Hiába az érdekegyezés és a csillagok szerencsés állása, lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Irán mégsem tudnak megállapodni a nukleáris egyezmény „újraélesztéséről”. Az első ránézésre paradox helyzetet Szalai Máté négy okra vezeti vissza, amelyek mind a nemzetközi politikai tárgyalások jellegzetességeiből adódnak. A bizalom hiánya, az időzítéssel kapcsolatos viták és egyéb okok miatt a felek közötti egyeztetés olyan, mintha egy leromlott, de drága lakást akarnánk kivenni egy simlis tulajdonostól, miközben a szomszéd folyamatosan keresztbe akar nekünk tenni, és a család is érzelmileg zsarol minket, hogy ne költözzünk el otthonról.

Két év alatt negyedszerre kell parlamenti választásokat tartani Izraelben, és Netanjahunak most lesz a legnehezebb dolga, ha hatalmon akar maradni: egyszerre kell magát védenie a korrupciós tárgyalásoktól, a toxikusságát hangoztató ellenzéktől, és az izraeli társadalmat évtizedek óta feszítő ultraortodox zsidók problémáját is hipp-hopp meg kéne oldania.

A Likud arabnyelvű reklámokkal szólítja meg Izrael arab lakosságát. A jobboldali kormányfőnek jó esélye van arra, hogy az izraeli arabok egy része is rászavazzon, ez 2-3 mandátumot is eredményezhet a Likudnak. Mindez azt is mutatja: egyre több izraeli arab fogadja el Izraelt – a Közel-Kelet egyetlen demokráciáját – hazájának.

Joe Biden még nem lépett hivatalba két hónapja, de a Közel-Kelet máris az ajtaján kopogtat, miközben az elnök vissza akarja állítani az amerikai vezető szerepet és erős kontrasztot mutatni elődjével, Donald Trumppal szemben. Pár hét alatt még nem tudunk végleges következtetéseket levonni, de egyelőre a demokrata vezetés bizonytalannak tűnik, és olyan lavírozgatást folytat, amiből nem lesz könnyű győztesen kijönni.

„Nem akarok beteg lenni, nem szeretem a kórházakat, nincsen szükségem orvosra, hála neked, Tayyip” – éneklik a gyerekek az elnök tiszteletére.

Palesztinában gombamódra nőnek ki a földből különböző zenei fesztiválok és formációk, a járványügyi korlátozásokból pedig ott is sokaknak elegük van. Az Azonnali helyben élő olvasója arról mesélt nekünk, hogy néz ki az ifjúsági kultúra Ramallahban, de a járvány palesztinai következményei is szóba kerültek.

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború. Valójában már egy évvel korábban megindult, amikor Szaddám Huszein csapatai megszállták az olajban gazdag Kuvaitot. Ez a háború – amiben a közel-keleti béke helyreállítását célzó USA egy hónap alatt visszaszorította az irakiakat – nemcsak azért volt fontos, mert megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak, de a hadviselés és a háború fogalma is jelentős változáson esett át.

Nyolc nap fogvatartás után, óvadék ellenében szabadon engedték Sama’ Abdulhadi palesztin női DJ-t, miután több tucat ember számára tartott bulit a ciszjordániai Nabi Musa területén, ahol Mózes feltételezett sírja is található. Maga a hír legalább annyira érdekes, mint hogy mit mond ez el a technóról.

Visszalép-e Biden elnöksége alatt az USA az iráni atommegállapodásba? Mi lesz, ha nem, és elég lesz-e a feszültség eszkalálódásának megelőzéséhez, ha igen? Hogyan hathat minderre az idén júniusban esedékes iráni elnökválasztás? Elmagyarázzuk!

A cseh belföldi polgári titkosszolgálatot a Közel-Keleten harcoló csehek is megdolgoztatják, és egy iszlamista merényletet is sikerült leleplezniük és megakadályozniuk.