészségügyi miniszter közlése szerint majd februárban, amikor több oltóanyag is beérkezik, tudják megmondani, az viszont biztos, hogy ők már a háziorvosuktól kapják meg a vakcinákat. Ausztriában a covidon az elmúlt hat hónapban átesetteknek is javasolják az oltást, a sorban azonban ők hátrébb sorolódnak.

 

Az ország mintegy egymillió Pfizer-BioNTech-oltóanyaggal számol az első negyedévben, a tervek szerint pedig hetente 60 ezer adagot szállít le nekik a vállalat. A Pfizer-BioNTech oltóanyaga mellett március végéig a Moderna vállalattól is várna még további 200 ezer adag vakcinát az osztrák kormány.

 

WERNER KOGLER ALKANCELLÁR (BALRA) ÉS SEBASTIAN KURZ KANCELLÁR (JOBBRA) EGY ELEFÁNTJELMEZES GYEREKKEL FOTÓZKODNAK, A BIZTONSÁGOS TÁVOLSÁGTARTÁSRA FELHÍVVA A FIGYELMET, AMI AZ OLTATÁS ALATT IS FONTOS: FOTÓ: KANCELLÁRIA / FB

 

Ukrajna nem kér az orosz vakcinából, inkább a kínaiakkal szerződtek

 

Mióta oltatnak? Még nem kezdték el

Mekkora az átoltottság? Még nem kezdődött el az oltás

Hányan oltatnák be magukat biztosan? Nincs adat

 

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az Európai Unió tagállamaihoz fordult segítségért annak érdekében, hogy országa is részesüljön azokból az oltóanyagokból, melyek használatát engedélyezték az unió területén is.

 

Az ukrán államfő és az ukrán kormány elutasította az oroszbarát ellenzék azon javaslatát, miszerint az ország vásároljon orosz vakcinát.

 

Ez érthető is annak fényében, hogy 2014-ben a Krím-félszigetet annektálta Oroszország, ami miatt gyakorlatilag fegyveres konfliktus alakult ki a két ország között, mivel Oroszország az általa megszállt területet saját részének tekinti, Ukrajna azonban nem hajlandó lemondani róla.

 

Volodimir Zelenszkij szerint az Európai Unió tagállamainak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a járványhelyzetben a kelet-európai országok irányába is. Ukrajna egyébként 1,9 millió adag koronavírus elleni vakcina beszállítására kötött szerződést a kínai Sinopharm  vállalattal, de egyelőre nincsenek pontos információk arra vonatkozóan, hogy mikor kezdik el oltani vele az embereket, valamint azt sem tudni, hogy milyen terv szerint kezdődik majd meg az állampolgárok oltása. Makszim Sztepanov ukrán egészségügyi miniszter egyelőre csak annyit árult el, hogy Ukrajnában várhatóan februárban, a kínai vakcina várható megérkezése után kezdenek majd oltani.

 

OLTATÁSSAL MÉG NEM TUD FOTÓZKODNI ZELENSZKIJ ELNÖK, ÍGY KÉNYTELEN EGY KATONAI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTBAN MASZKBAN NÉZNIE A DOLGOKAT / GOV.UA

 

Ahogyan azt a fentiekben látni lehetett, a szomszédos országokban egyelőre sehol sem lehet biztosra tudni azt, hogy mikor kezdődik majd el a lakosság tömeges oltása, de ahol már beszélnek erről, mint például Romániában, ott is legkorábban tavaszra teszik ezt a dátumot. Meglátjuk: mostantól minden hónapban visszatérünk erre a régiós összehasonlításra.

 

NYITÓKÉP: PXhere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás