+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bukovics Martin
2019. október 10. csütörtök, 13:45
A kormányt korábban kívülről támogató RMDSZ-esek is megszavazták a Dăncilă-kormány megbuktatását. De hogy most mi következik, az óriási rejtély, igazán kormányozni senki nem akar ugyanis. De hogy jutott idáig a román kormány? Elmagyarázzuk.

Ezúttal nem élte túl az ellene indított bizalmatlansági szavazást a román kormány, írja az erdélyi magyar Transindex hírportál. Viorica Dăncilă román miniszterelnök kabinetje ügyében a bukaresti parlament csütörtöki együttes ülésén, a déli órákban szavaztak,

 

a kormánybuktatás ha nem is sok – szám szerint 238 – szavazattal, de sikerült.

 

A szocdem miniszterelnök szerint az ellenzék nem akar hétvégén dolgozni

 

A bizalmatlansági indítvány akkor vezet a kormány bukásához, amennyiben azt – a jelenlévők számától függetlenül – a törvényhozók több, mint 50 százaléka támogatja. Jelenleg a román törvényhozásban összesen 465 képviselő és szenátor ül, vagyis a Dăncilă-kormány bukásához legalább 233 fő szavazata szükséges. Mivel ez sikerült, ezért az államfőnek – aki történetesen pont az ellenzéki PNL-ben politizáló Klaus Johannis – kell új miniszterelnök-jelöltet megbíznia a kormányalakítással a parlamenti pártokkal való egyeztetést követően.

 

A szavazáson az ellenzék biztos sikerre számított, hiszen a még a múlt kedden beterjesztett indítványt 237 képviselő és szenátor írta alá, ami már a szükséges 233 fő fölött áll. A legnagyobb ellenzéki párt, a nacionalista-jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban csütörtök reggel még magabiztosan nyilatkozott, és azt mondta, 239 támogató szavazatra számít, ebből végül 238 jött össze. Előzetesen a szocdemek csak 227 kormányellenes szavazatra számítottak.

 

Vagyis a miniszterelnök Dăncilă – aki egyben a nevében szociáldemokrata, de leginkább nacionalista-posztkommunista PSD nevű kormánypárt elnöke is – nem takikázott valami jól, mikor szerda este úgy nyilatkozott egy tévéműsorban, hogy a párton belül rendkívül nagy a nyugalom, hiszen mindenki úgy gondolja, hogy a bizalmatlansági indítvány nem fog átmenni. „Láttuk, hogy az ellenzék meg szeretné buktatni a kormányt, de amikor azt mondtuk, legyen szombaton a voks, láttuk, hogy ugyanaz az ellenzék, amely azelőtt azt hangoztatta, hogy ezzel a kormánnyal minden egyes nap csak veszteség, nem akarta.”

 

Kőkemény parlamenti vita

 

Csütörtökön a bukaresti parlamentben aztán még keményebb hangnemre váltott a miniszterelnök: „Körbenézek az üléstermen és ugyanazokat az amatőr és felelőtlen embereket látom. (...) Azt hittem, megértették, hogy nem jöhetnek a parlamentbe kormánybuktatási céllal anélkül, hogy elvégezték volna a házi feladataikat, nem nézhetnek keresztül az állampolgárokon. Kötelező módon kabinetjavaslattal és kormányprogrammal kellene idejönniük, ha újjá akarják építeni Romániát.” Más PSD-s képviselők beszédeikben azzal riogattak, hogy ha az ellenzék hatalomra kerül, bevezetik az abortuszt és a melegházasságot Romániában. Hiába: az RMDSZ képviselői és szenátorai is mindannyian megszavazták a kormány leváltását.

 

De hogy most mi lesz, az óriási rejtély, különösebben kormányozni senki nem akar ugyanis, a kormányt ugyan megbuktató ALDE és Pontáék pedig nem akarnak összeállni a jobboldali PNL-vel és a centrista USR-vel.

 

Egy évvel a parlamenti választások előtt a PNL és az USR pedig hülye lenne kisebbségi kormányt alakítva népszerűtlen intézkedéseket hozni. Így tehát egy olyan PSD-ALDE-Pro Romania-kormány a legvalószínűbb, amiben nincs benne Dăncilă, Victor Ponta viszont nagyon hangsúlyosan igen. Előrehozott választás csak akkor lehet, ha Johannis államelnök kétszer is visszautasítja a parlamenti pártok által ajánlott kormányfőjelöltet. További opciókról itt írt a Transindex.

 

DAN BARNA USR-ELNÖK PÁRTJA FRAKCIÓJÁVAL A SZAVAZÁS NAPJÁN. FOTÓ: FACEBOOK

 

Dan Barna, a sikeres bizalmatlansági indítványt beterjesztő USR elnöke mindenesetre már azt posztolta ki Facebookra, hogy nem azért szavazott a kormány bukására, hogy Ponta kormányozzon, ők ezért az előrehozott választásban látják a megoldást.

 

Fogynak a PSD-támogatók, a kormány kisebbségben, de működik

 

A kabinet régóta nem állt biztos lábakon: már augusztusban felbomlott a nevében szociáldemokrata PSD és a nevében liberális ALDE között köttetett kormánykoalíció – ennek okairól itt írtunk bővebben –, ezzel pedig a PSD-kormány kisebbségbe szorult. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a szocdemektől sokan átmentek Victor Ponta volt miniszterelnök PSD-szakadár pártjába, a Pro Romaniába is, igaz, páran azóta visszatértek a PSD-be.

 

Menetrend szerint a következő parlamenti választást Romániában 2020 végén vagy 2021 elején tartják majd – egyelőre ennek eredménye kiszámíthatatlan, habár

 

a mostani, 2016 óta tartó PSD-kormányzás óta a szocdemek mögül folyamatosan hátrálnak ki szövetségeseik, nemcsak az ALDE, hanem a kormányt korábban kívülről támogató RMDSZ is felmondta a dealt az úzvölgyi történések ürügyén.

 

Ezen felül a támogatóik egy jelentős részét is elvesztették. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint már csak nem is Dăncilăéké a legerősebb párt Romániában: a PNL-nek és a liberális USR-PLUS-szövetségnek sikerült nagyon megerősödnie.

 

Ezelőtt is lesznek választások Romániában, november 10-én, vagyis pont egy hónap múlva szavaznak a románok az elnök személyéről: egyelőre a regnáló államfő, a PNL támogatásával induló Klaus Johannis toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. A szocdemektől maga Viorica Dăncilă indul elnöknek, míg a liberálisok Dan Barna USR-vezért indítják. Az ALDE és a Pro Romania Victor Ponta volt kulturális miniszterét, Mircea Diaconut jelöli, a magyar nemzetiségi RMDSZ részéről pedig szokás szerint Kelemen Hunor pártelnök indul majd.

 

BORÍTÓKÉP: Viorica Dăncilă / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás