+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. március 29. hétfő, 14:58
A szerb kormány lehetővé teszi szerb lakcímmel nem rendelkező külföldi állampolgároknak is, hogy igénybe vegyék az ország oltópontjait. Kilométeres sorok álltak a hétvégén a szerb határokon, annyian akartak átjutni az országba. Miközben Szerbiának a külföldiek számára is marad oltóanyaga, a többi, nem EU-tag balkáni államban nagyon lassan halad az oltás.

Amint arról a Blic szerb kormánypárti bulvárnapilap beszámolt: kilométeres sorok alakultak ki a szerb határállomásokon, mert többen is a balkáni államban szeretnének oltáshoz jutni. Az észak-macedón Kurir napilap például majdnem egyórás várakozási időről írt. A szerb kormány döntése értelmében az ország oltási programjában

 

a hétvégétől nemcsak a bosznia-hercegoviniai szerb tagköztársaság, a Republika Srpska lakói, de minden más külföldi állampolgár is résztvehet.

 

Hétvégén tömött sorokban vártak a külföldiek szerbiai oltásra

 

A külföldiek számára Újvidéken (Novi Sadban), Belgrádban és a dél-szerbiai Nišben állítanak fel oltópontokat, oda kell menniük. Elsőként az egykori jugoszláv államokból érkezőnek nyitották meg a hétvégén az első belgrádi oltópontot. Számukra a szerb iparkamara foglalt le az első oltási időpontra tízezer oltóanyagot. Amint a BBC szerb adása közölte:

 

eddig több, mint 22 ezer külföldi állampolgár kapott oltást Szerbiában. Valamennyi külföldinek a brit-svéd AstraZeneca-oltóanyagot adják.

 

Ennek az is az oka – amint Ana Brnabić kormányfő közölte –, hogy jelenleg 20-25 ezer AstraZeneca-oltóanyaguk van, amelynek a szavatossága áprilisban jár le. Ezeket már nem a szerbeknek, hanem a külföldieknek tartják fent. A kormánypárti Happy TV-ben Brnabić köszönetet mondott a külföldieknek, „amiért bíznak bennünk”, és megígérte, hogy április után további oltóanyagokat fognak a külföldi igénylőnek elkülöníteni az újvidéki, belgrádi és niši oltópontokon.

 

TÖMÖTT SOROK ALAKULTAK KI A HÉTVÉGÉN A SZERBIAI OLTÓPONTOKNÁL, MERT REGISZTRÁCIÓ NÉLKÜL IS MEGJELENHETTEK KÜLFÖLDIEK. FOTÓ: ALEKSANDAR STEVANOVIC / FB

 

Aki Szerbiában akar ingyenes oltáshoz jutni, annak elegendő a szerb kormány koronavírus-honlapján regisztrálni.

 

Mivel azonban főleg Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából és Koszovóból nagyon sokan érkeztek a hétvégén, akik nem regisztráltak előzetesen, a belgrádi oltópontokon hatalmas sorok alakultak ki. Mihailo Jovanović, az elektronikus regisztrációs honlap felelőse ezért mindenkit felszólított: csak akkor jöjjön át Szerbiába oltásra, ha regisztrált, és kapott már előzetesen időpontot.

 

Hol és hogyan kell regisztrálni?

 

Regisztrálni itt lehet, egy online kérdőív kitöltésével. Meg kell adni

 

+ hogy külföldi állampolgárok vagyunk szerbiai lakcím nélkül,

 

 az útlevél számát,

 

 nevet, telefonszámot, mailcímet,

 

 és hogy hol szeretnénk megkapni az oltást.

 

A LEGÖRDÜLŐ VÁLASZOPCIÓ KITAKARJA: ODA KELL AZ ÚTLEVÉL SZÁMA.

 

Azonban több helyi sajtótermék is azt az információt terjesztette, hogy a szerbiai oltáshoz elegendő valamilyen személyi azonosításra alkalmas dokumentum felmutatása. A szarajevói Oslobodjenje napilap is ezt írta a hétvégén, többek között ezért indulhattak többen is el előzetes regisztráció nélkül. A lap beszámolója szerint több kilométeres sorok alakultak ki szombaton és vasárnap a két ország határán, a többség Belgrádba tartott a vakcináért. Az Oslobodjenje beszámolója szerint a hétvégén

 

több, mint 4000 bosznia-hercegovinai állampolgár kapott oltást Belgrádban

 

– ennek költségeit Szerbia és a Republika Srpska állja közösen, de bosnyákoknak, észak-macedónoknak vagy albánoknak is lehetőségük volt beállni a sorba. Az újvidéki oltóközpont is azt közölte: ezen a hétvégén még minden előzetes bejelentkezés nélkül megkaphatták a külföldiek az oltást.

 

Ezentúl azonban országok szerinti bontást is be fognak vezetni: a montenegróiaknak Belgrádba, az észak-macedóniaknak pedig Nišbe kell menniük oltásért. Aleksandar Milićević, a niši iparkamara elnöke elmondta: az iparkamara minden észak-macedón igénylő számára lefoglalja a szükséges mennyiségű AstraZeneca-oltóanyagot. Danijela Mihajlovska Vasilevska, az észak-macedón iparkamara részéről jelezte: mivel hazájában nagyon lassan halad az oltás, sokan szeretnének Szerbiában oltáshoz jutni – ők készek logisztikailag segíteni a szerb partnereiket, ha azok külön az észak-macedónok számára lehetővé tesznek hétvégi oltási akciókat.

 

ÉSZAK-MACEDÓNOK OLTÁSRA VÁRNAK BELGRÁDBAN. FOTÓ: TELEVIZIJA24.MK / FB

 

A szerb médiában felmerült azonban kritikaként, hogy a külföldiek miatt a szerbeknek kevesebb oltóanyag maradhat. A belgrádi kormány szerint ez azonban nem igaz, mert számukra eleve a Pfizert, valamint az orosz és a kínai vakcinákat különítették el – és miközben a hétvégén közel 20 ezer külföldit oltottak be AstraZenecával, további 25 ezer szerb is kapott oltást. Belgrád tehát „a humanitás jegyében” folytatni akarja a jövőben is a külföldiek beoltását.

 

Hogyan halad az oltás a Nyugat-Balkánon?

 

Különösen Bosznia-Hercegovinában halad nagyon lassan az oltás: a balkáni ország különböző segélyprogramokból részesül csak. De éppen a hétvégén derült ki:

 

hiába rendelt a szarajevói kormány a bosnyák-horvát föderáció számára félmillió adagot az orosz Szputnyik V-vakcinából – ezekből már ezen a héten százezernek meg kellett volna érkeznie –, egyelőre semmi sem jött.

 

És amint Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina szerb társállamfője közölte: nem is fog jönni, mert az orosz gyártási kapacitások nem elegendőek.

 

Eddig Bosznia-Hercegovinába összesen 50 ezer oltóanyag érkezett csak – ennek jelentős többségét azonban a Republika Srpska tagköztársaság kapja, az ottani vezetés ugyanis különmegállapodásokat kötött Oroszországgal és Szerbiával. A szerbiai oltási programból is először csak a Republika Srpska állampolgárai részesülhettek, csak a mostani hétvégétől nyitották meg valamennyi bosznia-hercegoviniai előtt.

 

A bosnyák-horvát föderáció tehát teljesen a külföldi segítségeknek van kiszolgáltatva, de ezekből vagy nagyon kevés érkezik – Szlovénia alig 5000 vakcinát adott át –, vagy eleve teljesen elakadtak: Törökország például 30 ezer vakcinát ígért Szarajevónak márciusra, de ebből még egyetlen egy darab sem érkezett meg.

 

De három másik, Szerbiával szomszédos ország is – Montenegró, Koszovó és Észak-Macedónia – csak a külföldi segélyekben bízhat. Mindhárom ország eddig csak fejenként valamivel több, mint 20 ezer AstraZeneca-vakcinát kapott.

 

Az elkövetkező hetekben még ezen országokba 70-80 ezer vakcina fog érkezni, de értelemszerűen ez sem fedi le az igényeket,

 

azaz a Szerbiába tartó vakcinaturizmus megmarad. Venko Filipče észak-macedón egészségügyi miniszter már előre köszönetet mondott Belgrádnak a baráti gesztusért.

 

Szerbiában jelenleg az egész európai kontinensen a legelőrehaladottabb az oltás: március 25-ig több, mint kétmillió ember kapta meg az első oltást, és majdnem egymillió már a teljes védettséget jelentő második oltást is.

 

Márciusban az összes többi – nem EU-tag – balkáni országban nagyon lassú az oltás:

 

+ Bosznia-Hercegovinában eddig 50 ezren kaptak oltást (40 ezren a szerb részen és 10 ezren a bosnyák-horvát részen);

 

+ Albániában 80 ezren kaptak már oltást (itt csak a nyugati oltóanyagokat használják, Tirana elzárkózik az orosz és kínai vakcináktól);

 

+ Montenegróban 44 ezren kaptak már oltást (itt eddig csak a kínai és orosz vakcinákkal oltottak);

 

+ Észak-Macedóniában alig 12 ezren kaptak oltást (itt a többség Pfizert kapott Szerbia adományaként);

 

+ Koszovóban pedig jelenleg még nullánál tart a számláló, mert csak március végén tudták elindítani az oltási programokat.

 

 

Azonban az EU-tag Horvátországban is a szerbnél sokkal lassabban halad az oltás. A zágrábi balliberális Jutarnji List napilap több horvát emberrel is beszélt, akik elmondták:

 

ha a zágrábi kormány terveire kéne várniuk, akkor jövő januárra kaphatnák meg a második oltást,

 

ezért regisztrálnak most szerbiai oltásra. De a beszámolók szerint többen Ausztriából is érkeznek Szerbiába – elsősorban persze a jugó vendégmunkások és leszármazottaik közül –, hogy hamarabb juthassanak oltáshoz.

 

A szerbiai oltásra itt lehet regisztrálni.

 

NYITÓKÉP: Ana Brnabić szerb miniszterelnök januárban oltást kap / Vlada Srbije, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás