Szerbia lemaradt, Magyarországnak új riválisa van: így áll most Közép-Európa az oltással

2021.07.15. 11:17

Hiába állt sokáig az élen Szerbia, már Közép-Európában is csak egy gyenge középmezőnyre jók. Eközben Ausztria jön fel, Ukrajnában pedig megkezdik a tömeges oltást – vakcina nélkül.

Szerbia lemaradt, Magyarországnak új riválisa van: így áll most Közép-Európa az oltással

Havonta megnézzük, ki hogy áll a szomszédos országok közül: itt a januári, itt a februári, itt a márciusi, itt az áprilisi, itt pedig a májusi cikk.

Tavaly decemberben kezdődött a történelem eddigi legnagyobb oltáskampánya, aminek célja, hogy a 2019 végén a kínai Vuhanból elindult koronavírus-járványt legyőzze a világ. A Bloomberg naponta frissülő adatai szerint július 13-ig több mint 3,46 milliárd adag koronavírus elleni vakcinát adtak be a világ 180 országában, azaz naponta átlagosan 29,6 millió adagot.

Hiába azonban a WHO és más civil szervezetek tevékenysége a COVAX-programban, a világon nem sikerült arányosan elosztani az eddig 3,46 milliárd adag beadott vakcinát:

az Egyesült Államokban például már 355 millió oltást adtak be, ami az összes beadott oltás 10 százaléka, 

miközben a világ populációjának mindössze 4,3 százalékát adják az Egyesült Államok polgárai.

De a gazdagabb államokra jellemzőbb a gyorsabb oltáskampány: a 27 leggazdagabb országban adták be a vakcinák 21,9 százalékát, miközben a Föld populációjának csak 10,4 százaléka él ezekben az országokban.

Mint az alábbi ábrán láthatjuk, ez azt is jelenti, hogy vannak olyan kontinensek, ahol jócskán le vannak maradva az élmezőnytől: Afrikában eddig a társadalom 2,93 százaléka kapta meg mindössze az első oltását, miközben Európában már 44,74 százaléknyian, de a Föld 25,61 százalékos átlagától is jócskán el van maradva a kontinens.

 

De hogy állnak az oltáskampányok a környező országokban?

Magyarország

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 57,44 százalék, ebből 53,86 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 68 százalék.

A legtöbb oltást a környező országok közül még mindig Magyarországon adták be, bár az utóbbi időben már nem olyan ütemben növekedik az oltottak száma, mint pár hónappal ezelőtt. Ennek az egyik oka, hogy a magyar oltáskampány plafonját lassan elértük: ugyan a Nézőpont Intézet szerint a 6 millió oltás sem elérhetetlen, de ez a szám még mindig elmarad a kormány által korábban felvázolt stratégiától: Orbán Viktor még április 9-én úgy számolt, hogy május végére érhetjük el a 7 millió beoltottat, ehhez képest 5 548 451-en vették fel az oltásukat július 14-ig.

Már a kormány is úgy számol, hogy lesz negyedik hullám: Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a július 7-i kormányinfón ezért be is jelentette, hogy az eddig még nem beoltott idősebbek körében újabb kampányt indít a kormány, hogy a nyár végére-szeptember elejére várt negyedik hullámban a kórházi ellátást ne terhelje le az idősebb, krónikus betegségben is szenvedő rizikócsoport. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere július 13-án pedig arról beszélt, hogy

a kormány fontolóra veszi, hogy harmadik oltást is kaphatnak fél év letelte után az emberek.

Az oltáskampány ütemének csökkenése ellenére még viszonylag magas az oltási kedv: az Eurobarométer legutóbbi, májusi kutatása szerint a magyarok 68 százaléka vagy már megkapta, vagy minél hamarabb meg szeretné kapni a koronavírus elleni oltását, és mindössze csak a társadalom 13 százaléka az, akik egyáltalán nem szeretnének oltakozni. 

Románia

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 24,79 első, ebből 24,35 százalék a teljes immunitást jelentő második oltását is megkapta.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 57 százalék.

Az Unióban az egyik legrosszabbul Románia áll, ha oltásokról van szó. Keleti szomszédunknál csak Bulgária teljesít rosszabbul, ahol mindössze a társadalom 14,61 százaléka kapta meg legalább az első oltását.

Emiatt nem véletlen, hogy Romániában mindent bevetnek, hogy motiválják az embereket az oltásra.

Még a népszerű mulatós zenét játszó manelezenészeket is arra kérték, hogy írjanak ódát a vakcinákhoz, de a Drakula-mítosz is előkerült, hogy növeljék az oltási kedvet.

A román nemzeti étellel, a miccsel talán sikerült lendíteni az oltási hajlandóságon: Bukarestben többszázan álltak sorba a Pfizer-BioNTech mRNS-, illetve a Johnson & Johnson egydózisú, adenovírusalapú vakcinájáért, hogy utána jót falatozzanak. 

Florin Cîțu miniszterelnöknek hiába volt az a terve, hogy június elsejére elérik az ötmillió beoltottat, azt még július közepére sem sikerült elérniük.

Ezért nem meglepő, hogy Románia már inkább a vakcinákkal kereskedik: az AstraZeneca vakcináinak egy részét továbbadták a COVAX-programnak, míg másik részét beszerzési áron adják tovább más országoknak.

Szlovákia

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 39,44 az első, ebből 32,86 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 49 százalék.

Az uniós országok közül Magyarország mellett Szlovákia az egyetlen olyan ország, ahol a közös uniós vakcinabeszerzésen kívül más oltóanyagokat is használnak, azonban hiába kényszerült a jobboldali-populista Igor Matovič lemondani a miniszterelnöki pozíciójáról a Szputnyik-beszerzés miatt,

még maga Matovič sem oltatta be magát az orosz szerrel, vagy bármilyen más vakcinával.

Az uniós 54,68 százalékos átoltottsági átlagtól bőven elmaradó Szlovákiában ezért az egészségügy-miniszter népszerűsíteni szeretné az oltást, azonban ezt az immáron pénzügyminiszterként tevékenykedő Matovič blokkolja, mondván: a minisztérium közöljön részletesebb anyagokat, hogy pontosan mire, hol és milyen társadalmi csoport elérése céljából kezdenének bele a kampányba. 

De emellett az sem segíti az oltáskampányt, hogy több vezető szlovák politikus sem oltatta be magát, annak ellenére, hogy a szakértők az alacsony átoltottság és a fertőzőbb, ám nem annyira halálos delta variáns terjedése miatt egy újabb hullámtól tartanak. Sőt, a nemrég a szlovák sajtóban korrupcióval megvádolt

Peter Pellegrini a zsidók üldözéséhez hasonlítja, hogyha egy újságíró azt kérdezi tőle, hogy mikor oltattja be magát,

miután decemberben a korábbi miniszterelnök már átesett a víruson.

Az Eurobarométer felmérése szerint a szlovákok egyébként mindössze 49 százaléka oltatná be magát minél hamarabb, további 14 százalék valamikor 2021-ben, míg a társadalom 12 százaléka valamikor 2022-ben oltatná be magát.

Ezenkívül az EU tagállamai közül Szlovákiában van az egyik legnagyobb oltásellenes tömeg. A szlovákok 17 százaléka soha nem adatná be magának a koronavírus elleni szert, aminél csak Litvániában (18 százalék), Horvátországban (18 százalék), Szlovéniában (20 százalék) és Bulgáriában (23 százalék) van több oltásellenes lakosságarányosan.

A vakcinák elutasítottságát jól mutatja, hogy

az oltásellenes szlovákok zaklatják az oltást propagáló járványügyi szakértőket.

Tüntetéseket szerveznek a házaik elé, nyilvánosan „vitatkoznak” velük. Az egyik infektológusnak, Vladimír Krčmérynak a rendőrség csak annyit ajánlott a zaklatások ellen, hogy szerepeljen kevesebbet a tévében, ha az ilyenfajta kellemetlenségeket el szeretné kerülni.

Ausztria

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 56 százaléknyian az első, ebből 42,35 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 65 százalék.

Annak ellenére, hogy Ausztriában sokáig rosszul álltak az érkező vakcinák mennyiségével – ami miatt Sebastian Kurz még vétóval is fenyegetőzött az Európai Tanácsban –, júliusra már

nagyon jól állnak az oltáskampánnyal a Lajtától nyugatra: az uniós 54,68 százalékos átlaghoz képest jobban teljesítenek.

Már a társadalom 56 százaléka kapta meg legalább az első oltását.

Emellett az oltási kedv is magas és folyamatos: május óta már az oltási kampány utolsó szakaszába értek, azaz már 65 év alatt mindenkit beoltanak, aki kéri az oltását. A 9,5 millió Ausztriába érkezett oltásból 8,7 milliót már el is oltottak, és még továbbra is naponta átlagosan 67 ezer embert oltanak be (az első és a második oltást egyaránt beleszámítva), azonban július 1-je óta valamennyire csökkent az egy nap regisztrált oltások száma, emiatt

egyre több helyen már regisztráció nélkül is bárki megkaphatja az oltását.

Szlovénia

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 40,92 százaléknyian az első, ebből 35,95 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 49 százalék.

Annak ellenére, hogy Janez Janša kormányfő szerint minimum 70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy egy őszi lockdownt elkerüljön az ország, nem igazán pörgött fel az oltáskampány. Emellett Orbán Viktor egyik leghűbb szövetségese azt is belebegtette, hogy nem lesz többé ingyenes a koronavírus-teszt, mondván: „Minek fizesse az neked az ingyen tesztet, aki beoltatta magát?”

De már azzal is fenyegetőzött a szlovén kormányfő, hogy ősszel nem nyitnak újra az iskolák, ha továbbra is ilyen alacsony marad az átoltottság száma.

A kormányfő szerint a delta variáns megjelenése miatt egyszerűen muszáj mindenkit beoltani. Hogy miért véli így, példaként az Egyesült Királyságot hozta fel, ahol annak ellenére nő az új esetek száma, hogy az átoltottság a világon az egyik legjobb – igaz, többségben azok fertőződnek meg, akik egyáltalán nem kaptak oltást.

Annak ellenére, hogy az Eurobarométer szerint a társadalomnak csak a 20 százaléka nem akarja beoltatni magát soha, egy májusi közvélemény-kutatás szerint

a szlovének közel fele nem kéri a vakcinát a közeljővőben, mert nem teljesen vannak meggyőzve annak biztonságosságáról.

Horvátország

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 37,94 százaléknyian az első, ebből 31,34 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 49 százalék.

Szlovéniához hasonlóan Horvátországban sem állnak túl fényesen az oltáskampánnyal,

emiatt már az is felmerült, hogy bizonyos szakmákban előírnák a kötelező oltást. 

E javaslat kizárólag az oktatásban dolgozókat, a szociális-, illetve az egészségügyi szektort érintené, aminek nem igazán örülnek a szektorban dolgozók. A szociális szektor szakszervezetének vezetője szerint kísérleti patkánynak nézi őket a kormány, míg a tanárok szakszervezetének vezetője úgy véli: nem kaptak elég információt a vakcinákról, és szerinte az oltás nem kötelesség, hanem jog.

Emiatt a kormány bejelentette, hogy azokban az iskolákban, ahol alacsony az átoltottság, felvilágosító kampányokat fognak tartani a vakcinákról, mivel a céljuk, hogy a következő iskolaévben csak nagyon ritka esetben tartsák az oktatást online – ehhez pedig szükséges, hogy a tanárok védve legyenek.

Annak ellenére, hogy az orvosok egy része azt követeli, hogy az oltást tegyék kötelezővé legalább az orvosok számára, a kereszténydemokrata HDZ-s miniszterelnök, Andrej Plenković úgy látja: azt nem kell bevezetni, hiszen a kormány bízik a horvát emberek tudásában és önzetlenségben. 

Plenković ugyanakkor azt már nem érti, hogy az emberek miért nem hajlandóak beoltatni magukat.

Szerinte nem az állam hibája, ha valaki nem akarja beoltatni magát.

„Ma, ha valaki megfertőződik és nincs beoltva, akkor kórházba kerülhet, lélegeztetőgépre lehet szüksége, majd végül meg is halhat. Nehéz az állam felelősségéről beszélni. Az államnak és az állampolgároknak partnereknek kéne lenniük. Mi azért vagyunk, hogy megteremtsük a polgárok védelmének a feltételeit”

– véli Plenković, aki ugyanakkor emlékeztetett, hogy az egészségügyben, illetve az idősekotthonában dolgozóknak nagy a felelősségük, hogy beoltassák magukat.

Az Európai Unióban egyébként Horvátországban az egyik legnagyobb az oltásellenesség.

Az Eurobarométer kutatásai szerint a társadalom 18 százaléka egyáltalán nem akar oltást, és mindössze csak 49 százaléknyian szeretnének minél hamarabb hozzájutni a vakcinához.

Még korábban Horvátországban arról is szó volt, hogy vásárolnának Szputnyikot, azonban ettől végül elálltak: Horvátországba már annyi vakcina érkezik a közös uniós beszerzésből, hogy egyszerűen azokat se tudják eloltani.

A horvát kormányfő még március 24-én kapta meg az AstraZeneca-vakcina első adagját.

A horvát kormányfő még március 24-én kapta meg az AstraZeneca-vakcina első adagját.

Fotó: Andrej Plenković / Facebook

Szerbia

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 40,75 százaléknyian az első, ebből 38,83 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? Nincs friss adat.

Annak ellenére, hogy sokáig a világon élen járt az oltások számában Szerbia, az utóbbi másfél hónapban egyre kevesebb oltást adnak be – mindezt úgy, hogy egyre több vakcinát készítenek már Szerbiában, igaz, ezeket leginkább export céljából.

Szerbiában leginkább a fiatalok körében állnak rosszabbul az oltás kapcsán – a 18 és 30 év közöttiek mindössze 17 százaléka vette fel az oltást.

Ugyanakkor vannak olyan kormánytagok, akik szintén nincsenek beoltva

– Vučić elmondása szerint nemrég maga szólított fel egy meg nem nevezett minisztert, hogy oltassa be magát.

Hogy növeljék az oltási hajlandóságot, lottót vezetne be a szerb kormány – a nyeremény lehetőségével motiválnák az embereket, hogy felvegyék az oltást.

„Nem tudom, hogy mit kéne csinálnunk. Most bevezetjük a lottót és ismét pénzt teszünk félre, hogy fizessünk az embereknek, hogy oltassák be magukat”

értetlenkedik a szerb elnök a kormánya által bevezetett javaslaton, illetve az emberek oltásellenességén.

Ugyanakkor az oltások kötelezővé tételét élből elveti Vučić, viszont a szerb operatív törzs szerint ha nem nő a beoltottak száma, és ha az emberek továbbra sem fognak maszkot hordani, illetve távolságot tartani, akkor elképzelhető, hogy a deltavariáns miatt szigorúbban fogják ellenőrizni a szabályok betartását.

Ukrajna

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 5,52 százaléknyian első, ebből 2,88 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 39,7 százalék

A szomszédaink közül – illetve egész Európában – még mindig Ukrajna a sereghajtó. Ennek egyik oka, hogy nagyon kevés a rendelkezésre álló vakcina, illetve viszonylag alacsony az oltási hajlandóság. 

Annak ellenére, hogy július 2-án engedélyezték a Johnson & Johnson egydózisú vakcina használatát Ukrajnában, és be is oltottak vele 390 embert,

az ukrán hatóságok elkeseredetten jelentették be, hogy sokat kell várni a következő szállítmányra

– becslésekbe már nem is kezdtek, hiszen még nem sikerült megállapodni az amerikai céggel.

Jelenleg az AstraZeneca, a Sinovac, illetve a Pfizer-BioNTech vakcináit használják, azonban a legnagyobb probléma még mindig a kevés vakcina. Ukrajnába leginkább a COVAX-programon keresztül érkeznek vakcinák, ezenkívül a Sinovac gyártójával sikerült külön megegyezniük.

A lassú oltáskampány miatt az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij németországi látogatásán a német kancellár, Angela Merkel 1,5 millió adag Pfizer-BioNTech-vakcinát ígért vendégének, bár arról már nem beszélt, hogy mindezt mikor szállítanák le a németek a posztszovjet államnak.

Ennek ellenére az ukrán egészségügyi minisztérium bizakodó, és bejelentette, hogy

július 12-től már bárki jelentkezhet az oltásra és beoltathatja magát

– igaz, az idősek, illetve a krónikus betegségben szenvedők továbbra is elsőbbséget fognak élvezni.

A lassú oltáskampány miatt az ukránok nem is elégedettek a kormány munkájával. Egy nemrégiben közölt közvélemény-kutatás szerint a társadalom 60,8 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány nem boldogul az oltáskampánnyal.

Ugyanakkor az oltások elutasítottsága csökkent: a válaszadók 10 százalékát már beoltották – Ukrajnában vagy külföldön –, 29,7 százalék jelentkezett oltásra, de még mindig viszonylag magas az oltást elutasítók száma. A válaszadók 28,3 százaléka egyáltalán nem akarja beoltatni magát, míg a társadalom 29,2 százaléka bizonytalan.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek