+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István & Karóczkai Balázs
2021. március 12. péntek, 20:40
Több országban is felfüggesztették az AstraZenecával való oltást, de az Európai Gyógyszerügynökség szerint a brit-svéd vakcina és a mélyvénás trombózisos esetek között nem áll fenn kapcsolat. Letoha Tamás kutatóorvos az Azonnalinak azt mondta, hogy a vérrögképződésre hajlamos és a rossz keringési állapotú egyéneknél kell mindenképp óvatosnak lenni.

A napokban egyre több hír jelent meg arról, hogy

 

több olyan embernél is vénás vérrögök alakultak ki, akiket korábban a brit és svéd tudósok által kifejlesztett Oxford/AstraZeneca kínai koronavírus elleni oltóanyaggal oltottak be.

 

Az AstraZeneca március 12-én közleményt adott ki, amiben azt írják, hogy több, mint 10 millió rendelkezésükre álló biztonságossági adat elemzése nem mutatott bizonyítékot a tüdőembólia vagy a mélyvénás trombózis megnövekedett kockázatára. Dániában az egészségügyi hatóság azután állította le a szer használatát két hétre, hogy egy 60 éves nő mélyvénás trombózisban meghalt, miután megkapta az első adagot az AstraZeneca vakcinájából.

 

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a dán ügyre reagálva adott ki egy közleményt még március 11-én, amiben arra a következtetésre jutottak, hogy nincs arra utaló jel, hogy az oltás okozta volna ezt a betegséget a nő esetében, de részletesebben ki fogják vizsgálni a halál okát.

 

Két gyártási számú vakcinával lehettek gondok

 

A dán halálesetet megelőzte, hogy Ausztriában egy 49 éves ápolónőnél alakult ki mélyvénás trombózis, miután beoltották őt az AstraZeneca vakcinával, amibe végül bele is halt. Ausztriában a problémát az ABV5300 gyártási számú vakcina okozta, az EMA közleménye szerint ebből a jelzésű sarzsból összesen egymillió adagot szállítottak le 17 különböző országba: Ausztria mellett Bulgáriába, Ciprusra, Dániába, Észtországba, Franciaországba, Görögországba, Hollandiába, Izlandra, Írországba, Lengyelországba, Litvániába, Luxemburgba, Máltába, Spanyolországba és Svédországba jutott a vakcinából.

 

Ezen országok közül azonban csak három országban állították le az oltást minden AstraZeneca vakcinával: Dániában, Norvégiában és Izlandon, míg öt további országban az ABV5300 jelzésű vakcinaszállítmány használatát függesztették fel. Így tett Ausztria mellett Észtország, Lettország, Litvánia és Luxemburg.

 

Olaszországban ettől eltérő jelzésű adaggal akadt probléma: ABV2856 sarzsszámú vakcinák oltását függesztették fel, ahogy Romániában is ugyanezen gyártási számú vakcinákkal tettek így. Olaszországban azután függesztették fel az ABV2856 jelzésű vakcinák felhasználását, hogy Szicíliában két katona azt követően halt meg, hogy beadták e sorszámú vakcinákat, egy rendőr pedig majd’ két hétre rá vesztette életét.

 

Az olasz egészségügyi hatóságok arról tájékoztattak, hogy a hírek hatására rengetegen lemondták az oltási időpontjaikat.

 

Az ABV2856-os sorszámú problémás vakcinákból Romániába 81 600 dózis érkezett meg még február 7-én, ebből pedig már 77 049-et be is adtak, vagyis csupán 4257, eddig még fel nem használt adag használatát függesztették fel. Romániában eddig egy ember sem vesztette életét ettől a vakcinától.

 

Mennyire rizikós az oltás, eleve mit kell tudni az AstraZenecáról?

 

Az AstraZeneca-oltás egy rekombináns alapú vakcina, amely egy laboratóriumi körülmények között előállított, ártalmatlan csimpánz adenovírust juttatnak a szervezetünkbe. Ez az embereket meg nem betegítő, laboratóriumi körülmények közt előállított csimpánz adenovírusba azonban belerakják a koronavírus tüskefehérje genetikai állományát,

 

ami ha bejut a sejtjeinkbe, instrukciókkal látja el azokat, hogyan fejlesszék ki a koronavírusra jellemző tüskefehérjét.

 

Ez az a koronavírus fehérje, ami abban segít a koronavírusnak, hogy a koronavírus hozzá tudjon kapcsolódni az emberi sejtekhez. Az emberi szervezetbe oltott csimpánz adenovírus pedig az emberi sejtekbe juttatva a koronavírus tüskefehérje genetikai állományát, az emberi sejtekkel legyártatja a tüskefehérjét, amit érzékel az immunrendszerünk, és megteszi a megfelelő ellenlépéseket, elraktározva a memóriasejtekben a hatékony védekezés módját.

 

Az Azonnali ezzel kapcsolatban megkereste Letoha Tamás kutatóorvost, aki elmondta, hogy abban az esetben alakulhat ki trombózis az AstraZeneca oltásnál, ha

 

az bizonyos emberi szervezetéknél túl erősen termeli meg a tüskefehérjét.

 

A kutatóorvos véleménye szerint ha egy bizonyos szintet meghalad a tüskefehérje-koncentráció, az hasonló hatásokat generál, mint a virulens koronavírus. Trombózis azért alakulhat ki, mert a vérlemezkéken található egy olyan receptor, amelyhez a tüskefehérje tapad, és ha az oltás a vér sejtjeiben elindítja a tüskefehérje gyártást, akkor azok a vérlemezkék e sejtek által termelt tüskefehérjékhez kitapadhatnak, ezzel létrehozva a trombózist, zárta le.

 

Hány embert oltottak eddig be vele?

 

Arról, hogy a két problémás gyártási számú vakcinákkal, az Olaszországban három halálesettel összefüggésbe hozható ABV2856-tal, illetve az Ausztriában és Dániában is egy-egy ember halálát okozó ABV5300-tal hány embert oltottak be, pontos információ nem áll a rendelkezésünkre.

 

Az ABV2856 sorszámú vakcina kapcsán sem az EMA, sem az AstraZeneca nem közölt adatokat, hogy összesen mely országokba összesen mennyi adag jutott belőlük, míg az ABV5300 sorszámú vakcinából, aminek a beadása után Ausztriában és Dániában is meghalt egy-egy ember, összesen 17 országba szállítottak egymillió adagot.

 

Az EMA közleménye szerint a március 9-ig összesen a közel hárommillió emberből, akik az ABV5300 sorszámú vakcinából kaptak, mindössze 22 esetben alakult ki mélyvénás trombózis, és az eddig rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a beoltott embereknél e betegség kialakulásának a száma nem nagyobb, mint az általános népességben, így szerintük az oltás és a betegség között nem áll fenn kapcsolat.

 

Az Európai Unióban beadott ötmillió adagból eddig összesen 30 esetben alakult ki mélyvénás trombózis.

 

Most akkor tartsak tőle vagy ne?

 

Az Azonnali által felhívott Letoha Tamás azon a véleményen volt, hogy

 

a vérrögképződésre hajlamos és a rossz keringési állapotú egyéneknél mindenképp óvatosnak kell lenni,

 

hiszen ezekben az esetekben nem szerencsés, ha az oltás a hatékony immunizálás érdekében „túl hatékonyan beindítja a tüskefehérje-termelést, hiszen túlzott mennyiségű tüskefehérje az erekben hajlamosíthat a vérrögképződésre”.

 

Az újbudai újhullámos sztárorvos, Novák Hunor is kifejtette véleményét egy Facebook-bejegyzésében. Mint írta:

 

„Minél több embert oltunk be, statisztikailag annál gyakrabban fogunk észlelni olyan dolgokat, betegségeket, amik oltás nélkül is előfordulnak (szívinfarktus, rák, halál, stroke, stb).”

 

Ezek mellett pedig hasznosnak találta, hogy kivizsgálják az oltással kapcsolatos ügyeket: szerinte ha van ok-okozati összefüggés az oltások és a halálesetek között, „akkor mérlegelni kell az oltás kockázatát és a fertőzéssel járó kockázatot”.

 

Az Oxford/AstraZeneca vakcinájának a használatát január 29-én adta meg ideiglenesen az EMA, és egészen március 1-ig többnyire csak a 18 és 60 év közötti krónikus betegeken használták, de márciustól már a 60 év felettiek számára is elkezdték beadni. Március 7-ig eddig 11 millió adag AstraZeneca érkezett az Európai Unióba, de a Reuters információi szerint március végéig még további 9 millió adag érkezhet az EU-ba, így a január 29 engedélyeztetése óta március végig összesen 20 millió adag érkezhet a brit és svéd fejlesztésű kínai koronavírus elleni vakcinából.

 

A svéd gyártóval egyébként nem először akadtak problémák: az Európai Unióval szemben vállalt vakcinamennyiség mindössze harmadát leszállító svéd gyógyszeripari céget az Európai Parlamentben is meghallgatták, ahol a cég vezérigazgatóján, Pascal Soriot-n számon kérték, hogy miért nem tudják vállalni a szerződésben foglalt mennyiségek leszállítását. Soriot akkor ezt azzal magyarázta, hogy normál helyzetben a megfelelő gyártókapacitást 3-4 év alatt lehet előállítani a vakcinagyártás során, de erre most mindössze pár hónapjuk volt, ezért vannak fennakadások a szállítmányokkal.

 

Azonban a gyártóval más jellegű problémák is akadnak: sokan úgy vélik, hogy a vakcinájuk nem elég hatékony, ezért Németországban többnyire a raktárakban állnak a készítmények, de a Business Insider cikke szerint Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is sokan inkább más vakcinákat, elsősorban az amerikai-német fejlesztésű, új technológiájú mRNS-vakcinát részesítik előnyben, amit a Pfizer-BioNTech fejlesztett ki.

 

Melyik vakcina hogyan működik? Összefoglaltuk érthető példákkal! És kinek melyik való? Ezt is!

 

NYITÓKÉP: Rohit Barnwal / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás