+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bukovics Martin
2019. október 10. csütörtök, 13:45
A kormányt korábban kívülről támogató RMDSZ-esek is megszavazták a Dăncilă-kormány megbuktatását. De hogy most mi következik, az óriási rejtély, igazán kormányozni senki nem akar ugyanis. De hogy jutott idáig a román kormány? Elmagyarázzuk.

Ezúttal nem élte túl az ellene indított bizalmatlansági szavazást a román kormány, írja az erdélyi magyar Transindex hírportál. Viorica Dăncilă román miniszterelnök kabinetje ügyében a bukaresti parlament csütörtöki együttes ülésén, a déli órákban szavaztak,

 

a kormánybuktatás ha nem is sok – szám szerint 238 – szavazattal, de sikerült.

 

A szocdem miniszterelnök szerint az ellenzék nem akar hétvégén dolgozni

 

A bizalmatlansági indítvány akkor vezet a kormány bukásához, amennyiben azt – a jelenlévők számától függetlenül – a törvényhozók több, mint 50 százaléka támogatja. Jelenleg a román törvényhozásban összesen 465 képviselő és szenátor ül, vagyis a Dăncilă-kormány bukásához legalább 233 fő szavazata szükséges. Mivel ez sikerült, ezért az államfőnek – aki történetesen pont az ellenzéki PNL-ben politizáló Klaus Johannis – kell új miniszterelnök-jelöltet megbíznia a kormányalakítással a parlamenti pártokkal való egyeztetést követően.

 

A szavazáson az ellenzék biztos sikerre számított, hiszen a még a múlt kedden beterjesztett indítványt 237 képviselő és szenátor írta alá, ami már a szükséges 233 fő fölött áll. A legnagyobb ellenzéki párt, a nacionalista-jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban csütörtök reggel még magabiztosan nyilatkozott, és azt mondta, 239 támogató szavazatra számít, ebből végül 238 jött össze. Előzetesen a szocdemek csak 227 kormányellenes szavazatra számítottak.

 

Vagyis a miniszterelnök Dăncilă – aki egyben a nevében szociáldemokrata, de leginkább nacionalista-posztkommunista PSD nevű kormánypárt elnöke is – nem takikázott valami jól, mikor szerda este úgy nyilatkozott egy tévéműsorban, hogy a párton belül rendkívül nagy a nyugalom, hiszen mindenki úgy gondolja, hogy a bizalmatlansági indítvány nem fog átmenni. „Láttuk, hogy az ellenzék meg szeretné buktatni a kormányt, de amikor azt mondtuk, legyen szombaton a voks, láttuk, hogy ugyanaz az ellenzék, amely azelőtt azt hangoztatta, hogy ezzel a kormánnyal minden egyes nap csak veszteség, nem akarta.”

 

Kőkemény parlamenti vita

 

Csütörtökön a bukaresti parlamentben aztán még keményebb hangnemre váltott a miniszterelnök: „Körbenézek az üléstermen és ugyanazokat az amatőr és felelőtlen embereket látom. (...) Azt hittem, megértették, hogy nem jöhetnek a parlamentbe kormánybuktatási céllal anélkül, hogy elvégezték volna a házi feladataikat, nem nézhetnek keresztül az állampolgárokon. Kötelező módon kabinetjavaslattal és kormányprogrammal kellene idejönniük, ha újjá akarják építeni Romániát.” Más PSD-s képviselők beszédeikben azzal riogattak, hogy ha az ellenzék hatalomra kerül, bevezetik az abortuszt és a melegházasságot Romániában. Hiába: az RMDSZ képviselői és szenátorai is mindannyian megszavazták a kormány leváltását.

 

De hogy most mi lesz, az óriási rejtély, különösebben kormányozni senki nem akar ugyanis, a kormányt ugyan megbuktató ALDE és Pontáék pedig nem akarnak összeállni a jobboldali PNL-vel és a centrista USR-vel.

 

Egy évvel a parlamenti választások előtt a PNL és az USR pedig hülye lenne kisebbségi kormányt alakítva népszerűtlen intézkedéseket hozni. Így tehát egy olyan PSD-ALDE-Pro Romania-kormány a legvalószínűbb, amiben nincs benne Dăncilă, Victor Ponta viszont nagyon hangsúlyosan igen. Előrehozott választás csak akkor lehet, ha Johannis államelnök kétszer is visszautasítja a parlamenti pártok által ajánlott kormányfőjelöltet. További opciókról itt írt a Transindex.

 

DAN BARNA USR-ELNÖK PÁRTJA FRAKCIÓJÁVAL A SZAVAZÁS NAPJÁN. FOTÓ: FACEBOOK

 

Dan Barna, a sikeres bizalmatlansági indítványt beterjesztő USR elnöke mindenesetre már azt posztolta ki Facebookra, hogy nem azért szavazott a kormány bukására, hogy Ponta kormányozzon, ők ezért az előrehozott választásban látják a megoldást.

 

Fogynak a PSD-támogatók, a kormány kisebbségben, de működik

 

A kabinet régóta nem állt biztos lábakon: már augusztusban felbomlott a nevében szociáldemokrata PSD és a nevében liberális ALDE között köttetett kormánykoalíció – ennek okairól itt írtunk bővebben –, ezzel pedig a PSD-kormány kisebbségbe szorult. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a szocdemektől sokan átmentek Victor Ponta volt miniszterelnök PSD-szakadár pártjába, a Pro Romaniába is, igaz, páran azóta visszatértek a PSD-be.

 

Menetrend szerint a következő parlamenti választást Romániában 2020 végén vagy 2021 elején tartják majd – egyelőre ennek eredménye kiszámíthatatlan, habár

 

a mostani, 2016 óta tartó PSD-kormányzás óta a szocdemek mögül folyamatosan hátrálnak ki szövetségeseik, nemcsak az ALDE, hanem a kormányt korábban kívülről támogató RMDSZ is felmondta a dealt az úzvölgyi történések ürügyén.

 

Ezen felül a támogatóik egy jelentős részét is elvesztették. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint már csak nem is Dăncilăéké a legerősebb párt Romániában: a PNL-nek és a liberális USR-PLUS-szövetségnek sikerült nagyon megerősödnie.

 

Ezelőtt is lesznek választások Romániában, november 10-én, vagyis pont egy hónap múlva szavaznak a románok az elnök személyéről: egyelőre a regnáló államfő, a PNL támogatásával induló Klaus Johannis toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. A szocdemektől maga Viorica Dăncilă indul elnöknek, míg a liberálisok Dan Barna USR-vezért indítják. Az ALDE és a Pro Romania Victor Ponta volt kulturális miniszterét, Mircea Diaconut jelöli, a magyar nemzetiségi RMDSZ részéről pedig szokás szerint Kelemen Hunor pártelnök indul majd.

 

BORÍTÓKÉP: Viorica Dăncilă / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás