A kormányt korábban kívülről támogató RMDSZ-esek is megszavazták a Dăncilă-kormány megbuktatását. De hogy most mi következik, az óriási rejtély, igazán kormányozni senki nem akar ugyanis. De hogy jutott idáig a román kormány? Elmagyarázzuk.
Ezúttal nem élte túl az ellene indított bizalmatlansági szavazást a román kormány, írja az erdélyi magyar Transindex hírportál. Viorica Dăncilă román miniszterelnök kabinetje ügyében a bukaresti parlament csütörtöki együttes ülésén, a déli órákban szavaztak,
A szocdem miniszterelnök szerint az ellenzék nem akar hétvégén dolgozni
A bizalmatlansági indítvány akkor vezet a kormány bukásához, amennyiben azt – a jelenlévők számától függetlenül – a törvényhozók több, mint 50 százaléka támogatja. Jelenleg a román törvényhozásban összesen 465 képviselő és szenátor ül, vagyis a Dăncilă-kormány bukásához legalább 233 fő szavazata szükséges. Mivel ez sikerült, ezért az államfőnek – aki történetesen pont az ellenzéki PNL-ben politizáló Klaus Johannis – kell új miniszterelnök-jelöltet megbíznia a kormányalakítással a parlamenti pártokkal való egyeztetést követően.
A szavazáson az ellenzék biztos sikerre számított, hiszen a még a múlt kedden beterjesztett indítványt 237 képviselő és szenátor írta alá, ami már a szükséges 233 fő fölött áll. A legnagyobb ellenzéki párt, a nacionalista-jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban csütörtök reggel még magabiztosan nyilatkozott, és azt mondta, 239 támogató szavazatra számít, ebből végül 238 jött össze. Előzetesen a szocdemek csak 227 kormányellenes szavazatra számítottak.
Vagyis a miniszterelnök Dăncilă – aki egyben a nevében szociáldemokrata, de leginkább nacionalista-posztkommunista PSD nevű kormánypárt elnöke is – nem takikázott valami jól, mikor szerda este úgy nyilatkozott egy tévéműsorban, hogy a párton belül rendkívül nagy a nyugalom, hiszen mindenki úgy gondolja, hogy a bizalmatlansági indítvány nem fog átmenni. „Láttuk, hogy az ellenzék meg szeretné buktatni a kormányt, de amikor azt mondtuk, legyen szombaton a voks, láttuk, hogy ugyanaz az ellenzék, amely azelőtt azt hangoztatta, hogy ezzel a kormánnyal minden egyes nap csak veszteség, nem akarta.”
Kőkemény parlamenti vita
Csütörtökön a bukaresti parlamentben aztán még keményebb hangnemre váltott a miniszterelnök: „Körbenézek az üléstermen és ugyanazokat az amatőr és felelőtlen embereket látom. (...) Azt hittem, megértették, hogy nem jöhetnek a parlamentbe kormánybuktatási céllal anélkül, hogy elvégezték volna a házi feladataikat, nem nézhetnek keresztül az állampolgárokon. Kötelező módon kabinetjavaslattal és kormányprogrammal kellene idejönniük, ha újjá akarják építeni Romániát.” Más PSD-s képviselők beszédeikben azzal riogattak, hogy ha az ellenzék hatalomra kerül, bevezetik az abortuszt és a melegházasságot Romániában. Hiába: az RMDSZ képviselői és szenátorai is mindannyian megszavazták a kormány leváltását.
Egy évvel a parlamenti választások előtt a PNL és az USR pedig hülye lenne kisebbségi kormányt alakítva népszerűtlen intézkedéseket hozni. Így tehát egy olyan PSD-ALDE-Pro Romania-kormány a legvalószínűbb, amiben nincs benne Dăncilă, Victor Ponta viszont nagyon hangsúlyosan igen. Előrehozott választás csak akkor lehet, ha Johannis államelnök kétszer is visszautasítja a parlamenti pártok által ajánlott kormányfőjelöltet. További opciókról itt írt a Transindex.
Dan Barna, a sikeres bizalmatlansági indítványt beterjesztő USR elnöke mindenesetre már azt posztolta ki Facebookra, hogy nem azért szavazott a kormány bukására, hogy Ponta kormányozzon, ők ezért az előrehozott választásban látják a megoldást.
Fogynak a PSD-támogatók, a kormány kisebbségben, de működik
A kabinet régóta nem állt biztos lábakon: már augusztusban felbomlott a nevében szociáldemokrata PSD és a nevében liberális ALDE között köttetett kormánykoalíció – ennek okairól itt írtunk bővebben –, ezzel pedig a PSD-kormány kisebbségbe szorult. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a szocdemektől sokan átmentek Victor Ponta volt miniszterelnök PSD-szakadár pártjába, a Pro Romaniába is, igaz, páran azóta visszatértek a PSD-be.
Menetrend szerint a következő parlamenti választást Romániában 2020 végén vagy 2021 elején tartják majd – egyelőre ennek eredménye kiszámíthatatlan, habár
Ezen felül a támogatóik egy jelentős részét is elvesztették. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint már csak nem is Dăncilăéké a legerősebb párt Romániában: a PNL-nek és a liberális USR-PLUS-szövetségnek sikerült nagyon megerősödnie.
Ezelőtt is lesznek választások Romániában, november 10-én, vagyis pont egy hónap múlva szavaznak a románok az elnök személyéről: egyelőre a regnáló államfő, a PNL támogatásával induló Klaus Johannis toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. A szocdemektől maga Viorica Dăncilă indul elnöknek, míg a liberálisok Dan Barna USR-vezért indítják. Az ALDE és a Pro Romania Victor Ponta volt kulturális miniszterét, Mircea Diaconut jelöli, a magyar nemzetiségi RMDSZ részéről pedig szokás szerint Kelemen Hunor pártelnök indul majd.
BORÍTÓKÉP: Viorica Dăncilă / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.