+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. január 17. péntek, 15:18
Előrehozott választások jöhetnek Romániában, ha a jobboldali kormány sikeresen kiprovokálja a bizalmatlansági indítványt maga ellen. Ez azonban balul is elsülhet, hiszen nem mindenki játszik arra, hogy a megerősödött jobboldal ilyen gyorsan választást nyerjen. Az RMDSZ a román politika manőverjeinek köszönhetően mindeközben királycsináló helyzetbe került.

Aki azt hitte, hogy a nevében szociáldemokrata, inkább posztkommunista-nacionalista PSD kormányának őszi megbuktatását követően a béke időszaka következik be a román politikában, óriásit tévedett. Romániában idén ugyanis két választást is tartanak: májusban önkormányzatit, decemberben – a tervek szerint legalábbis – parlamentit. De az állandósult balhé nem is emiatt, vagyis: nem csak emiatt tört ki, hanem eleve bele volt kódolva a PSD-kormány őszi megbuktatásának körülményeibe.

 

A nagy Néppárt-mentő kormánybuktatás

 

A PSD-t azután buktatták meg ősszel egy bizalmatlansági indítvánnyal, hogy az EP-választás után nyilvánvalóvá vált: a 2016-os választáson még 45,5 százalékot elért párt a pártelnök, Liviu Dragnea rengeteg korrupciós botránya és az őt ezek alól kimenteni szándékozó törvények, sürgősségi kormányrendeletek miatt bezuhant 22,5 százalékra, a keményen PSD-ellenes pártok, így a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Dacian Cioloșsal együtt induló centrista Mentsük meg Romániát (USR) feljöttek 27, illetve 22,4 százalékra.

 

Az EP-választást követő napon aztán óriási meglepetésre börtönbe is dugták Dragneát, az ezt követő hetekben pedig kihátrált a népszerűtlen kormánykoalícióból az alapvetően Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfő személye és politikai túlélése köré épülő liberális ALDE, így a PSD kisebbségben kormányzott tovább a Dragnea emberének számító, komolyan nemigen vett Viorica Dăncilă vezetésével. Innentől már csak matematikai kérdés volt, hogy mikor sikerül annyi lelket összevásárolnia a PNL-nek, hogy megbuktassák a kormányt, és a PNL elnöke, Ludovic Orban lehessen az új kormányfő.

 

Orban erre az akcióra aztán annyira büszke volt, hogy az Európai Néppárt november végi kongresszusán azzal viccelődött, hogy csak azért buktatták meg a szocdemeket, mert látták, hogy az Európai Bizottságban nincsenek többségben a néppárti biztosok, noha az EP-választást a Néppárt nyerte. „Ez a mi szerény hozzájárulásunk ehhez a kitűnő Bizottsághoz” – fogalmazott Orban, ugyanis valóban a PNL-kormány delegált végül biztost a Von der Leyen-bizottságba, miután a PSD jelöltjét a Fideszéhez hasonlóan visszautasították.

 

LUDOVIC ORBAN ÉS URSULA VON DER LEYEN IDÉN JANUÁRBAN. FOTÓ: PNL

 

De Orban ősszel csak csatát nyert, háborút nem: ugyan a bukaresti kormány megváltozott, de a baloldalinak nevezett pártok (a PSD, a kormányt hébe-hóba támogató ALDE, valamint a Victor Ponta vezette, emiatt kifejezetten megosztott Pro Romania) parlamenti többsége továbbra is megmaradt, a jobboldali Nemzeti Liberális Párt által vezetett kisebbségi kormánynak így minden egyes szavazás előtt különalkukat kell kötnie a többi szereplővel. 

 

Orban dealjei

 

Két ilyen, a kisebbségben kormányzó PNL-vel kötött különalku megértése fontos ahhoz, hogy a mostani, újabb kormánybuktatást, és talán az előrehozott választásokat is lehetővé tevő állapotig eljussunk.

 

1. Az újhullámos-centrista, az EP-ben a Momentummal egy frakcióban ülő USR mindenképpen azt akarja, hogy előrehozott választások legyenek, ehhez pedig azt gondolja megfelelő útnak, hogy a kormány módosítson a választási törvényen, és tegye kétfordulóssá a polgármester-választást. Ezzel ugyanis az idei májusi önkormányzati választáson kifejezetten rosszul járna a PSD (és vele együtt egyébként az RMDSZ is), a jobboldal viszont kifejezetten jól, ami már csak azért is érdeke az USR-nek, mert a párt természetes koalíciós partnere a PNL-nek. Ahhoz pedig, hogy ez a koalíció minél előbb, vagyis akár még az eredetileg decemberre tervezett parlamenti választás előtt többséget tudjon szerezni a parlamentben, előrehozott választást kellene tartani. Az ötletet ugyancsak lelkesen pártoló jobboldali elnök, Klaus Johannis a parlamentet az alkotmány szerint azonban akkor oszlathatja csak fel, ha bizalmatlansági indítványon megbukik a kormány, és az azt követő 60 napban kétszer sem képes felállni olyan új kormány, amely bírja a parlament többségének támogatását.

 

2. Az RMDSZ azt dealelte le a PNL-vel a kormány támogatásáért cserébe, hogy nem lesz kétfordulós a polgármester-választás, ezzel ugyanis jóval kevesebb lenne az erdélyi magyarság legnagyobb pártjának arra, hogy ők adják Szatmárnémeti és Marosvásárhely első emberét. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közölte, hogy amint a PNL és az USR megpróbálkoznak a kétfordulós polgármester-választással, az RMDSZ kész részt venni a kormány megbuktatásában.

 

Ez a pont most következett be.

 

Ludovic Orban román miniszterelnök ugyanis közölte: pártja kész felelősségvállalással átvinni a parlamentben a polgármester-választás kétfordulóssá tételét. A felelősségvállalás egy izgalmas dolog, afféle bizalmi szavazás, és maga a román alkotmány ad lehetőséget rá: azt jelenti, hogy a kormány által javasolt törvény – akár van többsége a kormánypártnak, akár nincs – automatikusan átmegy a parlamenten, ha az emiatt kiírt bizalmatlansági indítványt túléli a kormány. 

 

„Valóban, kissé megszegtük az RMDSZ-szel kötött egyezséget” – kommentálta a döntést Orban csütörtök este, hozzátéve, nincs ezzel semmi gond, hiszen az RMDSZ tehet majd ellenlépéseket. Azaz megpróbálhatják megbuktatni a kormányt.

 

A jobboldali miniszterelnök szerint nem feltétlenül valós az az RMDSZ-álláspont, amely szerint a kétfordulós választás hátrányba sodorná jelöltjeiket. Ha például valahol egy „jó gazda” magyar ember és a PSD jelöltje jut a második fordulóba, akkor nem gondolja, hogy a PNL vagy az USR szimpatizánsai „pusztán etnikai megfontolásokból” a PSD jelöltjére szavaznának. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök erre úgy reagált: „Nincs semmi harag, nem állunk senkivel konfliktusban, álláspontunkat már ismerték akkor, amikor aláírtuk a PNL-kormányt támogató egyezményt.” Vagyis ha Orbanék felelősséget vállalnak a parlamentben a kétfordulós polgármester-választást lehetővé tevő törvényért, az RMDSZ megszavazza a bizalmatlansági indítványt.

 

A bizalmatlansági indítványt nemcsak a képviselőház, hanem a szenátus is megszavazza, pontosabban: a két ház közös ülésen dönt róla, így amennyiben az RMDSZ is beáll a PSD mellé, a jelenlegi erőviszonyok (PSD, RMDSZ és a Pro Romania nagyrésze a kormány ellen, mindenki más mellette) alapján 211-en szavaznának a kormány maradása mellett, 254-en pedig ellene. Az RMDSZ a mérleg nyelve: a magyarok voksai nélkül nem tudna megbukni a kormány – más megközelítésből pedig: mivel a PSD-n és a teljesen bezuhant támogatottságú ALDE-n kívül mindenki az előrehozott választásra játszik, ezért az RMDSZ felveszi a kezdeményező szerepet, és a kormány megbuktatásával teret enged az előrehozott választás lehetőségének. Vagyis: Kelemenéknek itt nincs rossz opció.

 

KLAUS JOHANNIS A KÉPVISELŐHÁZBAN BESZÉL, TŐLE JOBBRA ORBAN. FOTÓ: PNL

 

Innentől kezdve több forgatókönyv lehetséges

 

1. Nem megy át a bizalmatlansági indítvány, mert a PSD-nek a párt belharcai és a Dragnea-örökségtől való lassú megszabadulási folyamat miatt a mostani hangoskodás ellenére sem igazán érdeke, hogy hónapok múlva új választást írjanak ki, így marad Orban a miniszterelnök, a PNL kihúzza a kisebbségi kormányzás élén egészen az eredetileg tervezett 2020. decemberi parlamenti választásig.

 

2. Titkos paktumot kötöttek a háttérben a pártok (volt már erre javaslat), amihez tartja is magát mindenki, így átmegy a bizalmatlansági indítvány, megbukik az Orban-kormány, Johannis kétszer is kinevez valaki olyasvalakit, aki képtelen összehozni olyan kormányt, aminek többsége van, így új választásokat kell kiírni, amit aztán magabiztosan megnyer a PNL és az USR, és beköszönt a három és fél békés, választás nélküli év Románia történetében. (A román alkotmány úgy fogalmaz, hogy az elnöknek a parlamenti pártokkal csak konzultálnia kell – mivel abszolút többsége a parlamentben még a PSD-nek sincs –, a miniszterelnök személyét azonban ő jelöli ki. Azaz elméletileg simán lehet a kijelölt miniszterelnök trollkodásból egy RMDSZ-es, vagy akár egy ALDE-s is, mi több, poénból maga Victor Ponta, akiről ősszel még azt hitte mindenki, ő lesz a királycsináló.)

 

3. Átmegy a bizalmatlansági indítvány, és végre megszabadulnak Ludovic Orbantól a vele elégedetlen PNL-esek, akik a PSD-vel és az RMDSZ-esekkel „vén rókák a reformerek ellen” jellegű háttéralkut kötöttek, így aztán kétfordulós polgármester-választásra sem kerül majd sor, amivel az USR is hoppon marad. Decemberig pedig jön valami gyenge ügyvezető PNL-s kormány, addig pedig mindenki – vagyis a PNL, a PSD és az RMDSZ – boldog a polgármestereivel.

 

4. Átmegy a bizalmatlansági indítvány, a baloldali pártok pedig demonstratíve összeállnak, hogy jelezzék az elnöknek, mivel övék a parlamenti többség, ide nekik a kormányrudat, jobboldalról senkivel nem tárgyalnak, hiszen látható: már az első bizalmatlansági után megbukott az Orban-kormány, miért kellene visszajönniük? Johannis ezzel nehéz helyzetbe kerül: noha PSD-s miniszterelnököt szinte biztosan nem fog kinevezni az elnök – a PSD nem is jelölne –, nehéz lesz megindokolnia, hogy mondjuk egy ALDE-s vagy proromaniás kormányfőt miért nem fogad el, mikor mögötte áll a parlament többsége. Ludovic Orban korábban sajtóhírek szerint pont ettől az opciótól tartott, így ugyanis lesz egy jó fél éve a baloldalnak összeszednie magát, és közben bukott miniszterelnöknek lefestenie őt, és nehezebben kerülhet vissza a miniszterelnöki székbe. Már persze, ha egyáltalán ő lesz a PNL jelöltje decemberben.

 

Bár az Orban-kormány csütörtökön döntött úgy, hogy felelősségvállalással viszi át a kétfordulós polgármester-választásról szóló javaslatát, azt a parlament elé még nem terjesztették be. Az alkotmány szerint onnantól, hogy ezt megtették, három napja van az ellenzéknek benyújtani a bizalmatlansági indítványt.

 

NYITÓKÉP: Ludovic Orban, Klaus Johannis és Kelemen Hunor / Fb

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás