A rendkívüli körülményekre hivatkozhatnak a kötelező oltásnál, de így is lehet belőle kártérítési per

A törvényi előírás felülírja a munkaszerződést, így nemcsak új szerződést nem köthetnek olyan egészségügyi dolgozóval, aki nem oltatja be magát szeptemberig, de a régieket is fel kell mondani emiatt. A hétvégén nagyjából százan tiltakoztak ez ellen a Hősök terénél. Van, aki inkább felmondana.

„A be nem oltott egészségügyi dolgozóknak legkésőbb szeptember 1-ig fel kell venni az oltás első dózisát. Az egészségügyi szolgáltatók nem hozhatnak létre új jogviszonyt olyan egészségügyi dolgozóval, aki nem veszi fel az oltást és meg kell szüntetni a jogviszonyt azzal, aki megtagadja az oltás felvételét” – foglalja össze a törvényi kötelezettséget a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal. Hozzáteszik: a munkáltató kérheti az oltásról szóló igazolást, a kötelezettség teljesítésére összesen 30 napos határidőt adtak, aki valami miatt egészségi okból nem oltathat, annak ehhez a mentességhez orvosi szakvéleményre van szükség.

„A munkáltatónak van egyfajta utasítási joga. Nem kell szerződést módosítani, hanem ez egyfajta munkáltatói utasítás, aminek a munkavállaló – aki vagy közalkalmazott, vagy munkajogi viszonyban áll – köteles eleget tenni. Ha nem tesz eleget határidőre, az felmondási ok” – mondja az Azonnali megkeresésére Gerő Tamás ügyvéd, az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnöke arra a kérdésünkre, hogy az új szerződésekre vonatkozó előírás mellett hogyan lehetséges a korábbi dolgozóknak is visszamenőlegesen előírni a védettség kötelező megszerzését.

Ez cáfolja tehát azokat a közösségi médiában terjedő értesüléseket, melyek szerint nem lenne alkalmazható az előírás a már aktív egészségügyisekre.

„Ha ez egy jogszabályi kötelezettség, akkor ez felülírja a hatályos szerződést. A felek közötti jogviszonyra alapvetően a szerződés vonatkozik, de a szerződésben nem szabályozott kérdésekre minden esetben az egyéb jogszabályok, törvények ugyanúgy vonatkoznak. Ilyen szempontból ez egy speciális jogszabály, ami a szerződésben rögzítetteket felülírhatja” – magyarázza a jogász.

Változó körülmények

Arra a kérdésünkre, hogy ez nem sérti-e a visszaható jogalkotás tilalmát, hiszen a szerződésekre alapvetően a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, Gerő azt feleli: nem, mivel a szerződést nem módosították, hanem a szerződés által nem szabályozott tárgyra vonatkozik az oltással kapcsolatos kötelezettség. Mint mondja, ez az úgynevezett clausula rebus sic stantibus esete, amely klauzula szerint a körülmények lényeges megváltozása módosíthatja a szerződéses kötelezettségeket. Ez egyébként egy nagyon ritkán alkalmazott klauzula a szerződési jogban.

Elmondása alapján a pandémiás helyzet egy olyan ok, amelyben viszont lehet a körülmények utólagos megváltozására hivatkozni.

„Ez egy olyan kérdés, amit nem lehetett szabályozni a szerződésben, amikor a munkaviszonyt létesítették, hiszen akkor még nem volt pandémiás helyzet. Ilyen szempontból változtak meg a körülmények. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mintha valamilyen jogszabály a munkaviszony betöltését valamilyen képzettséghez kötné. Akkor is a munkáltató jogosult a munkavállalót felhívni, hogy szerezzen meg valamilyen típusú képzettséget, hogy a munkakörét be tudja tölteni” – érzékelteti.

A clausula rebus sic stantibus szabályt a legvégső esetben szokták csak alkalmazni, és az egészségügyi dolgozók kötelező oltása kapcsán később az Alkotmánybíróság is vizsgálhatja, hogy az indokolt volt-e. Gerő Tamás szerint azonban a mostani helyzetben indokolt ennek a használata. 

Esetleg az egyiket beadatom 

„Tudjátok, hogyan kell teremteni?” – kiáltotta bele egy nő a mikrofonba szombaton dél körül a Városligeti tó melletti réten, ahol az egészségügyi dolgozók kötelező oltása ellen tartottak demonstrációt nagyjából százan. A mellette álló, korábban szintén szónokló, 5G-ellenes pólót viselő férfival már ők is színes társaság voltak, ám a terület túlfelén, a Zilinski-hídhoz közelebbi oldalon egy szintén nagyjából százfős csoport egy másik tüntetést is tartott egy időben – az egyik résztvevő elmondása szerint – „sajnos mindenért”, ottjártunkkor pont a devizahitelek kérdését feszegették. Arra voltunk kíváncsiak, mi az oka annak, hogy egyes egészségügyi dolgozók nem adatják be maguknak a koronavírus elleni védőoltást.

„Nem szeretném beadatni, ezért ez egy nagyon aljas dolog” – mondja kérdésünkre Gál Judit szakápoló, a tüntetés egyik résztvevője, miután megerősíti, neki is kötelező az oltás. „Mindenki döntse el, hogy mit szeretne. Ha én meg szeretném kapni, akkor odamegyek és beoltatom magam, de ez egy aljas húzás volt” – mondja.

Szerinte a betegeket veszélybe sodorhatja, ha emiatt felmondanak dolgozók az egészségügyben.

Arra a kérdésünkre, hogy az oltatlan betegellátók nem sodorhatják-e őket veszélybe, ha elkapják a koronavírust, úgy felel: „Nem gondolnám. Maszkban dolgozunk, védőfelszerelésben, az oltott ugyanúgy szórhat.”

Ő egyébként azért nem akarja elfogadni a vakcinát, mert nincs eléggé régóta használva az oltóanyag, elmondása alapján öt év után adatná be magának a mostani oltást. Gál Judit kérdésünkre azt mondja: gondolt rá, hogy otthagyja az egészségügyet a kötelező oltás miatt, de a szabály a magánszektorban is vonatkozna rá.

„Végiggondoltam és lehet, hogy a legvégén mégis be fogom adatni, de csak egyet” – mondta.

A rendezvény egy másik, névtelenséget kérő, egészségügyben dolgozó résztvevője azt hiányolta, hogy az „a két-három tábor, aki tüntetést szokott szervezni a kényszerdolgok ellen”, fogjon össze. „Ez egy kísérleti fázisban lévő oltás, semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy hosszú távon ez biztonságos és jó, illetve a saját immunrendszeremben bízom” – indokolta kérdésünkre, miért nem oltatta be magát, illetve a tüntetésen szintén jelenlévő gyermekét sem.

Arra a kérdésünkre, hogy a betegeinek is ezt javasolja-e, azt válaszolta: ezt mindenki döntse el maga.

„Új szerződés lett kötve, a szolgáltatói jogviszony, amivel nagyon megcsorbították a dolgozók jogait” – mondja. Arra a kérdésünkre, hogy felmondana-e az oltáskötelezettség miatt, azt feleli: minden bizonnyal.

Az Alkotmánybíróság elé is kerülhet az ügy

Gerő Tamás szerint ha valakit emiatt kirúgnak, és ezt a döntést bíróságon megtámadja, akkor végső soron az Alkotmánybróság elé is kerülhet majd a jogszabály, de mint mondja, az AB 2007-ben már vizsgálta a kötelező oltások kérdését a gyerekek védőoltásai kapcsán.

„Akkor az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy amennyiben a védőoltást nem kapja meg valaki, akkor mások élete vagy testi épsége veszélybe kerül, így ebben az esetben az önrendelkezési jog korlátozható” – fejti ki az akkori ítéletről. Arra a felvetésünkre, hogy a gyerekkori oltások által megelőzött betegségek esete nem más-e a lényegesen nagyobb halálozási arányok miatt, és annak kapcsán, hogy azok az oltások régóta használt technológián alapulnak, azt feleli: ebben az orvosi kérdésben nem akar állást foglalni, de ha az AB-hoz kerül a kérdés, nekik ezt is mérlegelniük kell majd.

Ilyenkor a testület egy szükségességi és arányossági tesztet végez el. Gerő Tamás szerint ha mások életét veszélyeztetik az oltatlanok, az erősebb érdek, mint az ember önrendelkezési joga, hogy a saját testével mit csinál. „Ha úgy dönt egy bíróság, hogy az a társadalmi érdek az erősebb, hogy ne veszélyeztesse az adott személy – aki nincs beoltva – a többieket, hogy akkor az önrendelkezési jog felülírható” – foglalja össze a jogász.

Az, hogy mi a szükséges és arányos jogkorlátozás az oltások kapcsán, jogilag is vitás kérdés.

Gerőnek ez a véleménye, ugyanakkor Karsai Dániel alkotmányjogász, aki az Azonnali főszerkesztőjének alkotmányjogi panaszát szerkesztette a védettségi igazolványokkal megvalósított diszkrimináció miatt, abban a panaszban azzal érvelt, hogy az oltatlanok megkülönböztetése nem csak, hogy nem arányos, de még csak nem is ésszerű, tehát még egy enyhébb mércét sem állna ki.

Gerő Tamás azt is elmondta az Azonnalinak, hogy a kötelező oltások beadatására időt kell adnia a jogalkotónak az eégszségügyi dolgozók számára – ez most a harminc nap –, emellett akik veszélyeztetett csoportok és egészségügyi okokból nem kaphatnak oltást, ők felmentést kaphatnak, de lelkiismereti-vallási okok miatt ez nem lehetséges.

Kártérítési per is lehet belőle

Arra a kérdésünkre, hogy az egyeseknek kötelezővé tett oltás miatt felelős lehet-e az állam, ha a vakcináknak később mellékhatásai jelentkeznek valakinél, azt feleli: elsősorban a gyártó a felelős a gyógyszeréért, ám a kötelezővé tétel után elképzelhetők az állammal szembeni kártérítési perek.

„Lehet kártérítési pernek ez az alapja. Az más kérdés, mi lesz a per kimenetele. Nyilván bevizsgálták a hatóságok a védőoltást, ilyenkor aláírjuk az ezzel kapcsolatos beleegyezést” – mondja.

Azt ugyanakkor elismeri, hogy ha ez a munkaviszonyhoz kötelező, akkor ez nem valódi önkéntes hozzájárulás.

Szerinte az lehet az ilyen pereknél a legvalószínűbb, hogy azt vizsgálja majd a bíróság, hogy milyen szinten tájékoztatták az egészségügyi dolgozókat az oltásokról.

CÍMLAPKÉP: Magyar Orvosi Kamara / Kaszics / Facebook