+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. augusztus 26. hétfő, 19:38
Otthagyták a liberálisok a nevében szociáldemokrata PSD-t, felbomlott a román kormánykoalíció. De miért? És mi lesz ezután? Elmagyarázzuk, mire játszhatnak a pártok pár hónappal az elnökválasztás előtt.

Pont került a jó két hete folyó román koalíciós üzengetés végére, aminek leegyszerűsítve az volt a témája, hogy beszáll-e a kormányba a Victor Ponta vezette Pro Romania párt, vagy épp ellenkezőleg, a kisebbik kormánypárt, az ALDE száll ki a kormányból. 

 

A pont azzal került a bukaresti hírtelevíziókat lázban tartó politikai showműsor végére, hogy a nevében szociáldemokrata, valójában inkább nacionalista-posztkommunista PSD elnöke, Viorica Dăncilă kormányfő (és elnökjelölt) által átmenetileg vezetett mélyrepülésben lévő PSD-t otthagyja a kisebbik koalíciós pártja, a Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfő által fémjelzett ALDE, ami szintén csak nevében liberális – olyannyira, hogy a nevüket is az európai liberális pártcsaládtól, az ALDE-től vették, ahonnan kerek egy nappal az EP-választás előtt rakták ki őket.

 

Az ALDE ráadásul még össze is áll az elnökválasztásra a Ponta-féle Pro Romania párttal, vagyis Călin Popescu-Tăriceanu nemcsak a szenátusi elnökjelöltségről, hanem az államfőjelöltségről is lemond, így a román politika „baloldalán” lényegében órák alatt összeállt egy olyan blokk, ami a PSD alternatívája lehet. A két párt Mircea Diaconu román színész, korábbi EP-képviselő elnökjelöltségét támogatja. 

 

Mi is történt pontosan?

 

A bukaresti kormányválság gyakorlatilag már a május 26-i EP-választás után elkezdődött. A PSD története legrosszabb eredményét hozta (22,5 százalék), az ALDE pedig be sem jutott az Európai Parlamentbe (4,1 százalékot kaptak). Innentől kezdve Tăriceanu jobb időket megélt pártjában eluralkodott a parlamentből való kiesési pánik, egyre merészebb kérésekkel mentek a koalíciós partnerhez: több ALDE-s minisztert akartak a kormányba, és eleve új kormányprogramot akartak a hírek szerint.

 

Mint azt egy a román politikára rálátó forrástól megtudtuk: Tăriceanuék nemcsak az egy éven belül jövő romániai parlamenti választásoktól rettegnek, hanem már a novemberi elnökválasztásnak, és a jövő júniusi önkormányzati választásnak is a „Dragnea csicskája”-féle negatív imidzstől felszabadultan, megmaradási esélyekkel kívánnak nekimenni. Liviu Dragnea ugyanis egészen koranyári, meglepetésszerű bebörtönzéséig a PSD mindenható ura volt – hogy ez mennyire nyilvánvaló volt, azt jól jelzi, hogy

 

Orbán Viktor magyar kormányfő sem az éppen regnáló miniszterelnököt hívta fel, amikor el akart intézni valamit, hanem Dragneát, és senki sem kérdezte meg, hogy mégis miért nem egy kormánytaggal tárgyal.

 

LIVIU DRAGNEA, AMIKOR MÉG SZABADLÁBON VOLT. FOTÓ: PSD / FACEBOOK

 

Mi lesz most?

 

A PSD megy előre a kormányzással, nyilatkozta Dăncilă, aki hozzátette: számít az ALDE és a Pro Romania tagjai közül mindazok támogatására, akik belátják, hogy „a gyávaság és a felelősség előli menekülés soha nem fogja előrevinni Romániát”. A PSD elnöke szerint egy szűk csoport választási érdekeinél fontosabb, hogy ne okozzanak csalódást azoknak, akik megválasztották őket.

 

A román alkotmány szerint

 

Dăncilă kormányfőnek 45 napja van új többséget alakítani. Nem lesz könnyű dolga, hisz nemcsak hogy senki nem akar a zuhanó PSD mellé állni pár hónappal az elnökválasztás előtt, hanem saját frakciója is vérzik már egy ideje.

 

A román parlamenti ciklus utolsó 1-1,5 évében megszokott átvándorlási szezon javában zajlik. A PSD-ből korábban kilépett Ponta exkormányfő pártja pedig tárt karokkal várja a süllyedő hajóról menekülő képviselőket és szenátorokat. Az úzvölgyi eseményekig a PSD-ALDE-kormányt kívülről támogató RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor már korábban leszögezte, az erdélyi magyarság vezető ereje biztos nem segíti ki a PSD-t.

 

A vicces az, hogy tulajdonképpen innen már senkinek sem éri meg kormányra lépni, ha tarolni akar a következő három választáson.

 

Nem kizárt, hogy hagyják vegetálni a PSD-t jövő novemberig, de legalább jövő júniusig. De persze arra is volt nem egy példa, hogy az utolsó évben az ellenzék átveszi a kormányzást. Ez most nem túl valószínű, hiszen a román jobboldalon kőkemény harc zajlik az elsőbbségért a nemzeti liberális PNL (ők az Európai Néppárt tagjai), valamint a román Momentum, vagyis az USR-PLUS (Renew Europe EP-frakció) között. Kérdés az is, hogy a novemberben újrázni készülő PNL-s Klaus Johannis elnöknek most éppen mi jobb: ilyenkor a román elnöknek ugyanis reális hatalom van a kezében.

 

FOTÓ: Román külügyminisztérium / Andreea Tănase

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás