+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. augusztus 26. hétfő, 19:38
Otthagyták a liberálisok a nevében szociáldemokrata PSD-t, felbomlott a román kormánykoalíció. De miért? És mi lesz ezután? Elmagyarázzuk, mire játszhatnak a pártok pár hónappal az elnökválasztás előtt.

Pont került a jó két hete folyó román koalíciós üzengetés végére, aminek leegyszerűsítve az volt a témája, hogy beszáll-e a kormányba a Victor Ponta vezette Pro Romania párt, vagy épp ellenkezőleg, a kisebbik kormánypárt, az ALDE száll ki a kormányból. 

 

A pont azzal került a bukaresti hírtelevíziókat lázban tartó politikai showműsor végére, hogy a nevében szociáldemokrata, valójában inkább nacionalista-posztkommunista PSD elnöke, Viorica Dăncilă kormányfő (és elnökjelölt) által átmenetileg vezetett mélyrepülésben lévő PSD-t otthagyja a kisebbik koalíciós pártja, a Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfő által fémjelzett ALDE, ami szintén csak nevében liberális – olyannyira, hogy a nevüket is az európai liberális pártcsaládtól, az ALDE-től vették, ahonnan kerek egy nappal az EP-választás előtt rakták ki őket.

 

Az ALDE ráadásul még össze is áll az elnökválasztásra a Ponta-féle Pro Romania párttal, vagyis Călin Popescu-Tăriceanu nemcsak a szenátusi elnökjelöltségről, hanem az államfőjelöltségről is lemond, így a román politika „baloldalán” lényegében órák alatt összeállt egy olyan blokk, ami a PSD alternatívája lehet. A két párt Mircea Diaconu román színész, korábbi EP-képviselő elnökjelöltségét támogatja. 

 

Mi is történt pontosan?

 

A bukaresti kormányválság gyakorlatilag már a május 26-i EP-választás után elkezdődött. A PSD története legrosszabb eredményét hozta (22,5 százalék), az ALDE pedig be sem jutott az Európai Parlamentbe (4,1 százalékot kaptak). Innentől kezdve Tăriceanu jobb időket megélt pártjában eluralkodott a parlamentből való kiesési pánik, egyre merészebb kérésekkel mentek a koalíciós partnerhez: több ALDE-s minisztert akartak a kormányba, és eleve új kormányprogramot akartak a hírek szerint.

 

Mint azt egy a román politikára rálátó forrástól megtudtuk: Tăriceanuék nemcsak az egy éven belül jövő romániai parlamenti választásoktól rettegnek, hanem már a novemberi elnökválasztásnak, és a jövő júniusi önkormányzati választásnak is a „Dragnea csicskája”-féle negatív imidzstől felszabadultan, megmaradási esélyekkel kívánnak nekimenni. Liviu Dragnea ugyanis egészen koranyári, meglepetésszerű bebörtönzéséig a PSD mindenható ura volt – hogy ez mennyire nyilvánvaló volt, azt jól jelzi, hogy

 

Orbán Viktor magyar kormányfő sem az éppen regnáló miniszterelnököt hívta fel, amikor el akart intézni valamit, hanem Dragneát, és senki sem kérdezte meg, hogy mégis miért nem egy kormánytaggal tárgyal.

 

LIVIU DRAGNEA, AMIKOR MÉG SZABADLÁBON VOLT. FOTÓ: PSD / FACEBOOK

 

Mi lesz most?

 

A PSD megy előre a kormányzással, nyilatkozta Dăncilă, aki hozzátette: számít az ALDE és a Pro Romania tagjai közül mindazok támogatására, akik belátják, hogy „a gyávaság és a felelősség előli menekülés soha nem fogja előrevinni Romániát”. A PSD elnöke szerint egy szűk csoport választási érdekeinél fontosabb, hogy ne okozzanak csalódást azoknak, akik megválasztották őket.

 

A román alkotmány szerint

 

Dăncilă kormányfőnek 45 napja van új többséget alakítani. Nem lesz könnyű dolga, hisz nemcsak hogy senki nem akar a zuhanó PSD mellé állni pár hónappal az elnökválasztás előtt, hanem saját frakciója is vérzik már egy ideje.

 

A román parlamenti ciklus utolsó 1-1,5 évében megszokott átvándorlási szezon javában zajlik. A PSD-ből korábban kilépett Ponta exkormányfő pártja pedig tárt karokkal várja a süllyedő hajóról menekülő képviselőket és szenátorokat. Az úzvölgyi eseményekig a PSD-ALDE-kormányt kívülről támogató RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor már korábban leszögezte, az erdélyi magyarság vezető ereje biztos nem segíti ki a PSD-t.

 

A vicces az, hogy tulajdonképpen innen már senkinek sem éri meg kormányra lépni, ha tarolni akar a következő három választáson.

 

Nem kizárt, hogy hagyják vegetálni a PSD-t jövő novemberig, de legalább jövő júniusig. De persze arra is volt nem egy példa, hogy az utolsó évben az ellenzék átveszi a kormányzást. Ez most nem túl valószínű, hiszen a román jobboldalon kőkemény harc zajlik az elsőbbségért a nemzeti liberális PNL (ők az Európai Néppárt tagjai), valamint a román Momentum, vagyis az USR-PLUS (Renew Europe EP-frakció) között. Kérdés az is, hogy a novemberben újrázni készülő PNL-s Klaus Johannis elnöknek most éppen mi jobb: ilyenkor a román elnöknek ugyanis reális hatalom van a kezében.

 

FOTÓ: Román külügyminisztérium / Andreea Tănase

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás