Osztrák-magyar párharc az élen, Szlovénia elhúz a korábbi favorit Szerbia mellett: így áll Közép-Európa az oltással

Szerző: Renczes Ágoston
2021.08.15. 09:09

Ausztria lehagyja Magyarországot, Szerbia lemarad, Horvátország bukdácsol, de legalább pörög a turizmus. Oltáskörkép augusztus közepén.

Osztrák-magyar párharc az élen, Szlovénia elhúz a korábbi favorit Szerbia mellett: így áll Közép-Európa az oltással

Rendszeresen megnézzük, ki hogy áll a szomszédos országok közül: itt a januári, itt a februári, itt a márciusi, itt az áprilisi, itt a májusi, itt pedig a júliusi cikk.

Egy hónappal ezelőtt, július közepén több mint 3,46 milliárd adag, beadott koronavírus elleni vakcinánál tartott a világ; a Bloomberg naponta frissülő adatai szerint augusztus 13-ra ez a szám 4,64 milliárdra nőtt – vagyis az emúlt egy hónapban majdnem 1,2 milliárd vakcinát adtak be a világ 183 országában –; augusztus közepéig a így tehát a Föld lakosságának 30,3 százaléka már teljes védettséget élvez, azaz vagy megkapta mindkét oltást, vagy beoltották egydózisos oltással. 

A vakcinákhoz való egyenlőtlen hozzáférés azonban továbbra is probléma: a világ 52 legszegényebb országába az világszerte beadott oltások mindössze 2,6 százaléka jut, miközben ezekben az országokban és a Föld lakosságának 20 százaléka.

Míg Európa és Észak-Amerika lakosságának már több mint a fele megkapta legalább az első oltást, Afrikában ez az arány az 5 százalékot sem éri el.

 

De hogy állnak az oltáskampányok a környező országokban?

Ha még létezne az Osztrák-Magyar Monarchia, bizonyára olyan híreket írnánk, hogy a hadügy, a külügy és a pénzügy mellett az egészségügyet is összehangolja-e az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság, főleg ha a védekezés korábbi szakaszába amúgy is be kellett vonni a k.u.k. hadsereget, és a büdzséről is közösen kellett megegyezni.

Ausztria és Magyarország összehasonlítása mellé nyilván külön bevennénk Horvát-Szlavónországot, – nem kizárt, hogy Ausztria esetében megnéznénk külön a koronatartományokat is –, és a legizgalmasabb sztorikat bizonyára Bosznia és Hercegovina közösen kormányzott tartomány szállítaná. A szomszédaink pont ugyanannyian – heten – lennének, mint most, csak a mostani szomszédaink egy része nem szomszédunk lenne, az lenne viszont az Orosz és a Német Birodalom, Svájc és Olaszország, na meg Montenegró. Szerbiára és Romániára azonban úgy is lehetne szomszédként számítani.

De nézzük, hogyan állnak a monarchia, pontosabban a Magyar Királyság utódállamai – mindközönségesen: Közép-Európa – az oltással.

Legutóbb azt írtuk, hogy Szerbia lemaradt, Magyarországnak pedig új rivália lett; a trend folytatódott, a rivális lehagyja Magyarországot.

Magyarország

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 58 százalék, ebből 56,3 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 68 százalék (június).

Magyarország immár a második helyre szorult az átoltottsági arányban a környező országok között, miközben mostanra az uniós átlag is meghaladja a magyar számot. Az oltottak számának növekedési üteme már május végén megtört, azóta egyre laposodik a görbe.

Közben a kormány biztosra veszi, hogy lesz negyedik hullám, amire úgy készül, hogy kapmányt indított a legnagyobb kockázati csoportot jelentő idősek körében, kötelezővé tette az egészségügyi dolgozóknak az oltást, lehetővé tette a harmadik oltást is a már teljesen beoltottak számára, valamint iskolakezdés előtt lesz egy oltási kampány, amikor 12-15 éves gyerekek oltathatják majd be magukat.

A KSH tavasszal hetente közölt adatot az oltási hajlandóságról, a legfrissebb heti összefoglalójában már nem találni ilyen számot. Az Eurobarometer legutóbbi, májusi kutatása szerint a magyarok 68 százaléka vagy már megkapta, vagy minél hamarabb meg szeretné kapni a koronavírus elleni vakcinát, és

csak a társadalom 13 százaléka az, akik egyáltalán nem szeretnék, ha beoltanák őket. 

Románia

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 26,2 százalék kapott már vakcinát, ebből 25,6 százalék a teljes immunitást jelentő második oltását is megkapta.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 57 százalék (június).

Az Európai Unióban még mindig Románia áll a második legroszabb helyen az oltottak arányát tekintve; náluk csak Bulgária teljesít rosszabbul a maga 15,5 százalékával.

A román ortodox egyház oltás mellé állítása, a manelezenészek bevonása az oltáskampányba, a Drakula-mítosz és a nemzeti étel, a miccs bevetése mellett egy sokkal hagyományosabb kampánnyal is próbálkoztak Romániában az oltási kedv növelésére. Mivel nagyok a regionális különbségek, illetve a városokban sokkal magasabb a beoltottak aránya, mint vidéken – Bukarestben augusztus elején például 48 százalék volt az oltottak aránya, de más nagyvárosok is az országos átlag fölött teljesítettek, Kolozsváron például 44,41 százalék volt a hónap elején –

Románia még májusban elindította a A város beoltja a falut nevű kampányt, aminek keretében augusztus elejéig 2,5 millió adag oltást használtak fel a romániai települések 95 százalékában. 

Ez azonban továbbra is csak a második legrosszabb átoltottsági arányra volt jó az EU-ban, bár az országos oltási kampány koordinátora, Valeriu Gheorghiţă szerint az oltottakkal és a betegségen átesettekkel együtt a koronavírus elleni védettséggel bírók aránya 50 százalék lehet Romániában. 

Szlovákia

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 42,4 az első, ebből 38,2 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 51,7 százalék (július).

Augusztus közepén az uniós átlagtól még mindig jelentősen lemaradt Szlovákia immár beérte az év elején még oltásbajnok Szerbiát az átoltottsági arányban.

Szlovákia két módon próbálja növelni az oltási hajlandóságot:

  • törvényben tette lehetővé az oltottak előnyben részesítését – emiatt oltásellenesek és az intézkedésekkel szemben kritikusok többször is tüntettek Poszonyban, egyszer még a főváros közlekedését is sikerült megbénítaniuk –, hétfőtől pedig a vendéglők, rendezvényszervezők, templomok dönthetnek úgy, hogy csak az oltottak számára biztosítják a szolgáltatásaikat. Ha másokat is kiszolgálnak – az oltottak mellett a teszttel rendelkezőket és a betegségen igazoltan átesetteket vagy mindenkit, akkor rájuk a járvány súlyosbodása esetén szigorúbb szabályok vonatkoznak majd.
  • augusztus elején elindult az „oltáslottó”, amire a valamelyik vakcina mindkét adagját megkapottak regisztrálhatnak és nyerhetnek vele legfeljebb 100 ezer eurót (3,5 millió forintot); összesen 10 millió eurót (3,5 milliárd forintot) szán erre a célra a szlovák kormány.

A Szlovák Tudományos Akadémia júliusi felmérése során a megkérdezettek 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már beoltatta magát, és további 10,7 százalék tervezi még beoltatni magát, vagyis az oltási hajlandóság 51,7 százalék. Ez minimális növekedés a májusi 48,7 százalékhoz képest;

május óta azonban ennél jelentősen nőtt azok aránya, akik elutasítják az oltást: 30,9 százalékról 36 százalékra.

Ausztria

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 60,7 százaléknyian az első, ebből 55,9 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 71 százalék (június).

Ausztria a legalább az első oltást megkapottak arányában immár utolérte hazánkat: az osztrákok 60,7 százalékához képest Magyarországon ez az arány 58 százalék. A teljes védettséget élvezők arányában az 56,3 százalékunkkal még Ausztria előtt vagyunk, de az 55,9 százalékukkal ebben a mutatóban is a nyomunkban vannak az osztrákok.

A Gallup közvélemény-kutató intézet felmérése szerint júniusban Ausztriában azok aránya, akik már beoltatták magukat, illetve ezt határozottan tervezik, 71 százalék volt.

Az osztrákok az oltáskampányt azzal is igyekeztek felpörgetni, hogy lehetővé tették a regisztáció és időpontfoglalás nélküli oltást. A város különböző pontjaira telepítettek „oltóboxok” és a bevásárlóközpontokban berendezett oltópontok mellett  mint arról az Azonnali is beszámolt –

csütörtöktől vasárnapig Bécs ikonikus szakrális épülete, a Stephansdom is oltási központként működik,

ahol egy fényképes igazolvány bemutatásával tulajdonképpen bárki beoltathatja magát a katedrális erre a célra berendezett egyik kápolnájában.

Szerbia

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 41,2 százaléknyian az első, ebből 39,5 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 55 százalék (május).

Szerbia különleges jelenség volt az év elején: náluk volt Európában a legtöbb fajta elérhető vakcina, így élre törtek az átoltottság terén: január 23 és február 23 között például 1,1 millió adag oltást adtak be. Augusztus közepére a legtöbb uniós ország lehagyta Szerbiát.

Hiába ugyanis a vakcinabőség és a hazai gyártás, Szerbiában nagyon magas az oltás elutasítottsága.

Az Euronews riportja szerint voltak olyan oltópontok, ahol több külföldit oltottak be, mint hazait – Szerbia ugyanis a bőség okán már márciusban lehetővé tette az oltást a külföldiek, elsősorban a szomszédos nyugat-balkáni országok számára is.

Míg augusztus elején a 65 év felettiek 70 százaléka volt már beoltva Szerbiában, addig a 18-30 éves korosztályban ez az arány mindössze 18,4 százalék volt. 

Szlovénia

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 46 százaléknyian az első, ebből 41,1 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 49 százalék (június).

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság vagy Jugoszlávia utódállamai közül Szlovénia is beérte Szerbiát, a telejesen beoltottakat nézve kicsit 41,1 százalék a 39,5 százalékkal szemben, az első adagot megkapottakat nézve pedig a 46 százalékával jelentősen le is hagyta a 41,2 százalékos szerbeket.

Szlovénia azonban ezekkel a számokkal is mélyen az uniós átlag alatt van.

Az ország a járvány terjedését nemcsak az oltás otthoni ösztönzésével igyekszik akadályozni, hanem korlátozásokkal is:

augusztus 23-tól az országon keresztül utazók is csak védettségi igazolás felmutatásával léphetnek az ország területére (a nemzetközi fuvarozók ez alól kivételt képeznek), hétfőtől pedig újra kötelező lesz a maszkviselés a nyilvános rendezvényeken zárt térben, és a százfősnél nagyobb szabadtéri rendezvényeken is.

A ljubljanai Jože Pučnik Nemzetközi Repülőtéren augusztus 9. óta heti három alkalommal, regisztráció nélkül elérhető az oltás; a repülőtér üzemeltetője ezzel kíván hozzájárulni a „biztonságos és felelősségteljes” utazáshoz. Az oltást uniós állampolgárok vehetik igénybe, szlovén vagy uniós egészségbiztosítási kártya kell hozzá.

Augusztus 6-án pedig arról döntött a szlovén kormány, hogy azon külföldiek számára is elérhetővé teszi az oltást, akiknek nincs állandó vagy ideiglenes lakhelyük és egészségbiztosításuk Szlovéniában, nem ott székhellyel rendelkező cégnél dolgoznak, és nem is Szlovéniába akkreditált diplomaták. Az oltás azonban számukra nem ingyenes, ki kell fizetniük annak költségét.

Horvátország

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 41,2 százaléknyian az első, ebből 37,9 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 49 százalék (június).

Horvátország még nem érte be Szerbiát; az Európai Unióban a horvátoknál az egyik legnagyobb az oltásellenesség.

Emiatt a közös uniós beszerzésből kapott vakcinákat sem tudták felhasználni, így a kormány július közepén úgy döntött, hogy – mint azt az év első hónapjaiban a vakcinával bőségesen ellátott, de az oltást nagy arányban elutasító lakosságú Szerbia is tette – beoltja az országba látogató külföldieket is – akik elsősorban turisták –, ha kérik az oltást. 

A turisták márpedig jönnek: Andrej Plenković miniszterelnök egy keddi sajtótájékoztatón elmondta: az országba idén már több turista érkezett, mint 2020-ban összesen, és a szektorból származó idei adóbevételek meghaladják 2019 azonos időszakának adóbevételeit. 

Plenković arról is beszélt: nagyon nehéz lesz elérni a kitűzött 60 százalékos átoltottsági arányt, és bár ő nem tesz különbséget oltottak és nem oltottak között, de „minél többen oltatjuk be magunkat, annál kevesebb problémánk lesz”. 

Ukrajna

Mennyien kapták meg az első, illetve második oltást? 17,2 százaléknyian első, ebből 6,3 százaléknyian a teljes immunitást jelentő második oltásukat is megkapták.
Hányan oltatnák be magukat biztosan? 39,7 százalék (június).

Ukrajna továbbra is a sereghajtó a környező országok között, méghozzá messze lemaradva tőlük. Míg a többi ország már december végén elkezdte az oltást, Ukrajna ezt csak február végén tudta megtenni, és a lemaradása azóta is tetemes.

A 41 milliós országban kevés vakcina áll rendelkezésre, viszonylag magas az oltásellenesség és a logisztikai és adminisztrációs problémák is komolyak. 

Augusztus elején Dánia félmillió adag AstraZeneca vakcinát ajándékozott Ukrajnának, hogy segítse az oltási kampányát. Az Angela Merkel által Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek július közepén felajánlott másfél millió adag Pfizer-BioNTech-vakcina azonban még nem érkezett meg Ukrajnába.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek