Az előrehozott választás kérdésében „semleges” az RMDSZ, igazából nekik mindegy, hogy mi lesz. Olyannyira, hogy Kelemen Hunor kacarászva nyilatkozott kormánybuktatás után élő adásban.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Három hónapos teljesítmény után bukott a Ludovic Orban PNL-elnök által összetákolt román kormány. Az ürügy egyszerű: a kormány felelősségvállalással (azaz mivel nem volt meg a parlamenti többsége, bizalmatlansági indítványt provokált ki maga ellen, ami ha nem ment volna át, átmegy a javaslatuk) elfogadta a polgármesterek két fordulóban történő megválasztását.
A Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén 233 honatyának kellett a kormány ellen szavazni, hogy a bizalmat megvonják a kormánytól. Ez megtörtént, méghozzá szokatlan többséggel – mivel a romániai bizalmatlansági indítványok általában 5-10 szavazat többséggel szoktak átmenni –, ugyanis 261-en szavazták meg a bizalmat megvonó indítványt. Ludovic Orban és kisebbségi PNL-kormánya tehát megbukott.
Victor Ponta, a megmentő
A bizalmatlansági indítványt a „szocdemek”, vagyis a PSD és az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ nyújtotta be. A szociáldemokraták elsősorban a megyei pártszerveket irányító „local baron”-jaik védelmében, míg az RMDSZ pedig olyan kontakzónák miatt nem ért egyet a kétfordulós helyhatósági választással, ahol a magyarság aránya nem éri el az adott település felét (így lehet pl. Szatmárnémetinek RMDSZ-es magyar polgármestere annak ellenére, hogy a városban a magyarok aránya 34 százalék).
Nekik tegnap estére éppen, hogy nem lett volna meg együttesen a 233 szavazat, mivel a PSD-s házelnök úgy nyilatkozott, hogy csak 230 szavazattal bírnak. Aztán egy egyeztetést követően jött a megoldás: Victor Ponta. Marcel Ciolacu ideiglenes PSD-elnök és házelnök találkozott Victor Pontával, majd megegyeztek: Ponta és Pro Romania nevű pártja is a PSD+RMDSZ mellé állt a kormánybuktatásban.
A helyzet tehát adott: megbukott a kormány.
A román alkotmány szerint ezt követően kerül sor arra a folyamatra, amikor az államelnök – a novemberben második mandátumára megválasztott jobbközép Klaus Johannis – konzultál az összes parlamenti párttal és azok frakcióival. A konzultációkat követően az elnök – a parlamenti többség figyelembevételével és a pártok által nevesített miniszterelnök-jelölteket mérlegelve – felkér valakit a kormányalakításra. Ez a személy pedig a parlamentben kell többséget összehozzon.
Ha a parlament kétszer is elutasítja a kijelölt kormányfőt és az általa összeállított kormányt, akkor kerül az elnök térfelére a labda: feloszlatja a parlamentet és előrehozott választásokat ír ki. Ám ez egy hosszú és bonyolult folyamat – most február eleje van –, legalább egy hónap, amíg mindkét kormányfőt visszautasít(hat)ja a parlament. Azt követően már március, és lassan november, a nyári szünetet nem is belevéve. Tehát
az előrehozott választások valószínűsége napról napra csökken.
Miért is bukott meg ez a kormány is?
Itt jön a képbe a PNL-kormány bukása és annak komplex okai. A felszínen ugyanis az látszott, hogy a kormány bukását a kétfordulós helyhatósági választások idézték elő.
A valódi indok viszont valahol a román politika nagyon gyors változásaiban keresendő. Azt is meg kell említeni, hogy a romániai közvélemény általában „kormánypárti”, politikai színektől függetlenül. Tehát a PNL azt észlelte, hogy támogatottsága olyan magasra emelkedett, amilyen még nem volt. Januárban például 45 százalékot mértek a liberálisoknak, ami elképesztő. Ezért már a tavalyi kormánybeiktatás is félsiker volt számukra, mivel ők inkább előrehozott választásokra játszottak volna már akkor is. Ugyanezt lett volna a célja a román Momentumnak, az USR+Plus pártszövetségnek is (ők támogatottság terén az utóbbi időben jelentősen visszaestek).
Az előrehozott választás kérdésében „semleges” az RMDSZ, igazából nekik mindegy, hogy mi lesz. Viszont nagyon ellenzi azt a PSD és a kis „liberális” párt, az ALDE (utóbbi be se jutna a parlamentbe, ha most vasárnap lennének parlamenti választások). A PSD 2016-os 46 százalékos támogattsága mára nagyjából elfolyt, mostanság olyan 20 százalék körülire mérik, tehát hülyék lettek volna előrehozott választásokba menekülni.
És mégis a PSD vállalta a fő kormánybuktató szerepet. Mi történhetett?
PNL-PSD deal született azzal, hogy „fiúk, buktassatok meg, és akkor bukik a kétfordulós polgármester-választás és maradnak a helyi báróitok, meg polgármestereitek”? Talán.
Ezzel leginkább a román politika vén rókái toltak ki az újhullámos USR-Plus-szal, megmaradva a korábbi politikai osztály és a deal-szerű politizálás mellett.
A mai PSD-győzelem kétségtelen, azonban vannak kritizáló hangok a PSD-n belül is. Többen is a pártot ideiglenesen vezető Ciolacu szemére vetették, hogy belement a PNL megbuktatásába, és ezzel „átadta a hatalmat a PNL-nek”, amelyet majd 40 százalék fölött fognak megválasztani, mindegy, hogy mikor lesznek a parlementi választások. A Ciolacut ellenzők szerint
kellett volna hagyni a PNL-t novemberig kormányozni, hogy a 10 hónapi kormányzása alatt elveszítse a népszerűségét.
Ami már meg is indult, mivel tegnap éjszaka egyenesen 25 darab sürgősségi kormányrendeletet nyomtak át, annak ellenére, hogy „vezérük” Klaus Johannis referendumban kérdezte meg a románokat még 2019. májusban, hogy egyetértenek-e a kormányrendeletekkel való kormányzás gyakorlatának az elhagyásával. Amit 90 százalék fölött meg is szavaztak az állampolgárok. Most pedig saját szavazóikat köpték arcon, úgy hogy ilyet 1990 óta még egy kormány sem tett. Másik intézkedése a liberális kormánynak az volt, hogy „privatizálta” az egészségügyet, vagyis a magánklinikáknak is lehetővé tette az állami forrásokhoz való hozzáférést.
Mi lesz most?
A PSD és a Pro Romania bejelentette, hogy elmennek konzultálni Johannis-szal. Ponta nevesítette is a meglepetés-miniszterelnökjelöltjét: Raed Arafatot. Arafat palesztin származású orvos, aki rendkívül népszerű Romániában, mivel hozzá fűződik a sürgősségi mentőszolgálat – a SMURD – megalakítása. Emellett ízig-vérig „PSD-ista”, vagyis jóban van a PSD-vel és akár össze is tudna hozni egy többséget. Kérdés, mi Johannis álláspontja. A PSD Remus Pricopie-t jelöli, ám román újságírók szerint ez komolytalan, a PSD is Arafat mellé áll.
A PNL és elnöke, Ludovic Orban a „Le roi est mort, vive la roi!” frázist mondta a kamerákba, vagyis a „Ludovic Orban-kormány halott, éljen a Ludovic Orban-kormány!”. Úgy tűnik, hogy ők biztosak az újabb kinevezésben. Az USR+Plus-ról, a nacionalista PMP-ről, meg az ALDE-ről most nem beszélek.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor élő adásban, a Digi24-en kacarászva nyilatkozta, hogy „kérjenek fel engem kétszer a kormányalakításra és biztos, hogy a parlament egyszer sem fog megszavazni, és jöhetnek az előrehozott választások”.
Bukarest és a román politika annak ellenére, hogy színvonaltalan, és egyre több a félanalfabéta képviselő – ma is az egyik parlamenti kvesztor alig tudta felolvasni, ami papírra volt írva –, bebizonyította hogy pezsgésben, mozgásban van. A gond csak az, hogy ennek az állampolgárok isszák meg a levét.
A szerző történész, PhD-hallgató. Olvasnál még tőle?
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
