Lenyomja-e az oltáskampány a harmadik hullámot?

Szerző: Renczes Ágoston
2021.03.14. 08:10

A beszerzési problémák ellenére minden szomszédunknál halad az oltáskampány: Ausztria kevesli az uniós mechanizmuson keresztül neki jutó vakcinamennyiséget, Románia pedig örül, mert többet kap, mint amire számított. Közben végre Ukrajna is elkezdett oltani.

Lenyomja-e az oltáskampány a harmadik hullámot?

Minden hónapban megnézzük, ki hogy áll a szomszédos országok közül: itt a januári, itt pedig a februári cikk.

A Bloomberg naponta frissülő adatai szerint március 12-ig már

121 országban több mint 345 millió oltást adtak be

– ez 164 millióval több, mint amennyi február közepén volt: akkor még csak 79 országban oltottak, és 181 millió adag beadott vakcinánál tartottunk. Közben már nem Magyarország az egyedüli uniós ország, ami az orosz vakcinából is vásárolt: Szlovákia is szerzett a Szputnyikból. 

Március 11-én újabb vakcina, a Johnson&Johnsoné is megkapta az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA engedélyét. Az AstraZenecával kapcsolatban viszont felmerült, hogy az oltás megnöveli a trombózis kialakulásának kockázatát – az oltást felvételét követően halálesetek is történtek. Bár a gyártó cáfolja, hogy ezeket az oltás mellékhatásai okozták volna, több országban is felfüggesztették az oltást az AstraZenecával.

Nézzük, hogy áll Magyarország és Közép-Európa az oltással!

Magyarország

Mekkora az átoltottság? 12,6 százalék, ebből 3,6 százalék már megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 46 százalék; februárban még csak 36-38 százalékos volt az oltási hajlandóság

Hány beadott adag jut 100 főre? 16,2

A szombati hivatalos adatok szerint 1 millió 293 ezer embert oltottak be a 9,8 millió lakosú Magyarországon, közülük 377 ezren már a második oltást is megkapták. 

Az uniós közös beszerzésű vakcinákon kívül az EMA által nem jóváhagyott orosz és a kínai vakcinával is oltó Magyarország az uniós országok között jól áll az oltáskampánnyal, bár az március elején káoszba fulladt. A március 5-6-i hétvégén több mint 70 ezer krónikus beteget oltottak volna be AstraZenecával. Az érintettek erről SMS-ben értesítést is kaptak, aztán meg arról, hogy az oltás elmarad, viszont

 

aki ennek ellenére elment az oltópontokra, az mégis megkapta az oltást.

 

A hivatalos álláspont szerint adminisztrációs hiba történt, ezt leszámítva az oltáskampány a terveknek megfelelően halad tovább.

A KSH hetente méri az oltási hajlandóságot: március első hetében 46 százaléknyian voltak azok, akik tervezik beoltatni magukat, vagy már meg is kapták legalább az első oltást. Február elején még csak a válaszadók 38 százaléka mondta, hogy fel tervezi venni az oltást; az első, novemberi végi, december eleji mérésen ők még csak 15 százaléknyian voltak.

Románia

Mekkora az átoltottság? 7,1 százalék, ebből 3,6 százalék megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 55 százalék (február elején)

Hány beadott adag jut 100 főre? 10,66

Míg egy hónappal korábban Románia az egész régiót, köztük Magyarországot is lehagyta átoltottságban és a 100 főre jutó beadott adagok számában, március közepére lemaradt: péntekig Romániában 10,7 beadott adag jutott 100 főre, addig Magyarországon ez a szám 16,2. Vagy lehet, hogy nem is Románia maradt le, hanem Magyarország köröz le mindenkit? Februárban hazánkéhoz hasonló adag/100 fő adattal rendelkező Ausztriában péntekig 10,5 adag jutott 100 főre.

Bár az AstraZenecával való oltást – pontosabban az egyik konkrét gyártási számú vakcina használatát – Romániában is felfüggesztették, Florin Cîțu miniszterelnök pénteken azt nyilatkozta az Euractivnak, hogy a tervezett április helyett korábban megkezdik az oltáskampány harmadik fázisát.

 

Az elsőben az egészségügyi dolgozókat, a másodikban az időseket, a veszélyeztetett csoportokat és az alapvető szolgáltatásokat biztosító dolgozókat oltották, a lakosság általános oltását is korábban megkezdik. Románia ugyanis a tervek szerint március végéig összesen 2,4 millió vakcinát kapott volna az uniós közös beszerzésből,

 

ehhez képest csak márciusban 2,6 millió vakcina érkezik majd az országba.

 

Az oltási hajlandóságról nincs friss felmérés, de a koncerteket és kulturális rendezvényeket szervező román szövetség, az AROC megbízásából februárban készült felmérés március elején nyilvánosságra hozott eredményei szerint

 

a 2021-ben fesztiválon részt venni tervezők 73 százaléka beoltatatná magát.

Szlovákia

Mekkora az átoltottság? 7,1 százalék, ebből 3,8 százalék megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 34,7 százalék (februárban)

Hány beadott adag jut 100 főre? 10,9

A korábban csak az EMA által jóváhagyott vakcinához ragaszkodó, majd az orosz vakcina iránt érdeklődni kezdő Szlovákiába március elsején érkezett meg kémfilmbe illő módon az első Szputnyik-szállítmány. Ezt Igor Matovič miniszterelnök a koalíciós partnerei tudta nélkül intézte, ráadásul úgy, hogy korábban a parlament szavazáson utasította el, hogy az ország vásároljon a vakcinából. Az esetből kormányválság lett, ami azóta is tart.

Szlovákiában február közepe óta nem készült felmérés az oltási hajlandóságról, arról viszont igen, hogy akik beoltatnák magukat, melyik vakcinában mennyire bíznak. Ez alapján szorosan a Pfizer-BioNTech mögött a második legelfogadottabb vakcina a szlovákok körében a Szputnyik, ráadásul

 

majdnem félmillió ember kizárólag a Szputnyikkal lenne hajlandó beoltatni magát.

Ausztria 

Mekkora az átoltottság? 7,5 százalék, ebből 3 százalék kapta meg már a második adagot is. 

Hányan oltanák be magukat biztosan? 44 százalék (január végén 47 százalék volt)

Hány beadott adag jut 100 főre? 10,5

Ausztria gyorsabban oltana, ha lenne elég vakcina. Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken élesen bírálta

 

a vakcinabeszerzés európai „bazárját”,

 

ahol szerinte az egyes tagállamok és a gyógyszergyártók között külön szerződések is köttettek, és egyes országok átláthatatlan módon jutnak előnyhöz más országokhoz képest.

Az osztrák háziorvosok is oltanának: egy felmérés szerint több mint 4000 orvos szállna be az oltáskampányba, egyelőre azonban nem áll rendelkezésre annyi oltóanyag, hogy őket is be lehessen vonni.

Az osztrákok oltási hajlandósága kicsit csökkent: egy január végi felmérés során a megkérdezettek 47 százaléka oltatta volna be magát biztosan, egy március 12-én közölt felmérés szerint azonban 44 százalék válaszolta azt, hogy határozottan szeretné az oltást – bár az előző héthez képest a magukat biztosan és inkább beoltatók aránya 63-ról 65 százalékra nőtt.

 

A felmérés külön rákérdezett az AstraZeneca vakcinájára is: válaszadók 61 százaléka nem oltatná be vele magát.

Szlovénia

Mekkora az átoltottság? 7,8 százalék, ebből 3,7 százalék megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 60 százalék (februárban)

Hány beadott adag jut 100 főre? 11,5

Szlovénia pénteken módosított az oltási tervén, addig csak a szlovén állampolgároknak járt oltás, a módosítás értelmében azonban minden állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező megkaphatja a vakcinát. 

A szlovén Nemzeti Közegészségügyi Intézet (NIJZ) nem lát okot arra, hogy Szlovéniában felfüggesszék az oltást az AstraZenecával. Az oltási kedvről nincs friss felmérés, de az februárban kiemelkedően magas volt: egy kutatás szerint megkérdezettek 47, egy másik szerint 60 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan beoltatja magát. 

Szerbia

Mekkora az átoltottság? 17 százalék, 10 százalék már a második adagot is megkapta

Hányan oltanák be magukat biztosan? 20 százalék (februárban)

Hány beadott adag jut 100 főre? 27

Még mindig Szerbia vezet, nemcsak a régióban, hanem az egész kontinensen:

átoltottságban a délszláv EU-tagjelölt országot csak Nagy-Britannia előzi meg: ott 37,7 beoltott jut 100 főre.

Szerbia előnnyel indult: nemcsak a kínai és az orosz vakcinával oltott már januárban is, de még a Pfizer-BioNTech vakcinájával is egy kicsit korábban kezdhette az oltást, mint az Unió – köszönhetően annak, hogy Ana Brnabić kormányfő meg tudott állapodni a gyártóval, és ő maga már karácsonykor beoltatta magát. 

Az előrehaladott oltási kampányban történnek hibák is: előfordul például, hogy valaki tévedésből a második adagot nem abból a vakcinából kapja, amiből az elsőt. Szerbia már gyártani is tervezi a vakcinát: 

+ csütörtökön jelentette be Aleksandar Vučić államfő, hogy Kínával és az Egyesült Arab Emírségekkel közös vakcinagyárat építenek, amiben a Sinopharm-vakcinát gyártják majd;

már februárban volt szó arról, hogy Szerbia Szputnyik-vakcinát is gyárt majd, Nenad Popović, Szerbia innovációért és technológiai fejlesztésért felelős tárca nélküli minisztere szintén csütörtökön jelentette be: májusban indul az orosz vakcina gyártása Szerbiában.

Horvátország

Mekkora az átoltottság? 5,7 százalék, ebből 1,7 százalék megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 43,5 százalék (januárban)

Hány beadott adag jut 100 főre? 7,4

A horvát oltási kampány a tervezettnél lassabban halad: pénteken Andrej Plenković miniszterelnök azt nyilatkozta: ezidáig 430 ezer vakcina érkezett az országba, és május elejére tartanak majd egymillió vakcinánál. A miniszterelnök szerint a vakcinaszállítmányok a vártnál lassabban érkeznek, pedig Horvátország 6,8 millió adag vakcinát rendelt eddig különféle gyártóktól.

Horvátország is érdeklődött korábban az orosz vakcina iránt; Andrej Plenković február közepén be is jelentette, hogy felveszik a kapcsolatot az orosz féllel. Március másodikán az egészségügyi miniszter az orosz nagykövettel tárgyalt, negyedikén pedig Plenković miniszterelnök jelentette ki, hogy

 

Horvátország kész vásárolni az orosz vakcinából – de megvárják az EMA jóváhagyását.

 

Ukrajna

 

Mekkora az átoltottság? 0,1 százalékos, egyelőre csak az első adaggal oltanak

Hányan oltanák be magukat biztosan? Nincs adat.

Hány beadott adag jut 100 főre? 0,09

Ukrajna csak február 24-én tudta elkezdeni az oltáskampányt, miután megérkezett az országba az első, félmillió adagot tartalmazó szállítmány az AstraZeneca licensze alapján Indiában gyártott vakcinából. 

A 41 millió lakosú országban azonban egyelőre nagyon lassan halad az oltáskampány:

március 9-ig mindössze 19 ezer oltást adtak be, így félő, ezt a félmillió adag vakcinát sem fogják tudni maradéktalanul felhasználni, mielőtt június 23-án lejár a szavatosságuk. Március 9-én az ukrán egészségügyi minisztérium engedélyezte a kínai Sinopharm vakcinát, és a gyártóval 5 millió adag leszállításáról állapodtak meg.

Ukrajnában majdnem másfél millió fertőzést regisztráltak és több mint 28 ezren haltak meg, miközben március második hetében megugrott a kórházban ápoltak száma.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek