+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 30. kedd, 21:19
Az osztrák kancellár úgy harcolna ki több vakcinát országának, hogy megakadályozná az EU-t, hogy élesítse az opciós jogát 100 millió adag további Pfizer-vakcinára.

Március 25-én és 26-án tartottak virtuális Európai Tanács-találkozót, ahol az EU-tagállamok kormány- és államfői többek között a koronavírus elleni vakcinák elosztásáról is tárgyaltak.

 

A Politico értesülései szerint

 

az Európai Tanács ülésén éles vita alakult ki a vakcinaszállítmányok elosztása kapcsán.

 

Ugyan az Európai Tanács a csúcstalálkozó után kiadott nyilatkozatában megerősítette a lakosságarányos szétosztás elvét, de emellett arról is döntöttek, hogy a 2021 második negyedévére ütemezett 10 millió adag amerikai-német Pfizer-BioNTech-vakcina elosztásával az Állandó Képviselők Bizottságát – az Európai Unió tagállamainak brüsszeli nagyköveteiből álló testületet – bízzák meg.

 

Mivel a brüsszeli nagykövetek fogják megtárgyalni a június 30-ig érkező 10 millió adag Pfizer-BioNTech-vakcinák elosztását, ez lehetőséget ad az országoknak arra, hogy újratárgyalják az elosztások arányát. A legtöbb kormányfő ezzel azt szerette volna elérni, hogy azokba az országokba érkezhessen több vakcina, ahol jelenleg intenzíven tombol a járvány és az oltáskampánnyal sem állnak túl jól – ilyen tagállam például Bulgária vagy Litvánia.

 

Azonban nem mindenki elégedett ezen fejleményekkel. A lap szerint az osztrák kancellár, Sebastian Kurz azzal fenyegette meg uniós kollégáit, hogy

 

Ausztria megvétózza az EU opciós jogát 100 millió adag Pfizer-BioNTech-vakcinára, ha Ausztria nem kap több vakcinát, mint eddig.

 

Kurz a belebegtetett vétó mellett megismételte korábbi álláspontját, miszerint az EU-ban nem igazságosan osztják szét a vakcinaszállítmányokat. A Pfizerrel kötött szerződés értelmében az Európai Bizottságnak április közepéig kell jeleznie a gyártónak, hogy igényt tart-e a már lekötött 400 millió adag vakcina mellé újabb 100 millióra.

 

A Politiconak több diplomata is nyilatkozott, akik úgy látják, hogy Kurz ezzel azon országok oltáskampányát nehezíti, ahol jelenleg nagyon rosszul állnak a járvánnyal. Egy név nélkül nyilatkozó diplomata szerint Kurz önzően viselkedik, és úgy véli: „A szolidaritás egyirányú út Bécs szerint.”

 

Kurz már korábban is élesen bírálta az EU-t a vakcinaelosztás kapcsán, mert szerinte az egyes tagállamok és a gyógyszergyártók külön szerződéseket is kötöttek, és emiatt egyes országok előnyhöz jutnak más országokhoz képest. Az osztrák kancellár az EU-s csúcstalálkozó előtt még szövetségeseket is keresett ahhoz, hogy próbáljanak módosítani a vakcinaelosztás elvén, de csak részleges győzelmet könyvelhetett el azzal, hogy a kormányfők helyett a tagállamok brüsszeli nagykövetei fognak majd tárgyalni erről. Osztrák sajtóinformációk szerint Oroszország nagyjából egymillió adag Szputnyik-vakcinát kínált fel közben Ausztriának.

 

Ausztria az oltáskampányával egyébként jól áll az EU-ban: míg Ausztriában a lakosságnak már a 13 százaléka kapta meg legalább az első oltását, addig az EU-s átlag 10,7 százalék a Bloomberg naponta frissülő statisztikája szerint.

 

A környező országokban jelenleg így állnak az oltásokkal:

 

 

NYITÓKÉP: Sebastian Kurz várakozik az első beoltott osztrák nővel az oltás előtt december 27-én. Fotó: Sebastian Kurz / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás