+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bukovics Martin
2019. október 10. csütörtök, 13:45
A kormányt korábban kívülről támogató RMDSZ-esek is megszavazták a Dăncilă-kormány megbuktatását. De hogy most mi következik, az óriási rejtély, igazán kormányozni senki nem akar ugyanis. De hogy jutott idáig a román kormány? Elmagyarázzuk.

Ezúttal nem élte túl az ellene indított bizalmatlansági szavazást a román kormány, írja az erdélyi magyar Transindex hírportál. Viorica Dăncilă román miniszterelnök kabinetje ügyében a bukaresti parlament csütörtöki együttes ülésén, a déli órákban szavaztak,

 

a kormánybuktatás ha nem is sok – szám szerint 238 – szavazattal, de sikerült.

 

A szocdem miniszterelnök szerint az ellenzék nem akar hétvégén dolgozni

 

A bizalmatlansági indítvány akkor vezet a kormány bukásához, amennyiben azt – a jelenlévők számától függetlenül – a törvényhozók több, mint 50 százaléka támogatja. Jelenleg a román törvényhozásban összesen 465 képviselő és szenátor ül, vagyis a Dăncilă-kormány bukásához legalább 233 fő szavazata szükséges. Mivel ez sikerült, ezért az államfőnek – aki történetesen pont az ellenzéki PNL-ben politizáló Klaus Johannis – kell új miniszterelnök-jelöltet megbíznia a kormányalakítással a parlamenti pártokkal való egyeztetést követően.

 

A szavazáson az ellenzék biztos sikerre számított, hiszen a még a múlt kedden beterjesztett indítványt 237 képviselő és szenátor írta alá, ami már a szükséges 233 fő fölött áll. A legnagyobb ellenzéki párt, a nacionalista-jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban csütörtök reggel még magabiztosan nyilatkozott, és azt mondta, 239 támogató szavazatra számít, ebből végül 238 jött össze. Előzetesen a szocdemek csak 227 kormányellenes szavazatra számítottak.

 

Vagyis a miniszterelnök Dăncilă – aki egyben a nevében szociáldemokrata, de leginkább nacionalista-posztkommunista PSD nevű kormánypárt elnöke is – nem takikázott valami jól, mikor szerda este úgy nyilatkozott egy tévéműsorban, hogy a párton belül rendkívül nagy a nyugalom, hiszen mindenki úgy gondolja, hogy a bizalmatlansági indítvány nem fog átmenni. „Láttuk, hogy az ellenzék meg szeretné buktatni a kormányt, de amikor azt mondtuk, legyen szombaton a voks, láttuk, hogy ugyanaz az ellenzék, amely azelőtt azt hangoztatta, hogy ezzel a kormánnyal minden egyes nap csak veszteség, nem akarta.”

 

Kőkemény parlamenti vita

 

Csütörtökön a bukaresti parlamentben aztán még keményebb hangnemre váltott a miniszterelnök: „Körbenézek az üléstermen és ugyanazokat az amatőr és felelőtlen embereket látom. (...) Azt hittem, megértették, hogy nem jöhetnek a parlamentbe kormánybuktatási céllal anélkül, hogy elvégezték volna a házi feladataikat, nem nézhetnek keresztül az állampolgárokon. Kötelező módon kabinetjavaslattal és kormányprogrammal kellene idejönniük, ha újjá akarják építeni Romániát.” Más PSD-s képviselők beszédeikben azzal riogattak, hogy ha az ellenzék hatalomra kerül, bevezetik az abortuszt és a melegházasságot Romániában. Hiába: az RMDSZ képviselői és szenátorai is mindannyian megszavazták a kormány leváltását.

 

De hogy most mi lesz, az óriási rejtély, különösebben kormányozni senki nem akar ugyanis, a kormányt ugyan megbuktató ALDE és Pontáék pedig nem akarnak összeállni a jobboldali PNL-vel és a centrista USR-vel.

 

Egy évvel a parlamenti választások előtt a PNL és az USR pedig hülye lenne kisebbségi kormányt alakítva népszerűtlen intézkedéseket hozni. Így tehát egy olyan PSD-ALDE-Pro Romania-kormány a legvalószínűbb, amiben nincs benne Dăncilă, Victor Ponta viszont nagyon hangsúlyosan igen. Előrehozott választás csak akkor lehet, ha Johannis államelnök kétszer is visszautasítja a parlamenti pártok által ajánlott kormányfőjelöltet. További opciókról itt írt a Transindex.

 

DAN BARNA USR-ELNÖK PÁRTJA FRAKCIÓJÁVAL A SZAVAZÁS NAPJÁN. FOTÓ: FACEBOOK

 

Dan Barna, a sikeres bizalmatlansági indítványt beterjesztő USR elnöke mindenesetre már azt posztolta ki Facebookra, hogy nem azért szavazott a kormány bukására, hogy Ponta kormányozzon, ők ezért az előrehozott választásban látják a megoldást.

 

Fogynak a PSD-támogatók, a kormány kisebbségben, de működik

 

A kabinet régóta nem állt biztos lábakon: már augusztusban felbomlott a nevében szociáldemokrata PSD és a nevében liberális ALDE között köttetett kormánykoalíció – ennek okairól itt írtunk bővebben –, ezzel pedig a PSD-kormány kisebbségbe szorult. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a szocdemektől sokan átmentek Victor Ponta volt miniszterelnök PSD-szakadár pártjába, a Pro Romaniába is, igaz, páran azóta visszatértek a PSD-be.

 

Menetrend szerint a következő parlamenti választást Romániában 2020 végén vagy 2021 elején tartják majd – egyelőre ennek eredménye kiszámíthatatlan, habár

 

a mostani, 2016 óta tartó PSD-kormányzás óta a szocdemek mögül folyamatosan hátrálnak ki szövetségeseik, nemcsak az ALDE, hanem a kormányt korábban kívülről támogató RMDSZ is felmondta a dealt az úzvölgyi történések ürügyén.

 

Ezen felül a támogatóik egy jelentős részét is elvesztették. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint már csak nem is Dăncilăéké a legerősebb párt Romániában: a PNL-nek és a liberális USR-PLUS-szövetségnek sikerült nagyon megerősödnie.

 

Ezelőtt is lesznek választások Romániában, november 10-én, vagyis pont egy hónap múlva szavaznak a románok az elnök személyéről: egyelőre a regnáló államfő, a PNL támogatásával induló Klaus Johannis toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. A szocdemektől maga Viorica Dăncilă indul elnöknek, míg a liberálisok Dan Barna USR-vezért indítják. Az ALDE és a Pro Romania Victor Ponta volt kulturális miniszterét, Mircea Diaconut jelöli, a magyar nemzetiségi RMDSZ részéről pedig szokás szerint Kelemen Hunor pártelnök indul majd.

 

BORÍTÓKÉP: Viorica Dăncilă / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás