+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bukovics Martin
2019. október 10. csütörtök, 13:45
A kormányt korábban kívülről támogató RMDSZ-esek is megszavazták a Dăncilă-kormány megbuktatását. De hogy most mi következik, az óriási rejtély, igazán kormányozni senki nem akar ugyanis. De hogy jutott idáig a román kormány? Elmagyarázzuk.

Ezúttal nem élte túl az ellene indított bizalmatlansági szavazást a román kormány, írja az erdélyi magyar Transindex hírportál. Viorica Dăncilă román miniszterelnök kabinetje ügyében a bukaresti parlament csütörtöki együttes ülésén, a déli órákban szavaztak,

 

a kormánybuktatás ha nem is sok – szám szerint 238 – szavazattal, de sikerült.

 

A szocdem miniszterelnök szerint az ellenzék nem akar hétvégén dolgozni

 

A bizalmatlansági indítvány akkor vezet a kormány bukásához, amennyiben azt – a jelenlévők számától függetlenül – a törvényhozók több, mint 50 százaléka támogatja. Jelenleg a román törvényhozásban összesen 465 képviselő és szenátor ül, vagyis a Dăncilă-kormány bukásához legalább 233 fő szavazata szükséges. Mivel ez sikerült, ezért az államfőnek – aki történetesen pont az ellenzéki PNL-ben politizáló Klaus Johannis – kell új miniszterelnök-jelöltet megbíznia a kormányalakítással a parlamenti pártokkal való egyeztetést követően.

 

A szavazáson az ellenzék biztos sikerre számított, hiszen a még a múlt kedden beterjesztett indítványt 237 képviselő és szenátor írta alá, ami már a szükséges 233 fő fölött áll. A legnagyobb ellenzéki párt, a nacionalista-jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban csütörtök reggel még magabiztosan nyilatkozott, és azt mondta, 239 támogató szavazatra számít, ebből végül 238 jött össze. Előzetesen a szocdemek csak 227 kormányellenes szavazatra számítottak.

 

Vagyis a miniszterelnök Dăncilă – aki egyben a nevében szociáldemokrata, de leginkább nacionalista-posztkommunista PSD nevű kormánypárt elnöke is – nem takikázott valami jól, mikor szerda este úgy nyilatkozott egy tévéműsorban, hogy a párton belül rendkívül nagy a nyugalom, hiszen mindenki úgy gondolja, hogy a bizalmatlansági indítvány nem fog átmenni. „Láttuk, hogy az ellenzék meg szeretné buktatni a kormányt, de amikor azt mondtuk, legyen szombaton a voks, láttuk, hogy ugyanaz az ellenzék, amely azelőtt azt hangoztatta, hogy ezzel a kormánnyal minden egyes nap csak veszteség, nem akarta.”

 

Kőkemény parlamenti vita

 

Csütörtökön a bukaresti parlamentben aztán még keményebb hangnemre váltott a miniszterelnök: „Körbenézek az üléstermen és ugyanazokat az amatőr és felelőtlen embereket látom. (...) Azt hittem, megértették, hogy nem jöhetnek a parlamentbe kormánybuktatási céllal anélkül, hogy elvégezték volna a házi feladataikat, nem nézhetnek keresztül az állampolgárokon. Kötelező módon kabinetjavaslattal és kormányprogrammal kellene idejönniük, ha újjá akarják építeni Romániát.” Más PSD-s képviselők beszédeikben azzal riogattak, hogy ha az ellenzék hatalomra kerül, bevezetik az abortuszt és a melegházasságot Romániában. Hiába: az RMDSZ képviselői és szenátorai is mindannyian megszavazták a kormány leváltását.

 

De hogy most mi lesz, az óriási rejtély, különösebben kormányozni senki nem akar ugyanis, a kormányt ugyan megbuktató ALDE és Pontáék pedig nem akarnak összeállni a jobboldali PNL-vel és a centrista USR-vel.

 

Egy évvel a parlamenti választások előtt a PNL és az USR pedig hülye lenne kisebbségi kormányt alakítva népszerűtlen intézkedéseket hozni. Így tehát egy olyan PSD-ALDE-Pro Romania-kormány a legvalószínűbb, amiben nincs benne Dăncilă, Victor Ponta viszont nagyon hangsúlyosan igen. Előrehozott választás csak akkor lehet, ha Johannis államelnök kétszer is visszautasítja a parlamenti pártok által ajánlott kormányfőjelöltet. További opciókról itt írt a Transindex.

 

DAN BARNA USR-ELNÖK PÁRTJA FRAKCIÓJÁVAL A SZAVAZÁS NAPJÁN. FOTÓ: FACEBOOK

 

Dan Barna, a sikeres bizalmatlansági indítványt beterjesztő USR elnöke mindenesetre már azt posztolta ki Facebookra, hogy nem azért szavazott a kormány bukására, hogy Ponta kormányozzon, ők ezért az előrehozott választásban látják a megoldást.

 

Fogynak a PSD-támogatók, a kormány kisebbségben, de működik

 

A kabinet régóta nem állt biztos lábakon: már augusztusban felbomlott a nevében szociáldemokrata PSD és a nevében liberális ALDE között köttetett kormánykoalíció – ennek okairól itt írtunk bővebben –, ezzel pedig a PSD-kormány kisebbségbe szorult. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a szocdemektől sokan átmentek Victor Ponta volt miniszterelnök PSD-szakadár pártjába, a Pro Romaniába is, igaz, páran azóta visszatértek a PSD-be.

 

Menetrend szerint a következő parlamenti választást Romániában 2020 végén vagy 2021 elején tartják majd – egyelőre ennek eredménye kiszámíthatatlan, habár

 

a mostani, 2016 óta tartó PSD-kormányzás óta a szocdemek mögül folyamatosan hátrálnak ki szövetségeseik, nemcsak az ALDE, hanem a kormányt korábban kívülről támogató RMDSZ is felmondta a dealt az úzvölgyi történések ürügyén.

 

Ezen felül a támogatóik egy jelentős részét is elvesztették. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint már csak nem is Dăncilăéké a legerősebb párt Romániában: a PNL-nek és a liberális USR-PLUS-szövetségnek sikerült nagyon megerősödnie.

 

Ezelőtt is lesznek választások Romániában, november 10-én, vagyis pont egy hónap múlva szavaznak a románok az elnök személyéről: egyelőre a regnáló államfő, a PNL támogatásával induló Klaus Johannis toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. A szocdemektől maga Viorica Dăncilă indul elnöknek, míg a liberálisok Dan Barna USR-vezért indítják. Az ALDE és a Pro Romania Victor Ponta volt kulturális miniszterét, Mircea Diaconut jelöli, a magyar nemzetiségi RMDSZ részéről pedig szokás szerint Kelemen Hunor pártelnök indul majd.

 

BORÍTÓKÉP: Viorica Dăncilă / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás