+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. január 7. kedd, 10:10
Akkorát változott a jobboldali győzelmet hozó elnökválasztás óta a román pártok támogatottsága, hogy már az előrehozott választások kiírása is terítékre került. Ehhez azonban rengeteg bonyodalmat kell menedzselni.

2020 elején két romániai közvélemény-kutatás is sokkolta az ezekre vevő közönséget. Persze, az ottani pollok többnyire kevésbé megbízhatóak, mint mondjuk a magyarországi vagy ausztriai kutatások, mégis, amikor egyszerre két intézet is nagyjából ugyanazt hozza ki, az azért minimum elgondolkodtató. Mutatjuk mindkettőt!

 

KLAUS JOHANNIS ÁLLAMELNÖK ÉS LUDOVIC ORBAN MINISZTERELNÖK PÁRTJA, A NEMZETI LIBERÁLIS PÁRT (PNL) AZ ÉLRE TÖRT (AZ EP-VÁLASZTÁSON MÉG 27 SZÁZALÉKON ÁLLTAK). A SZOCDEM PSD TOVÁBBRA IS KICSIVEL 20 SZÁZALÉK FÖLÖTT, AZ ÚJHULLÁMOS USR LEMARADVA EP-VÁLASZTÁSI EREDMÉNYÉTŐL (22,36 SZÁZALÉK), VICTOR PONTA PRO ROMANIA PÁRTJA PEDIG MÉG ÉPP BEJUTNA A BUKARESTI PARLAMENTBE. AZ RMDSZ SZOKÁSOSAN AZ 5 SZÁZALÉKOS KÜSZÖB KÖRNYÉKÉN (NOHA AKKOR IS BEJUT, HA AZT NEM UGORJA MEG). 

 

EZ PEDIG A MÁSIK FELMÉRÉS: ITT A PSD-T JÓVAL ALACSONYABB TÁMOGATOTTSÁGÚNAK MÉRIK, AZ USR-PLUST PEDIG KICSIT MAGASABBRA. A TRENDEK VISZONT, MISZERINT A PNL SZÁRNYAL, A PSD PEDIG MÉLYÜTÉST KAPOTT, UGYANAZOK. AZ ALDE ÉS A BĂSESCU-FÉLE PMP KÜSZÖB ALATT, VICTOR PONTA GYENGÉLKEDŐ PÁRTJA SIMÁN BENT A PARLAMENTBEN.

 

Mint arra a Transindex rávilágít, ilyen támogatottsági adatok mellett kézenfekvő lenne a PNL részéről az előrehozott választások kiírása. A Romániát jelenleg kisebbségben kormányzó PNL ugyanis úgy került kormányra tavaly ősszel egy PSD elleni bizalmatlansági indítványnak köszönhetően, hogy a parlamentben továbbra is alapvetően baloldali többség van, azaz vagy a PSD, vagy a korábban velük kormányzó, minipárttá zsugorodott liberális ALDE, vagy a PSD-ből egyszerre kilépett és kizárt Victor Ponta exkormányfő vezette Pro Romania párt fogyatkozó képviselőire szükség van ahhoz, hogy átvihessenek egy törvényt. Meg persze szükség van arra, hogy a kormányt kívülről támogató pártok, mint az újhullámos-centrista USR, az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ és a konzervatív PMP is megszavazzák.

 

Noha az előrehozott választások követelése ősszel még az USR fő ötlete volt, emögé beállt mostanra teljes mellszélességgel a PNL is. Az országgyűlési választást az eredeti időrend szerint 2020 decemberében rendeznék, fél évvel a tavasz végi önkormányzati választás után. A PNL ötlete ezért most az, hogy tartsák nagyjából egyidőben a kettőt. Egy decemberi közvélemény-kutatás szerint a lakosság szűk többsége támogatja az előrehozott választás ötletét.

 

Csakhogy számos nehézség merül fel ezzel kapcsolatban, hiszen ahhoz, hogy új választást írjanak ki, a mostani kisebbségi kormánynak le kell mondania, majd el kell játszani azt a színdarabot, miszerint a parlament kétszer egymás után elutasítja az Orban-kormány helyére jelölt adminisztráció beiktatását. Előfordulhat, hogy egyes pártok, amelyek nem akarnak előrehozott választásokat (ilyen például az ALDE és a Pro Romania, de valamennyire a PSD is, amelyek elég rossz állapotban vannak, így határozottan nem érdekük egy új választás a következő félévben), csak azért is a kormány beiktatására szavaznak. 

 

Persze akár olyat is lehet, hogy a PNL kiprovokál egy bizalmatlansági indítványt maga ellen

 

mondjuk azzal, hogy megvalósítja az USR egyik ötletét, és kétfordulóssá teszi a helyhatósági választásokat. Ezzel a nemzeti liberálisok egyrészt több polgármesteri széket szereznének meg idén tavasszal, másrészt kivívnák a PSD és az RMDSZ azonnali haragját, ezzel a két párt által erre az esetre már beígért bizalmatlansági indítványt, a magyaroknak ezzel ugyanis kapásból kevesebb esélye lesz arra, hogy megszerezzék mondjuk Marosvásárhely vagy Szatmárnémeti polgármesteri székét. Csakhogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elébement ennek, és a PNL-nek megüzente: csak akkor támogatják az előrehozott választásokat, ha nem piszkálnak bele a választási törvénybe.

 

A helyzetet külön bonyolítja a Johannis és az Orbán közti véleménykülönbség. Mint az Adevărul írja, az elnök a mielőbbi előrehozott választások pártján van, hogy kialakuljon egy stabil PNL-többség a parlamentben, és beköszöntsön végre a négy nyugodt év, amikor se parlamenti, se önkormányzati, se európai parlamenti választás nem lesz az országban, cserébe annál több reform.

 

Orban ezzel szemben a miniszterelnöki posztját félti, és attól tart, hogy ha lemond, a PSD és a Pro Romania – kihasználva, hogy alacsony támogatottságuk ellenére a parlamentben még ők vannak többségben – összehoz a háta mögött egy működő kormányt. A PSD érdeke persze nem ez, hanem az, hogy Orban kihúzza decemberig, amit román sajtóbeli források szerint maga a miniszterelnök is szeretne. Az első elnöki ciklusában alig valamit elérő, ezért most a másodikban erősen bizonyítani akaró Johannis pedig pont ettől tart, hiszen az új elnököt kapott, a Dragnea-érával leszámolni akaró PSD egy év alatt simán képes arra, hogy újjászülessen.

 

Vagyis a politika idén is izgalmas lesz Romániában.

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás