+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. január 7. kedd, 10:10
Akkorát változott a jobboldali győzelmet hozó elnökválasztás óta a román pártok támogatottsága, hogy már az előrehozott választások kiírása is terítékre került. Ehhez azonban rengeteg bonyodalmat kell menedzselni.

2020 elején két romániai közvélemény-kutatás is sokkolta az ezekre vevő közönséget. Persze, az ottani pollok többnyire kevésbé megbízhatóak, mint mondjuk a magyarországi vagy ausztriai kutatások, mégis, amikor egyszerre két intézet is nagyjából ugyanazt hozza ki, az azért minimum elgondolkodtató. Mutatjuk mindkettőt!

 

KLAUS JOHANNIS ÁLLAMELNÖK ÉS LUDOVIC ORBAN MINISZTERELNÖK PÁRTJA, A NEMZETI LIBERÁLIS PÁRT (PNL) AZ ÉLRE TÖRT (AZ EP-VÁLASZTÁSON MÉG 27 SZÁZALÉKON ÁLLTAK). A SZOCDEM PSD TOVÁBBRA IS KICSIVEL 20 SZÁZALÉK FÖLÖTT, AZ ÚJHULLÁMOS USR LEMARADVA EP-VÁLASZTÁSI EREDMÉNYÉTŐL (22,36 SZÁZALÉK), VICTOR PONTA PRO ROMANIA PÁRTJA PEDIG MÉG ÉPP BEJUTNA A BUKARESTI PARLAMENTBE. AZ RMDSZ SZOKÁSOSAN AZ 5 SZÁZALÉKOS KÜSZÖB KÖRNYÉKÉN (NOHA AKKOR IS BEJUT, HA AZT NEM UGORJA MEG). 

 

EZ PEDIG A MÁSIK FELMÉRÉS: ITT A PSD-T JÓVAL ALACSONYABB TÁMOGATOTTSÁGÚNAK MÉRIK, AZ USR-PLUST PEDIG KICSIT MAGASABBRA. A TRENDEK VISZONT, MISZERINT A PNL SZÁRNYAL, A PSD PEDIG MÉLYÜTÉST KAPOTT, UGYANAZOK. AZ ALDE ÉS A BĂSESCU-FÉLE PMP KÜSZÖB ALATT, VICTOR PONTA GYENGÉLKEDŐ PÁRTJA SIMÁN BENT A PARLAMENTBEN.

 

Mint arra a Transindex rávilágít, ilyen támogatottsági adatok mellett kézenfekvő lenne a PNL részéről az előrehozott választások kiírása. A Romániát jelenleg kisebbségben kormányzó PNL ugyanis úgy került kormányra tavaly ősszel egy PSD elleni bizalmatlansági indítványnak köszönhetően, hogy a parlamentben továbbra is alapvetően baloldali többség van, azaz vagy a PSD, vagy a korábban velük kormányzó, minipárttá zsugorodott liberális ALDE, vagy a PSD-ből egyszerre kilépett és kizárt Victor Ponta exkormányfő vezette Pro Romania párt fogyatkozó képviselőire szükség van ahhoz, hogy átvihessenek egy törvényt. Meg persze szükség van arra, hogy a kormányt kívülről támogató pártok, mint az újhullámos-centrista USR, az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ és a konzervatív PMP is megszavazzák.

 

Noha az előrehozott választások követelése ősszel még az USR fő ötlete volt, emögé beállt mostanra teljes mellszélességgel a PNL is. Az országgyűlési választást az eredeti időrend szerint 2020 decemberében rendeznék, fél évvel a tavasz végi önkormányzati választás után. A PNL ötlete ezért most az, hogy tartsák nagyjából egyidőben a kettőt. Egy decemberi közvélemény-kutatás szerint a lakosság szűk többsége támogatja az előrehozott választás ötletét.

 

Csakhogy számos nehézség merül fel ezzel kapcsolatban, hiszen ahhoz, hogy új választást írjanak ki, a mostani kisebbségi kormánynak le kell mondania, majd el kell játszani azt a színdarabot, miszerint a parlament kétszer egymás után elutasítja az Orban-kormány helyére jelölt adminisztráció beiktatását. Előfordulhat, hogy egyes pártok, amelyek nem akarnak előrehozott választásokat (ilyen például az ALDE és a Pro Romania, de valamennyire a PSD is, amelyek elég rossz állapotban vannak, így határozottan nem érdekük egy új választás a következő félévben), csak azért is a kormány beiktatására szavaznak. 

 

Persze akár olyat is lehet, hogy a PNL kiprovokál egy bizalmatlansági indítványt maga ellen

 

mondjuk azzal, hogy megvalósítja az USR egyik ötletét, és kétfordulóssá teszi a helyhatósági választásokat. Ezzel a nemzeti liberálisok egyrészt több polgármesteri széket szereznének meg idén tavasszal, másrészt kivívnák a PSD és az RMDSZ azonnali haragját, ezzel a két párt által erre az esetre már beígért bizalmatlansági indítványt, a magyaroknak ezzel ugyanis kapásból kevesebb esélye lesz arra, hogy megszerezzék mondjuk Marosvásárhely vagy Szatmárnémeti polgármesteri székét. Csakhogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elébement ennek, és a PNL-nek megüzente: csak akkor támogatják az előrehozott választásokat, ha nem piszkálnak bele a választási törvénybe.

 

A helyzetet külön bonyolítja a Johannis és az Orbán közti véleménykülönbség. Mint az Adevărul írja, az elnök a mielőbbi előrehozott választások pártján van, hogy kialakuljon egy stabil PNL-többség a parlamentben, és beköszöntsön végre a négy nyugodt év, amikor se parlamenti, se önkormányzati, se európai parlamenti választás nem lesz az országban, cserébe annál több reform.

 

Orban ezzel szemben a miniszterelnöki posztját félti, és attól tart, hogy ha lemond, a PSD és a Pro Romania – kihasználva, hogy alacsony támogatottságuk ellenére a parlamentben még ők vannak többségben – összehoz a háta mögött egy működő kormányt. A PSD érdeke persze nem ez, hanem az, hogy Orban kihúzza decemberig, amit román sajtóbeli források szerint maga a miniszterelnök is szeretne. Az első elnöki ciklusában alig valamit elérő, ezért most a másodikban erősen bizonyítani akaró Johannis pedig pont ettől tart, hiszen az új elnököt kapott, a Dragnea-érával leszámolni akaró PSD egy év alatt simán képes arra, hogy újjászülessen.

 

Vagyis a politika idén is izgalmas lesz Romániában.

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás