A vallásos menedzser: ki Eduard Heger, Szlovákia következő miniszterelnöke?

Szerző: Renczes Ágoston
2021.03.29. 17:10

Egy karizmatikus vallási közösségből került a politikába, és meglepő módon mindenki szereti. Amikor pénzügyminiszter lett, még csak negyedik éve volt a politikában, egy évvel később, 45 évesen kormányfővé válik. De lesz-e a Matovič-Heger-cserének bármi hatása a szlovákiai magyarok ügyeire?

A vallásos menedzser: ki Eduard Heger, Szlovákia következő miniszterelnöke?

Ahogy arról Magyarországon elsőként az Azonnali beszámolt, vasárnap este Igor Matovič szlovák miniszterelnök bejelentette:

 

lemond a kormányfői pozícióról és helyet cserél Eduard Heger pénzügyminiszterrel.

Matovič lépése a március eleje óta húzódó kormányválság lezárását jelentheti. A hónapok óta súlyos belső viták feszítette kormányt Matovič a koalíciós partnerei háta mögött intézett Szputnyik-vakcinabeszerzés taszította válságba. A kormányválság alatt hat miniszter mondott le, a négypárti koalíció két kisebb tagja, a jobbközép-liberális Za ľudí (Az Emberekért) és különösen a libertariánus SaS (Szabadság és Szolidaritás) a miniszterelnök lemondását követelték. Matovič utódjának, Eduard Hegernek mindössze öt évet kellett eltölteni ahhoz a politikában, hogy miniszterelnökké válhasson.

Nemzetközi gazdasági tapasztalat, mély vallásosság

 

Szlovákia következő miniszterelnöke, Eduard Heger

 

egy katolikus karizmatikus vallási közösség tagjaként került kapcsolatba a politikával.

 

A közösségnek – mint írja portréjában a Denník N – szintén tagja volt Richard Vašečka és Branislav Škripek, akik Igor Matovič mozgalmának, az OĽaNO-nak a parlamenti képviselői voltak 2012 óta. Ők szólították meg még 2016 előtt a gazdasági végzettségű Hegert azzal, hogy a pártnak szüksége lenne egy tapasztalt menedzser segítségére.

Heger nem vallásos családból származik, a vallással azt követően került kapcsolatba és tért meg a húszas éveinek elején, hogy az édesapja váratlanul meghalt. Apja halála összetörte Hegert, aki a vallásban talált vigaszt. „Rájöttem, hogy Isten meghallgat" – fogalmazott a Postoj nevű konzervatív lapnak 2016-ban adott interjújában. Heger arról is beszélt, hogy a közösségének olyan tagja vannak, akiket ez életük bizonyos pontján megélték Isten érintését, ami annyira „megjelölte” őket, hogy Isten vált az életük urává,

 

és a kereszténységet szeretnék megélni mindenütt.

 

Ennek megfelelően szeretnék „az evangélium gazdagságát ekhozni az élet minden területére”.

 

Heger már főiskolás korában menedzseraszisztensként dolgozott, majd több kisebb cégnél is megfordult menedzserként. A legizgalmasabb a 2007 és 2016 közötti munkája volt: az USA-ban egy szeszesitalokat gyártó szlovák céget képviselt,

 

ami prémium kategóriás vodkát exportált a tengerentúlra.

A pozsonyi parlamentbe a 2016-os választáson jutott be Matovič pártjának színeiben. A szavazólapon a foglalkozása mellett – „menedzser” – az is fel volt tüntetve, hogy „keresztény aktivista”, a Denník N szerint ennek köszönhetően karikázták őt be a parlamentbe. (Szlovákiában a választók az általuk kiválasztott pártlistára és azok képviselőire szavaznak; a parlamenti mandátumok száma a listákra leadott szavazatok számától függ, az pedig, hogy ki kap mandátumot, a listán szereplő sorrend mellett azon múlik, hogy melyik képviselőre mennyien szavaztak, azaz hányan karikázták be az illető nevét.)

BALRA A LEENDŐ, JOBBRA A MOSTANI SZLOVÁK MINISZTERELNÖK. FOTÓ: EH / FB

A parlamenti munka során Heger közeli viszonyba került Igor Matovičcsal, és gyakran szólt hozzá gazdasági kérdésekhez, így amikor 2020 februárjában az OĽaNO megnyerte a választást,

 

kézenfekvő volt, hogy rábízzák valamelyik tárca vezetését.

Pénzügyminiszteri teljesítményét a szakma és a sajtó is pozitívan értékelni: Ivan Mikloš, az 1998 és 2006 közötti Dzurinda-kormányok pénzügyminisztere, akinek oroszlánrésze volt a kilencvenes években végzetesen leszakadni látszó Szlovákia gazdaságának növekedési pályára állításában, Eduard Hegert a Matovič-kormány egyik legjobb miniszterének tartja. Hasonlóan vélekedtek a Denník N által megkérdezett decemberben megkérdezett közgazdászok is (bár ők is és Mikloš is Mária Kolíková igazságügyminiszter tartották a legjobb miniszternek).

Heger tárcája dolgozta ki az európai helyreállítási alapból a Szlovákiának járó összeg felhasználásának tervét. A szlovák felújítási terv évek óta halogatott fontos reformok megvalósítására biztosít majd forrásokat elsősorban az oktatás, az egészségügy és a „zöld gazdaság” terén.

Az ember, akit mindenki szeret

Hegert azóta emlegetik Matovič lehetséges utódjaként, amióta az utóbbi lemondása először felmerült, a pénzügyminiszter személye ugyanis mindegyik koalíciós párt számára elfogadható miniszterelnökként. A munkatársai által csak „Edo”-ként emlegetett

 

Heger ugyanis Igor Matovič totális ellentettje.

Míg az utóbbinak lételeme a konfliktus, addig Heger kimondottan kerüli őket, és képes megtalálni bárkivel a közös hangot. Pénzügyminiszterként gond nélkül fogadtatta el a Matovič-kormány első költségvetését, és az évek óta a minisztériumban dolgozó hivatalnokok között is nagyon népszerű a Denník N értesülései szerint. A konfliktuskerülése ugyanakkor hátrány is lehet a kiélezett helyzetekben.

Heger pénzügyminiszterként Matovič régi ellenfelével, a libertariánus Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártot vezető, a kormányválság alatt lemondott gazdasági miniszter Richard Sulíkkal is gond nélkül tudott együttműködni. Kérdés, hogy a kormányt megbénító és válságba taszító Matovič-Sulík-konfliktus hogyan befolyásolja majd a két tárca és az új kormány működését,

 

ha Matovič valóban pénzügyminiszter lesz, Sulík pedig visszatér a gazdasági tárca élére

 

– a gazdasági miniszteri posztról korábban lemondó Richard Sulíknek ugyanis ez a terve.

 

A magyarok ügyeire nem lesz hatással a változás

A Szövetség néven nemrég egyesült három szlovákiai magyar pártnál a magyarokat érintő kérdésekben nem számítanak változásra a kormányfőcserével. Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint korai erről beszélni, különösen úgy, hogy még nem is történt meg a kormány átalakítása, és „történtek itt már óráról órára változások”. Forró felidézte az Azonnalinak, hogy

 

Igor Matovič bár gesztusokat tett a magyarok irányába, „kézzelfogható konkrét eredmények nem voltak”,

 

a szlovákiai magyarok kulturális szervezete, a Csemadok az ígért többlettámogatást egyelőre nem kapta meg, és az állampolgársági törvény módosítása továbbra is diszkriminálja a magyar állampolgárságot felvevő, de tartósan nem Magyarországon élő szlovákiai magyarokat. Egyelőre tehát csak figyelik a fejleményeket, viszont amint feláll az új kormány, Forró szavai szerint keresni fogják a lehetőséget, hogy Hegerrel is egyeztessenek a magyarokat érintő ügyekről. 

A SZLOVÁKIAI MAGYAR PÁRTOK ELNÖKEI: MÓZES SZABOLCS (BALRA), FORRÓ KRISZTIÁN (KÖZÉPEN) ÉS SOLYMOS LÁSZLÓ (JOBBRA). FOTÓ: ÖSSZEFOGÁS / FB

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke szerint feltételezhető, hogy a magyarokat érintő ügyeket a csere nem fogja érinteni. A Csemadok támogatásának megnövelése kimondottan Matovič ígérete volt, jó kérdés, hogy erre milyen hatással lesz az, hogy már nem ő lesz a miniszterelnök – mondta Mózes az Azonnalinak. A miniszterelnök-csere az olyan ügyekre, amik szerepelnek a kormányprogramban, nem kéne, hogy hatással legyen – a magyarokat érintők közül ilyen a kisebbségek ügyét átfogóan rendező kisebbségi törvény megalkotása. Mózes szintén kiemelte, hogy szerinte a kormánypárti képviselők állampolgársági törvényhez való hozzáállását

 

semmilyen módon nem fogja befolyásolni a kormányfői poszton történő változás.

Az egy hónapon keresztül húzódó kormányválság vége egy egyszerű személycsere lett – ezt már Ravasz Ábel, a Most-Híd elnökségének tagja mondta az Azonnalinak. Ravasz szerint Igor Matovič egyértelműen problémás az ország jövője szempontjából, és azzal, hogy nem volt képes távozni a kormányból, helyette pedig egy kulcsfontosságú minisztériumot vezet majd, továbbra is komoly hatással lesz a többi minisztérium működésére. A magyarságot érintő kérdésekben Ravasz szerint sem várható irányváltás.

 

A Híd elnökségi tagja emlékeztettet, hogy a Matovič-kormány egy éve alatt nem történt előrelépés egyik magyarokat érintő ügyben sem, miközben a kormány elkezdte visszaépíteni a korábban elért eredményeket. Ravasz ezzel arra utalt, hogy az előző ciklusban a Most-Híd vezette közlekedési tárca több dél-szlovákiai infrastrukturális beruházást is előkészített, amik a kormányváltás óta az eredetinél jóval hátrébb kerültek a prioritási sorrenden.

 

NYITÓKÉP: Ministerstvo financií SR / Facebook

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek